*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Egy anyuka váratlanul rossz hírt kap, sírni kezd, még alig tipegő gyermeke pedig megérzi, hogy valami baj van. Először csak ide-oda szaladgál aggodalmában, míg végül felkap egy játékot és átnyújtja édesanyjának. Egy tizennyolc hónapos gyermek, amikor hallja egy másik sírását, aprósüteményt akar adni neki. Mivel a másik továbbra is zokog, a kicsi együttérzően szintén pityeregni kezd, majd megcirógatja a másik fejét. Végül a saját édesanyját hívja oda, s az ő kezét teszi a zokogó gyerek homlokára.
Olyan világban, amelyet egyre inkább az önzés és az érzéketlen gesztusok jellemeznek, ezek a gyermeki mozdulatok üdítő jelenségként hatnak. Azt sugallják, hogy az életben a korán kimutatott sajnálat, az együttérzés velünk született tulajdonság. A beleélésnek, azaz tudományos nevén az empátiának s velejárójának, az emberbarátságnak és az önzetlenségnek eredete és kialakulása nehezen megfogható.
Egyes pszichológusok szerint az érzelmek fejlődése valójában a még fel nem kutatott területek közé tartozik. Napjainkban sokan részletes elméletet igyekeznek kidolgozni a beleélés kiváltó okairól. Megpróbálják feltárni azt is, ami a gyerek önzetlenségét, emberbarátságát elfojtja, illetve kiváltja.
A pszichológusok egyik izgalmas felfedezése az, hogy már egyévesnél fiatalabb gyermekek sem olyan önmagukra figyelő zsarnokok, mint azt ifjú szüleik érzik. Épp ellenkezőleg, korán hajlandóságot mutatnak az empátiára.
Az empatikus aggódás azért tud kibontakozni, mert a kicsi gyermek még nem rendelkezik éntudattal, s ezért összetéveszti mások szomorúságát a sajátjával. Egyéves kor körül kezdi felfedezni, hogy mások különböznek tőle, de még ekkor is úgy reagál a másik személy érzelmi állapotára, mintha az a sajátja lenne. Feltételezi, hogy ami őt megnyugtatja, az vigaszt nyújt a másiknak is. Kétéves korára a gyermek anélkül is észreveszi mások bánatát, hogy arra erőteljesen reagálna. Ekkortájt már rájön, hogy ami őt boldoggá teszi, nem feltétlenül váltja ki ugyanazt a másik félben. Éppen ezért igen sokféle stratégiával próbálkozik abban a reményben, hogy megtalálja a helyes módot a másik megvigasztalására.
A gyermek életétől, körülményeitől függ, hogy milyen stratégiát alkalmaz. Nem minden gyermek viselkedik ugyanis vigaszt nyújtó angyalként. Az egyik pszichológiai kísérletben néhány anyját sírni látó gyermek nyafogni kezdett, hogy anyja tegye félre problémáit, s inkább rá figyeljen. Biztos, hogy veleszületett tulajdonságok segítenek a gyermek felelősségérzetének kialakulásában, de legalább ekkora szerepe van a szülői befolyásnak, a környezetnek is. Egyszerűen azt mondhatnánk, hogy beleélésre hajlamos anyáknak ugyanilyen gyermekeik vannak. Ez azonban túlságosan egyszerű, bár a nevelés, a példamutatás mindig alapvető. Kísérletek feltárták, hogy azok a totyogó csöppségek, akiket anyjuk saját példájával önzetlenségre tanított, maguk is sokkal gyakrabban segítenek másokon. A mániás-depressziós anyák gyermekei viszont gyakran tanúsítottak szélsőséges magatartást: másoknál mélyebben érezték anyjuk aggódását, viszont gyakran támadtak játszótársaikra, s játékokkal dobálták meg őket. Az anyák érzelmeinek végletessége a gyermekben egyaránt válthat ki aggodalmat és agressziót.
Az emberbarátság gyakran szerepel az emberségünkről folytatott végtelen vitákban. Sokan azzal érvelnek, hogy az alacsonyrendű állatok genetikusan fogékonyak mások megsegítésére. Elsősorban azért, hogy adott esetben ugyanezt várhassák el, de azért is, hogy biztosítsák a következő nemzedék számára a túlélés esélyét. Valószínű, hogy az emberi önzetlenségnek is mély fejlődéstani gyökerei vannak. Ez a hagyaték teheti a gyermekeket fogékonnyá mások megsegítésére. Ez azonban csak hajlam, melyet lehet fejleszteni is, de el is lehet fojtani.
Olyan világban, amelyet egyre inkább az önzés és az érzéketlen gesztusok jellemeznek, ezek a gyermeki mozdulatok üdítő jelenségként hatnak. Azt sugallják, hogy az életben a korán kimutatott sajnálat, az együttérzés velünk született tulajdonság. A beleélésnek, azaz tudományos nevén az empátiának s velejárójának, az emberbarátságnak és az önzetlenségnek eredete és kialakulása nehezen megfogható.
