*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
A vállalkozó kedv és kalandkeresés a kamasz gyereknek lételeme, hiszen ez az az életkor, amikor fokozatosan meg kell tanulnia a saját lábán is megállni. Vakmerő vállalkozásaival a fiatal önállóságát és talpraesettségét gyakorolja, illetve igyekszik bizonyítani nemcsak szülei, de talán saját maga számára is.
Fiatalság bolondság – tartja a mondás, nem minden alap nélkül, hiszen a kamasz évekre valóban nem az óvatos, megfontolt, józan életvitel a legjellemzőbb. Amikor felnőttként visszatekintünk ezekre az éveinkre, talán magunk is megdöbbenünk: hogyan sikerülhetett egy-egy lehetetlennek tűnő erőpróba, és hogyhogy nem féltünk? A vállalkozó kedv és kalandkeresés a kamasz gyereknek lételeme, hiszen ez az az életkor, amikor fokozatosan meg kell tanulnia a saját lábán is megállni. Vakmerő vállalkozásaival a fiatal önállóságát és talpraesettségét gyakorolja, illetve igyekszik bizonyítani nemcsak szülei, de talán saját maga számára is. A szülők persze aggodalmaskodnak, és nem győzik gyermeküket óvatosságra inteni egy-egy kalandtúra vagy barlangászás előtt, de félelmük többnyire alaptalan. A legtöbb tinédzsernek megvan a magához való esze és természetes veszélyérzete, ami végül megvédi őt attól, hogy komoly bajba kerüljön.
Vannak azonban fiatalok, akikbe az átlagosnál jóval több kísérletező kedv és kalandvágy szorult. ők azok, akikhez már csecsemőkorukban is ki kellett hívni a mentőt, mert megkóstolták a mosószert, és kipróbálták a papa borotváját. Mindent a szájukba vettek, mindenhová felmásztak és mindig szaladni kellett utánuk, nehogy megint bajba kerüljenek. Azok a többgyermekes szülők, akiknek egyik csemetéjük ilyen, míg a többiek átlagosan óvatosak és veszélykerülők, pontosan tudják azt, amit a kutatók nemrég tudományos vizsgálatokkal is igazoltak: a kalandvágy, pszichológiai szakkifejezéssel élve ingerkeresés, genetikusan meghatározott, újszülött kortól megfigyelhető személyiségvonás.
Az ingerkereső gyerekek már egészen kicsi koruktól fogva nehezen viselik a csendes, nyugodt tevékenységeket, inkább a zajos, mozgalmas játékokat szeretik. Már óvodás korukban gördeszkát, biciklit, sílécet kérnek szülinapjukra, később pedig megszállottan búvárkodnak, ejtőernyőznek, és hegyet másznak.
Az agykutatók szerint a veleszületetten újdonságkereső személyeknél az idegrendszer belső jutalmazó rendszere nem működik elég hatékonyan, ezért van szükségük folyamatosan erőteljesebb külső ingerlésre. A száguldás, zuhanás és pörgés okozta adrenalinszint-emelkedést egy kellemes, ellazító állapot követi, amire ezeknek az embereknek szükségük van lelki egyensúlyuk fenntartásához.
Miközben a teljesítmény határainak tágítása és a bátorság tulajdonképpen tiszteletreméltó tulajdonságok, a szélsőséges ingerkeresésnek sajnos negatív oldala is van. Ezek a fiatalok miközben intenzívebben tesztelik saját határaikat, a szabályokat kevésbé érzik kényszerítőnek, és a veszélyeket is rendszerint alábecsülik. A kalandvágyó, minden újat kipróbáló gyerekek nagyobb arányban szenvednek balesetet, keverednek bűnügyekbe vagy szoknak rá a drogokra.
Az egészséges, illetve a szenvedélybeteggé vált fiatalok körében végzett felmérések igazolni látszanak azt a feltevést, hogy az ingerkereső személyek hajlamosabbak kábítószerfüggővé válni. ők ugyanis meg vannak győződve arról, hogy az életben minden ismeretlen és új dolgot ki kell próbálniuk, ráadásul a veszélyérzetük sem elég fejlett, alábecsülik a tiltott szerekkel való kísérletezés kockázatát. A drogos karrier tehát – legalábbis részben – genetikailag meghatározott hajlam lehet.
Az adottság azonban még nem maga a sors. Ahogy nem lesz minden csinos lányból filmsztár, vagy minden 190 cm fölötti fiúból válogatott kosaras, az ingerkereső személyek sem végzik feltétlenül az elvonóban. Nagyon sok múlik ugyanis a környezeten; a szülői példán, a nevelésen, a baráti kapcsolatokon. A családtagjaikkal, tanáraikkal és kortársaikkal őszinte, szeretetteli viszonyban lévő gyerekek, akik vállalkozókedvüket és bátorságukat az évek során megtanulták értelmes célok szolgálatába állítani, és akik emiatt számos elismerésben részesültek, korántsem olyan veszélyeztetettek, mint az elevenségük miatt rossznak tartott, a közösség perifériájára sodródott, magukat sem sokra tartó társaik.
Mivel azonban az ingerkereső személyiségből adódó nyughatatlanság és kalandvágy egy veleszületett késztetésnek látszik, neveléssel tehát nehezen befolyásolható, az ilyen gyerekek szüleinek mindenképpen nehéz dolguk van, különösen csemetéjük kamaszkora körül. Bármennyire aggódjanak is a gyerek biztonságáért és épségéért, nem foghatják a pórázt túlságosan szorosra. Ha minden, az átlagos ember számára valóban extrémnek tűnő tevékenységtől eltiltják a kamaszt, a kalandvágy könnyen lázadásba csaphat át. Ha a gyerek gördeszkát kér karácsonyra, ám legyen, de vegyünk hozzá bukósisakot és térdvédőt is. Ha vadvízi evezésre menne, engedjük el, de csak ha felkészült, felnőtt kísérőt is visznek.
Az extrém sportok, ha felkészülten, a biztonsági előírásokat betartva űzik őket, nem feltétlenül életveszélyesek. Csak izgalmasak, erőt próbálók. Tökéletes terepet nyújtanak arra, hogy az élményeket hajszoló fiatal testi-lelki erejét és teljesítőképessége határait kipróbálja. Ha tehát elfogadjuk, hogy csemeténknek igenis az átlagosnál jóval több kalandra van szüksége, és ennek az igényének ésszerű keretek között engedünk, akkor könnyebben fogadja majd el tőlünk, hogy például a drogokról nem gondoljuk, hogy az élet színesítésének és önmagunk kipróbálásának megfelelő eszközei lennének.
Vannak azonban fiatalok, akikbe az átlagosnál jóval több kísérletező kedv és kalandvágy szorult. ők azok, akikhez már csecsemőkorukban is ki kellett hívni a mentőt, mert megkóstolták a mosószert, és kipróbálták a papa borotváját. Mindent a szájukba vettek, mindenhová felmásztak és mindig szaladni kellett utánuk, nehogy megint bajba kerüljenek. Azok a többgyermekes szülők, akiknek egyik csemetéjük ilyen, míg a többiek átlagosan óvatosak és veszélykerülők, pontosan tudják azt, amit a kutatók nemrég tudományos vizsgálatokkal is igazoltak: a kalandvágy, pszichológiai szakkifejezéssel élve ingerkeresés, genetikusan meghatározott, újszülött kortól megfigyelhető személyiségvonás.
