*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Szomorú statisztikai tény, hogy Magyarországon a házasságok közel fele válással végződik. A különválást az esetek jelentős részében 1-2 kiskorú gyermek is elszenvedi, leginkább úgy, hogy egyik szülőjét (rendszerint apukáját) csak hetente, kéthetente egyszer láthatja. A jogi és orvosi lehetőségek szélesedése nyomán ma már az sem ritkaság, ha egy nő férjhez sem megy, eleve úgy tervezi, magának szüli a gyereket, és egyedül fogja felnevelni.
A vasárnapi apukaság azonban nemcsak ezekben a csonka családokban fordulhat elő: egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a megélhetésért éjjel-nappal küzdő családfőt gyerekei szinte csak a hétvégén látják, akkor is leginkább aludni. Így a gyerekek körüli mindennapi nevelési kérdésekbe, konfliktushelyzetekbe nemigen van beleszólása. De az apai szerep rangja, súlya másképp is megrendülhet: az emancipált, férjüknél akár nagyobb karriert befutó, több pénzt kereső nők megkérdőjelezhetik a családfői privilégiumokat, sőt, nemegyszer lényegében átveszik a hatalmat, és „ők viselik a nadrágot“.
Társadalmi változások a hagyományos családmodell és a nemi szerepek, köztük az anya- és apaszerep változását is magával hozta. A hagyományos családi munkamegosztásban az apa volt az, aki a gyermeknek a nevét, így legitimitását adta, ő volt az, aki az értékeket és szabályokat meghatározta, illetve közvetítette, és csak ő tudott egzisztenciális és erkölcsi védelmet nyújtani a családnak. Olyat tudott adni, amihez a nő és közös gyermekük csak általa juthatott hozzá. A családfői privilégiumok függő helyzetbe hozták ugyan a nőt, de védelmet, kényelmet is nyújtottak neki.
Ma ez már nincs így: a tanult, pénzt kereső, társadalmi és szexuális életében egyenrangúvá vált nők mellett a hagyományos férfiszerep válságba került. Az erősebbik nem számára meglehetős kihívást jelent, vajon át tudják-e fogalmazni férji, apai szerepüket a mai modern, autonóm nők mellett. Sok nő úgy véli, a fogantatás röpke pillanatán túl valójában nincs is szükség férfiakra a gyermekvállaláshoz, mások, elhagyott vagy elhanyagolt feleségként kényszerűségből bizonyítják nap mint nap, hogy tulajdonképpen apa nélkül is egész jól fel lehet nevelni egy gyereket. De valóban így van-e ez? Nem szenvednek-e mégis valamilyen kárt a szinte kizárólag édesanyjuk nevelte gyerekek, nem veszett-e el valami jó is akkor, amikor a hagyományos apai szerep meggyengült?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az apanélküliség számos problémát vethet fel a fejlődő gyermeki személyiség számára. „Egy fiúnak apára van szüksége“ tartja a népi bölcsesség, mely bizonyára arra a tapasztalatra épül, hogy az anyjuk által egyedül nevelt, „anyámasszony katonája“ fiúk kiskorukban gyakran küszködnek beilleszkedési problémákkal: vagy túl babásak és félénkek, vagy elkényeztetett, okoskodó, mindenáron elismerésre törekvő kis felnőttnek hatnak. A hiányzó vagy csak hétvégeken betoppanó apa nehezen megfogható személyét képzeletben egy csodálható, mintaként követhető férfiideállá növesztik, a valós férfiszerepek elsajátítása helyett egy tökéletes ábrándképhez igyekeznek hasonulni. Szuperhősnek képzelik magukat és környezetüktől folyamatos csodálatra vágynak.
A férfi szerepmodell hiánya a párkapcsolatok terén is megmutatkozik. A korábban „mama kicsi lovagjaként“ szinte partneri rangra emelt fiú hűtlennek érezheti magát és szoronghat amiatt, hogy anyja helyett most már inkább vele egykorú lányokat tüntetne ki figyelmével. Akár gátlásossá válik emiatt, akár épp ellenkezőleg: szívtipró macsóként vándorol egyik kapcsolatból a másikba, nehézsége lehet az érzelmi elköteleződéssel.
De nem feltétlenül könnyebb a lányok helyzete sem. A mamájával kettesben nevelkedő kislány gyakran kis gazdaszszonyként kiveszi a részét a mama otthoni teendőiből, és lelkileg is inkább társa, bizalmas barátnője anyjának, mint a vele egykorú lányok. Emiatt sokszor az átlagosnál komolyabb, felnőttesebb, szófogadóbb és teljesítményorientáltabb, ugyanakkor nehezebben barátkozik. Kamaszkorában a fiúkkal szemben félénk és távolságtartó lehet, esetleg gyanakvóvá válhat, különösen, ha édesanyja korábban sokat szidta a távol élő apát, vagy csak úgy általában a férfi nemet. Egy hiányzó, vagy csak alig-alig jelen lévő apafigura mellett a kislány nem tanulja meg, hogyan kell a férfiakkal kapcsolatba kerülni, miközben nagyon erős vágy élhet benne, hogy ő is ugyanúgy tetsszen egy igazi férfinak, bizalmas érzelmi kapcsolatban lehessen vele, mint kortársai teszik saját apjukkal. Ez a bizonytalanság és hiányérzet csábíthatóvá és sérülékennyé teszi őket az idősebb férfiakkal szemben: gyakran túl korán kezdenek szerelmi életet, partnerükben tulajdonképpen apát keresnek, s mivel e vágy nem reális, sűrűn csalódnak és váltanak kapcsolatot.
Úgy tűnik, a nemek társadalmi egyenrangúsága nem tudta felszámolni a nő és férfi közötti biológiai-érzelmi adottságok különbségét: az egészséges lelki fejlődéshez továbbra is szükség van az apai jelenlétre. Egy gyerek számára, túl a férfias szerepmodellek megfigyelésén, vagy a nőies csábítás-hízelgés begyakorlásán, az is nagyon fontos, hogy anyját ne csak, mint az őhozzá tartozó, szinte saját részét képező személyt lássa, hanem mint tőle külön álló, másokkal is kapcsolatba kerülő önálló lényt is. A szülők kapcsolata modell egy érettebb, nem egybeolvadáson alapuló viszonyra, így a legkorábbi időktől segít a gyereknek abban, hogy anyját reálisabban lássa, a tőle való teljes függésből az önállóság és a külvilág felé indulhasson.
Ez azonban az anya közreműködése nélkül nem megy. Az apaszerep megformálásához az anya segítsége is kell. ő az, aki a kicsit mind fizikailag, mind érzelmileg az apához engedheti, vagy épp ellenkezőleg, ellehetetlenítheti a gyerek és az apa egymás felé fordulását. Akár együtt élnek az apával, akár csak hétvégeken találkoznak, az anya feladata és felelőssége, hogy az apát segítse szerepének megtalálásában, hogy formális jelenlét helyett igazi tekintélye, beleszólása legyen, hogy egy idő után ne csak az anyán keresztül, de önállóan is tudjon kapcsolódni gyermekéhez.
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
Az újonc először megy haza szabadságra. Az anyja észreveszi, hogy nagyon szótlan. Elkezdi faggatni: – Adnak eleget enni? – Nekem elég. – Jól bánnak veled? – Eléggé. – Nem szoktak szidni? – Engem nem, csak magát.
