*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
„Két év múlva, Jakab Antal püspök születésének 100. évfordulóján, amikor a főegyházmegye fennállásának 1000 évét ünnepli, visszatérünk e helyre, hogy ismét felidézzük az ő nagyságát, számot adjunk a közben eltelt két évről, és tovább álmodjuk a jövőt” – e szavakkal fejezte be beszédét dr. Vencser László 2007. július 1-jén, Kilyénfalván, a Jakab Antal Könyvtár avatóünnepségén.
Azóta eltelt több mint egy esztendő, s a Jakab Antal Könyvtár alapítói a sokat szenvedett hitvalló püspök híveivel, tisztelőivel, rokonaival, ismerőivel együtt valóban visszatérni készülnek Kilyénfalvára, hogy méltó módon felidézzék a néhai gyulafehérvári megyéspüspök emberi és főpásztori nagyságát, és születése századik évfordulóján, 2009. március 13-án, szülőfalujában számára méltó emléket állítsanak.
Mint korábban hírt adtunk róla, a budapesti Határtalanul Alapítvány, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Mûvészetéért Alapítvány, a Kilyénfalvi Római Katolikus Plébánia és Gyergyóújfalu Község Önkormányzata az eseményre kétnapos rendezvénysorozattal készül.
A megemlékezés a századik születési évforduló előestéjén, 2009. március 12-én, csütörtökön egy sajtókonferenciával veszi kezdetét, amelyen a hazai előadók mellett dr. Tempfli Imre teológus, történész, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség lelkésze is részt vesz. Március 13-án, pénteken
• a délelőtti ünnepi szentmisét követően a helyi templomkertben leleplezzük Jakab Antal mellszobrát, Dóczi András szobrászmûvész kilyénfalvi andezit kőből készülő alkotását;
• délután a kilyénfalvi Elemi Népiskola Könyvtárában megnyitjuk a Jakab Antal Emlékkiállítást;
• este a kultúrotthonban bemutatjuk a Jakab püspök életéről szóló könyvet;
• a kétnapos rendezvénysorozatot a Gyergyószentmiklósi Kamarakórus hangversenye zárja.
Szívesen fogadjuk mindazok támogatását, akik a püspök úrról készülő mellszobor költségeihez szeretnének hozzájárulni. Az adományokat a közlemény rovatban „Jakab Antal mellszobrára” jelöléssel a Borsos Miklós Mûvészetéért Alapítvány bankszámlaszámára várjuk: COD IBAN RO80-BRDE-210S-V013-7630-2100 (RON), COD IBAN RO13-BRDE-210S-V105-5966-2100 (USD) és COD IBAN RO75-BRDE-210S-VO67-2401-2100 (EUR).
Örömmel vennénk, ha azok, akik a kiállításon felhasználható fényképekkel rendelkeznek, e-mail útján eljuttatnák azt számunkra a
Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez.
címre.
Programsorozatunkkal célunk a nagy püspököt példaként állítani a jelen és a jövő nemzedéke elé, és hosszú távon megőrizni őt az emlékezet számára.
Szervezőbizottság: Borsos Géza, a Borsos Miklós Mûvészetéért Alapítvány kuratóriuma elnöke, Egyed József polgármester, Jakab László, Jakab püspök unokaöccse, Kolumbán Csilla hitoktató, Simon Csaba megyei tanácsos, Szilágyi Lőrinc plébános, Varga Gabriella újságíró, a Határtalanul Alapítvány kuratóriuma elnöke és dr. Vencser László római katolikus lelkész, volt teológiai tanár, a Határtalanul Alapítvány kuratóriuma társelnöke.
Dr. Jakab Antal erdélyi főpásztor, Márton Áron követője
Jakab Antal gyulafehérvári püspök 1909. március 13-án született Gyergyókilyénfalván, többgyermekes családból. Elemi iskoláit helyben, középiskoláit Gyergyószentmiklóson, teológiai tanulmányait pedig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. Mailáth Gusztáv Károly püspök 1934. június 29-én szentelte áldozópappá. Gyergyóditróban volt káplán, onnan Kolozsvárra került Márton Áron főesperes-plébános mellé, aki, látva tehetségét, 1937-ben Rómába küldte, hogy egyházjogot tanuljon. A római Lateráni Egyetemről jogi doktorátussal hazatérve az egyházmegye kettéosztottsága idején Jakab Antal a Kolozsvári Püspöki Helytartóságra került, titkárként Sándor Imre helytartó mellé.
1945-ben Gyulafehérváron ő a teológia vicerektora és egyházjog professzora. Amikor Márton Áront elhurcolták, Róma akaratából ő lett az egyházmegye első titkos ordináriusa, vagyis püspök-helyettese. Dr. Boga Alajos, Sándor Imre és Gajdátsy Béla letartóztatása után Adorján Károly kanonok összehívta a központi papságot, hogy a vezető nélküli egyházmegye élére káptalani helynököt nevezzenek ki maguk közül. Mivel a központi papságból egyedül Jakab Antal nem jelent meg, dr. Faragó Ferenc kanonok és Nagy Jenő volt püspöki titkár, akkori nagyszebeni főesperes-plébános felkeresték, és megkérdezték, hogy miért nem volt jelen a gyûlésen. Akkor feltárta előttük ordináriusi mivoltát, s megtiltott minden szervezkedést. Bejelentette, hogy a továbbiakban mint tikos ordinárius fog intézkedni az egyházmegyében.
Akkor már világos volt, hogy Bukarest nem őt, hanem a hatalmat kiszolgálókat akarja vezetőnek. Jakab Antal is számíthatott saját letartóztatására, ami nem is késett sokáig. 1951. augusztus 24-én őt is elfogták. Elhurcolása után sokat verték, majd a felsőbányai ólombányában kényszermunkára ítélték, Ambrus József karcfalvi plébánossal és dr. Dávid Lászlóval együtt. Az egyik bányaomlás alkalmával a csodával határos módon menekültek meg. Jakab Antalt innen a Duna-csatornához hurcolták. A kommunisták börtönében összesen 13 évet raboskodott. ő is átszenvedte a poklok poklát.
Szabadulása után papként nem mûködhetett. Szülőfalujában segített rokonainak a mezei munkában. Később az állami hatóság mégis megengedte, helyesebben megtûrte, hogy Görgényszentimrén, majd 1964-től Búzásbesenyőn lelkipásztorkodhasson. Az 1960-as évek közepén Márton Áron visszavitte Gyulafehérvárra, hogy ott tanárként mûködjön. Búzásbesenyőről hetente utazott Gyulafehérvárra tanítani. Miután a gyulafehérvári tartózkodási engedélyt megkapta, egyházjogi és erkölcsteológiai tanári katedráját 1968-tól nyerhette vissza.
1971. december 23-án VI. Pál pápa utódlási joggal, astigii c. püspök néven kinevezte Márton Áron segédpüspökének. A román állam nem engedte meg, hogy Gyulafehérváron szenteljék, ezért VI. Pál pápa a római Szent Péter Bazilikában szentelte püspökké 1972. február 13-án.
Jakab Antal 1980. április 2-ig (Márton Áron nyugdíjba vonulásáig) volt gyulafehérvári segédpüspök, ettől kezdve 1990. március 14-i visszavonulásáig megyéspüspökként vette vállaira az egyházmegye kormányzásának nehéz terhét. Nehéz teher volt, mert állandó küzdelemmel járt, hogy a következetes elnyomással szemben megvédje az egyház jogait. Súlyos lelkiismereti kérdés volt számára, hogy engedményekkel a lépést el ne vétse.
Jakab Antal az erdélyi magyarság legnehezebb, az eltervezett román felszámolás és megkezdett falurombolás idején volt megyéspüspök. Ebben az időben egyházmegyéje vezetése a börtönéveknél is nehezebb volt számára. Nagy tudással, kitûnő diplomáciai rátermettséggel tett meg mindent híveiért, amit csak megtehetett. Számtalanszor meg kellett tapasztalnia az állam részéről a félrevezetést, a hazudozást, a be nem tartott ígérgetések hosszú sorát. Amikor Bukarest bevezette a teológiára felvételizők létszámának korlátozását (numerus clausus), nem tartotta be, noha az egyházi élet szinte minden vonatkozásában a hazug kétszínûség cselvetéseit kivédeni nem volt könnyû feladat. De ő mindvégig vállalta, és küzdött élete utolsó leheletéig. Papjait védte, és anyagilag is segítette. Az ő ideje alatt épült néhány ritkaságszámba menő új templom is, például Gyimesbükkön, Tusnádfürdőn, Sepsiszentgyörgyön és másutt, továbbá Kovásznán a papi otthon.
1993. május 5-én halt meg súlyos májrákban. A gyulafehérvári székesegyház kriptájában nyugszik.
(Incze Dénes: Erdély Katolikus Nagyjai. Tusnádfürdő (ny. Csíkszereda), 2003. 291., 292., 293. old. felhasználásával.)
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
Bírósági tárgyaláson: – Maga a panaszostól ellopott húszezer lejt, hajlandó megtéríteni a kárt? – Természetesen, bíró úr, de nekem ehhez kell egy kis idő. – Akkor kap két évet.
