*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapRiport Veszélyben vannak a gyermekeink: Hiánycikk az oltóanyag Hargita megyében
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Veszélyben vannak a gyermekeink: Hiánycikk az oltóanyag Hargita megyében
2010. július 05. hétfő 11:38
Év elején leállt a román oltóanyag-gyártó intézet, emiatt oltóanyag-hiány alakult ki az országban. A helyzet kritikus, annak ellenére, hogy a múlt héten kis mennyiségű vakcinát kapott Hargita megye. Február óta ugyanis nincs TBC-elleni védőoltás, és két hónapja már, hogy más oltóanyagok is hiánycikknek számítanak. Némelyiket be lehet szerezni, ha mélyen a pénztárcánkba nyúlunk. Sokan nem veszik komolyan a helyzetet, az Egészségügyi Minisztérium felelőssége vitathatatlan a kérdésben. A téma kapcsán megszólaltattuk a Hargita Megyei Családorvosok elnökét, egy gyermekorvost, aggódó kismamákat és az 1950-es évek második felében pusztító gyermekbénulás-járvány egyik érintettjét is.
Oroszországban megjelent a gyermekbénulás
Közleményben hívta fel a romániai családorvosok figyelmét az Egészségügyi Minisztérium az Oroszországban előfordult gyermekbénulási esetekre, és kérte az egészségügyi dolgozókat, fokozottan figyeljenek az oltások beadására. A közlemény csak arra nem adott választ, miért számít hiánycikknek az oltóanyag.
Oroszországban május 5-én erősítették meg a gyermekbénulásban való megbetegedés második esetét, amit egy csecsemőnél állapították meg Moszkvában. Mindkét esetben olyan gyermekek betegedtek meg, akik szüleikkel Tadzsikisztánból jöttek, ezen a területen ugyanis nincs beoltva ezer orosz katona és gyermekeik.
Dr. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke megdöbbenten olvasta az Egészségügyi Minisztérium átiratát, amelyben kérték a családorvosokat, hogy fokozott figyelemmel kísérjék a gyermekbénulást megakadályozó oltások beadását. „Fedezet nélküli átiratokat szórnak szét. Elfelejtették a lényeget, vagyis, hogy nincs oltóanyag. Pedig a 95-ös törvény értelmében az Egészségügyi Minisztérium kötelessége az oltóanyag biztosítása” – hangsúlyozta.
A Hargita megyei Családorvosok Szövetségének elnöke még március 27-én nyújtotta be közleményét az Egészségügyi Minisztériumnak és a Közegészségügyi Intézetnek, amelyben kifejtette, hiányos az oltóanyag-készlet Hargita megyében. „Figyelmeztettem a Közegészségügyi Intézetet. Mi, mint családorvosok nem tudunk, nem vállalhatunk felelősséget, ha gond lesz, az Egészségügyi Minisztérium hibája. Amikor Cseke Attila miniszter itt járt Csíkszeredában, szóban és írásban is felhívtam a figyelmét arra, hogy az oltóanyag-ellátás akadozik, az oltási naptár teljesen felborult, és számítani lehet járványok megjelenésére. Emiatt sürgősen lépni kellene. Az elmúlt évtizedekben, még a kommunizmus ideje alatt sem volt példa arra, hogy ekkora hiánycikk legyen a vakcina” – emelte ki dr. Soós Szabó Klára.
A veszély valós – állítja a szövetség elnöke, hiszen, ha növekszik azon lakosok száma, akik nem kaptak oltóanyagot, nagy esély van járvány kitörésére. „Sokan kérdezik, miért kell oltani olyan betegség ellen, ami nem létezik? Felhívom a figyelmet, hogy a vírusok nem pusztulnak el, az emberiséget is túlélik. Eddig azért nem volt járvány, mert a lakosság 90 százaléka megkapta a szükséges oltásokat” – összegzett a Családorvosok Szövetségének elnöknője.
A gyermekbénulás nevében is benne van, hogy bénulással jár, a beteg nem tudja mozgatni a kezét-lábát. Dr. Soós Szabó Klára munkája során eddig még nem találkozott gyermekbénulásos beteggel, és reméli, hogy továbbra sem fog, de kihangsúlyozta, ha az oltások biztosítása ezentúl is így történik, nem tudhatják, mi lesz.
Az elmúlt évtizedekben a lakosság 90 százaléka megkapta a gyermekbénulás elleni védőoltást. A paralízist előidéző poliovírus különböző anyagok, például fertőzött széklet vagy szennyezett víz lenyelésével terjed. Az Egészségügyi Világszervezet regionális bizottsága 2002. június 21-én hivatalosan elismerte az európai régió polio-mentességét.
Gyergyóban is volt gyermekbénulás járvány
A járványos gyermekbénulás már az ókorban, több ezer évvel ezelőtt sem kímélte az emberiséget. A XIX. században mind gyakrabban fordult elő, és a XX. század első felében jelentős járványokat okozott. A betegség legsúlyosabb formája légzészavarban, légzésbénulásban nyilvánult meg. Fél évszázaddal ezelőtt a Gyergyói-medencében is sok kisgyermek megbetegedett, áldozatul esett a járványnak.
„Több mint ötven évvel ezelőtt nagyon aggódtunk gyermekeinkért, amikor a járvány felbukkant. Sokan megbetegedtek, lebénult a kezük-lábuk, voltak, akik meg is haltak. A férjem sokat járt terepre, körbeutazta a Gyergyói-medencét, és féltünk, hogy valahol felszed valamit. Kérést írt, amit elküldtünk Bukarestbe, így kaptunk oltóanyagot. A Sanepid orvosa adta be a hároméves kislányomnak, háromszor a hasába. Máskor mindig én vittem a gyerekeket az orvoshoz, de akkor a férjem járt vele oltásra, annyira aggódtam. Nem sajnáltuk a pénzt, amit ki kellett fizessünk, bármit megtettünk volna, csak ne betegedjen meg a lányunk” – emlékezik vissza Mária néni.
Kis Irénke egyike azoknak, akik a járvány idején megbetegedtek. „Az 1950-es évek második felében volt járvány vidékünkön is. Három és fél éves voltam, magas volt a lázam, és ezért nem kaptam meg az egyik védőoltást, emiatt lettem beteg. Ha akkor figyelmesebbek, és adnak időben penicillint, könnyebben megúsztam volna. Sokan megbetegedtek, halálos áldozatok is voltak. Lebénult a kezük, lábuk, de ha a szívet is megtámadta, akkor nem sok esély volt” – emlékezik vissza. Neki az egyik lábát támadta meg a vírus. A kezelés azonban nagyon szakszerű, és teljesen ingyenes volt. 16 éves koráig járt kúrákra, hosszú hónapokat töltött a családjától távol a gyógyulás érdekében. „A helyi Gyermekkör ingyenes jegyeket adott, az ország több részére utazhattunk el, a szállítás is díjmentes volt. Én voltam például Püspökfürdőn, Nagyszebenben is. Egy hercegi palotában laktunk, és nagyon jó ellátást kaptunk. Volt termálvizes medence, parafinos- és iszappakolás, masszázs, elektromos kezelés, bordásfalas tornaterem. Kiváló szakemberek gyógyítottak. Nyolcadikos voltam, amikor megműtöttek, utána kilenc hónapig voltam utókezelésen. Nagy hangsúlyt fektettek az oktatásunkra is, hogy ne legyen lemaradás, kiesés. A kezelés mellett szórakoztató programok is voltak, kirándultunk, moziztunk. A terápia során a játékos gyógyításra is figyeltek, akinek a kezével volt baj, az szőtt, kerámiázott, mi korongot hajtottunk a lábunkkal. Állandó orvosi felügyelet mellett éltünk, naponta ötször kaptunk enni, és a hazautazásnál még úticsomagot is adtak. Ott pedig a ruházatunkat, fogkefét, fogkrémet, szappant, mindent biztosítottak. A gyógyszerek mellett sok vitamint is kaptunk. Nagyon odafigyeltek ránk, minden ellenszolgáltatás nélkül. Ma már, ha ilyen történne, sajnos a szülők nem tudnák megfizetni a hosszú évekig tartó kezeléseket. Fontos tehát a megelőzés, az odafigyelés mindenki részéről, mert soha nem lehet tudni, mikor lesz megint járvány” – hangsúlyozza Kis Irénke.
Februártól nincs TBC-elleni oltóanyag
Az oltóanyagot biztosító gyár monopóliumot élvezett Romániában, de mivel nem felelt meg a követelményeknek, leállították a működését. Emiatt nincs február óta BCG védőoltás, amit a TBC-ellen adunk – tudatja Simon Alpár gyermekorvos. Be lehet szerezni külföldről, de ahhoz, hogy hivatalos legyen, be kell vizsgáltatni, egyébként csak a szülők felelősségére lehet beadatni.
„Többféle oltóanyagot szintén nem kapunk két hónapja. Nekem, a rendelőmbe járó gyermekek számára 50 adag oltóanyag kellene, nemrég kaptam kilencet. Ezt nem lehet hogyan osztani, így várunk… Esetleg a veszélyeztetett, krónikus szívbetegeknek, epilepsziásoknak adunk” – mondja Simon doktor. A BCG-n kívül többnyire minden védőoltást be lehet szerezni a kereskedelemben, a kombinált oltóanyagok megközelítőleg 300 lejbe kerülnek. Vidékünkön a legnagyobb veszély a TBC miatt van, ha nincs védettség, akkor fennáll a veszély, hogy többen elkapják a betegséget. Egy-két hónap csúszás még nem jelent nagy problémát, hiszen, ha lázas beteg a gyermek, akkor is csak később adhatják be a védőoltást, de most már hosszabb ideje nincs vakcina.
„Létezik oltási séma. Az újszülött osztályon TBC és B-típusú sárgaság ellen oltanak. Aztán kettő-, négy- és hathónapos, egyéves korban vannak újraoltások. Majd megkapják a kanyaró, mumpsz, rubeola elleni védettséget. Négyéves és iskolás korban is kisebb-nagyobb eltéréssel újraoltás van. Az emlékeztető oltásokra bizonyos periódusonként van szükség. Gyermekkorban kialakul a teljes védettség, ellenállóvá válik a szervezet. Nagyon sok védőoltás létezik, például rotavírus, vagyis hasmenés ellen, A-típusú sárgaság, hólyagos himlő, tífusz ellen – de ezek adását nem kötelezik” – ismertette érdeklődésünkre dr. Simon Alpár.
A kismamák is aggódnak
A kisfiam két évvel ezelőtt született. Nekem teljesen természetes volt, hogy a gyermekorvos által jelzett időpontban vigyem, és oltassam be. A védőoltások ingyenesek voltak, és legfeljebb amiatt kellett aggódjak, hogy a gyermek belázasodik. Az elmúlt hónapokban azonban a szülők meg kellett birkózzanak az oltóanyag-hiány okozta problémákkal is.
„Nekünk szerencsénk volt, mert a keresztanyukám a BCG-t forgalmazó magyarországi cégnél dolgozik, és küldött. Tőle tudom, hogy másoknak is juttattak a határon túlra. Ha nagyon akarjuk, akkor be lehet szerezni minden oltóanyagot” – meséli Réka.
Zsuzsa örül, hogy végre ők is megoldották a problémát, de nagyon aggódott, mert Balázs fia az egyéves korban szükséges védőoltást sem kapta meg, nemhogy a 13 hónaposan adandót. Apósa gyógyszerész, ő szerezte be az oltóanyagot, és remélik, hogy a csúszás nem okoz majd gondot.
A legtöbb család megpróbált minden szálat megmozdítani, és pénzt nem sajnálva hozzájutni a szükséges vakcinákhoz.
A Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság múlt héten Bukarestből kapott a diftéria, tetanusz, szamárköhögés, gyermekkori bénulás és haemophilus influenza elleni kombinált oltóanyagból 140 adagot. A szükséges mennyiség azonban 3000. A kanyaró, rózsahimlő és mumpsz elleni védőoltásból 300-at kaptak, viszont a TBC-elleni BCG-oltásból továbbra sem érkezett egyetlen adag sem.
A kormány az UNICEF segítségével egymillió adag BCG-oltóanyagot vásárolt, amiből biztosítani lehet 60 000 csecsemő immunitását, akik a február-június közötti időszakban nem kapták meg a szükséges oltást, és a következő fél évre is zökkenőmentessé válik a vakcina biztosítása. A gyermekorvosok remélik, néhány héten belül hozzánk is eljutnak az oltóanyagok, és kis időre rendeződik a helyzet.
