Magán jellegu apróhirdetését adja fel itt, MOST! Segítünk Tamáskának! Látogatóban a Gáll családnál
Mix-FM Rádió - Hallgass!

Új Kelet
Hírdetés
Az olvasható hetilap
Bejelentkezés | Regisztráció
Hargita megye • 2012. február 2-8. • XV. évf. 5. szám
2012. február 10., péntek - Elvira
Címlap arrow Riport arrow Két lábbal a földön
Nyomtatott FRISS
Nyomtatott friss
Címlap
Hírek
Ez van!
Nyilvánosság
Első kézből
Hölgyválasz
Csatangoló
APRÓHIRDETÉSEK
Aktuális
Örömhír
Dokumentum
Esemény
Közlendő
Kuriózum
Beszámoló
Szabad-tér
Sport plusz
Rendezvény
Exkluzív
Időszerű
ÚK töprengő
Riport
Olvasmány
Interjú
Záróra
Bejelentkezés






Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
Valuta árfolyam
Valuta árfolyam
A Román Nemzeti Bank devizaárfolyamai
2010. február 10.
EUREUR4.3554
HUF100 HUF1.4930
USDUSD3.2813
XAUXAU182.7065
Számláló
Tagok: 3815
Cikkek: 16922
Látogatók: 15308005
Jelenleg 27 vendég olvas minket
Hargita megye honlapja
Hargita megye honlapja

Gyergyóalfalu
Gyergyóalfalu

Csomafalva
Gyergyócsomafalva

Gyergyóditró
Gyergyóditró

Maroshévíz

Gyergyóremete
Gyergyóremete

Gyergyóújfalu
Gyergyóújfalu

Gyergyószárhegy

Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós

Erdélyi Top 10 - web statisztika, látogatottság mérés


Két lábbal a földön Nyomtatás E-mail
2010. január 26. kedd 13:02
Nem dübörögve indult el. Nem volt hangos a távozása. Csak ment, mert úgy érezte, mennie kell. Még akkor is,
ha éppen nem sokkal előtte vált valóra élete nagy álma: a gyergyószentmiklósi Figura Színház igazgatója lett.
Kolozsi Kilián valamiért mindig is otthon érezte magát a városban és a színházban egyaránt. Ezért döntött úgy,
hogy a színművészeti egyetem elvégzése után nem kacsintgat másfelé, hanem hazajön. Mindkettőért tenni akart valamit. Többek között azt, hogy mások is otthon érezzék magukat benne. Az élet viszont másképp akarta...


Színművész és Dorka lánya
Színművész és Dorka lánya

„A MixFm Rádió reklámfelvétele közben ismertem meg a feleségemet. Akkor még nem sok esélyt láttam arra, hogy mi egyszer együtt lehetünk. ő Budapesten élt, elismert újságíró volt és minden a magyar fővároshoz kötötte, tudtam, hogy bár imádja a szülővárosát, egyelőre nem fog hazaköltözni. Időközben elmélyült a kapcsolatunk és 2003-ban összeházasodtunk. Egy darabig tartott a jövés-menés a két város között, de amikor egy évvel később megszületett a lányunk, Dorka, úgy éreztem, hogy mellettük a helyem. Egyszerű és nehéz volt a döntés. Egyszerű a család miatt, nehéz azért, mert igazgatóként még meg sem tudtam mutatni magam, a terveimet nem tudtam megvalósítani, egyszóval nyomot hagyni magam után.”

Beleugrott a sötét lyukba. Nem tudta, mi vár rá, nem tudta, merre tovább, csak azt, hogy azokkal van, akiket szeret. Nehezen vette fel a nagyvárosi tempót, elszakadt a barátaitól, a biztonságot adó környezettől és a színháztól, amely kitöltötte a mindennapjait.

„Eleinte csak akkor éreztem magam biztonságban, ha a lányomat fogtam az ölemben. Idegen volt minden, az emberek, a gondolkodásmódjuk, az életvitelük, nem is hittem benne igazán, hogy egyhamar magamra találok. Aztán – valahol el kell kezdeni alapon – elmentem egy reklám castingra, és nagy meglepetésemre meg is kaptam a szerepet. Tudom, sokan azt mondják, egy színész ne adja az arcát a reklámokhoz, de a színész is ember és élnie kell valamiből. A reklámot meg nagyon megfizetik, ráadásul szeretem a sört, így igent mondtam az egyik legkedveltebb magyar sörmárka reklámozására. És ezzel a „szakmai üzlet” is beindult. Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház akkori igazgatója jelezte, hogy lenne egy szerepe nekem. Örömmel mentem, hiányzott a közeg, a színház semmihez sem hasonlítható illata. A szerepből pedig szerződés lett.”

Első főszerepét (Dulszka aszszony erkölcse) egy hónappal a megérkezése után megkapta, s a helyi közönség azonnal a szívébe fogadta a furcsa nevű idegent, akit a következő főszerepében (Callas) már ismerősként üdvözölt. Érdekes, hogy bár kedvelte ezeket a darabokat, mégis más jut eszébe, ha a szerepei jönnek szóba.

Kolozsi Kilián
Kolozsi Kilián

„Életem egyik legnagyobb meglepetése akkor ért, amikor a Tartuffe után lementem a büfébe. Kis, de hatásos mellékszerepem volt, s én is éreztem, hogy az előadás közben megpendült bennem valami, de arra nem számítottam, hogy lerohannak a „rajongók”. Van ilyen. A másik darab, amire szívesen emlékszem, az Anconai szerelmesek. Nem könnyű hősszerelmest játszani, mert az nem vicces, egyszerűen csak szerelmes. A közönség mégis imádta Lucreciót. Sosem felejtem el, amikor az Imádok részeg lenni szám előadása után felugrottam a két társam ölébe, a nézők akkora, szűnni nem akaró vastapsban törtek ki, hogy kétszer tettek le és vettek vissza, mert már nem bírtak tartani.”
Többen biztatni kezdték, hogy a kellemes hangjával is kezdjen valamit, így elment egy szinkronstúdióba. Kisebb szerepeket szinkronizált mozi- és játékfilmekben. A fellépések miatt viszont egyre kevesebb ideje volt erre, s azt ő is tudta, hogy a nagy szerepekhez sokat kellene tanulnia. A reklámosok viszont nem felejtették el, további négy termékajánlóban is szerepet kapott. Filmcastingokra nem járt, pedig ott is szerette volna magát kipróbálni. 2008-ban, amikor az igazgatóváltással megszűnt a szerződése Szegeden, elhatározta, hogy tanulni fog. Valami mást, valami olyasmit, amihez kedve van, de előtte még adódott egy másik lehetősége is.

„Szóltak, hogy Barátok közt válogatás lesz, ha gondolom, menjek el. Elmentem, de nem éltem bele magam. Majdnem egy év múlva hívtak fel, hogy lenne egy szerep. A kislányom nagyon rosszul élte meg ezt a két részt, folyton azt kérdezgette, hogy akkor most Kamilla neki a testvére? Aggódott nagyon, hogy velük maradok. Nem maradtam. Érdekes, hogy az ember játszhat akárhány főszerepet egy színházban, akkor sem lesz olyan „ismert”, mint mondjuk három-négy mondattal egy milliós nézettségű szappanoperában. Tavaly januárban beíratkoztam az első és legelismertebb magán médiaiskolába, és bár húzódoztam az elején, nem bántam meg. Alig egy hónapja ismerkedtem az újságírással, amikor főállást ajánlottak egy internetes lapnál, azóta ott dolgozom szerkesztő-riporterként. A cégünk promóciós filmeket is gyárt, s azok forgatása közben kibújt belőlem a rendező, úgyhogy egy kicsit ebbe a szakmába is belekóstoltam.”
Idén végez a Komlósi Oktatási Stúdióban, a társai közül sokan őt tartják az évfolyam legtehetségesebb riporterének, tanárai pedig úgy vélik, a média egyenesen neki van kitalálva.

„Jó tudni, hogy van még egy olyan szakma, ahol látnak bennem fantáziát. Megérte elvégezni ezt az iskolát és riporterként is kipróbálni magam. Nincsenek nagyra törő álmaim, csak annyit szeretnék, hogy szeressem, amit csinálok és ezáltal a nézők is kedveljék. A többit majd meglátjuk, a lényeg, hogy mindig állhassak két lábbal a földön. Abból baj nem lehet.”
Sz. Andrea

 
Nobo


Kapcsolódó írások
KATTINTS IDE!
Magyarországon IS: Telefon és videotelefon szolgáltatás, esetekben percdíj nélkül,
NAGYON kedvező árban !!!!
 

Legtöbbet olvasott
pPortik Sándor grafikus-fesőművész


Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mix-FM Rádió Hírek - Hallgasd Online
Székelyföld kincsei | Comorile Ţinutului Secuiesc | Treasures of Szeklerland
Mosolyszüret
Két roma beszélget:
– Mikor voltál legutóbb könyvtárban?
– Két éve.
– És mit vittél ki?
– A fénymásolót meg a videót!
Archívum