Június 4. és 7. között az Európai Unió 27 tagállamában voltak európai parlamenti választások. Az Európai Parlament két székhelye és két fő munkaközpontja a belgiumi Brüsszel és a franciaországi Strasbourg. A képviselők összlétszáma 736. Romániának idéntől 33 képvise-lője van, a 2007. november és 2009. június közötti időszakban 35 volt a számuk.
A romániai mandátumok eloszlása: Szociáldemokrata Párt (PSD) 11, Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 11 (10-en a PD-L színeiben lettek képviselők, a PD-L-tisztségviselő Elena Bãsescu függetlenként nyert mandátumot, és még a választások napján „visszairatkozott“ a pártba), Nemzeti Liberális Párt (PNL) 5, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 3, Nagy-Románia Párt (PRM) 3.
A 2009-2014-es Európai Parlament lehetséges frakció-összetétele az idei választások után: Európai Néppárt (EPP) 264 hely, Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja (PES) 161 hely, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) 80, Zöldek/Európai Szabad Szövetség (GREENS/EFA) 53, Nemzetek Európájáért Unió (UEN) 35, Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) 32, Függetlenség/ Demokrácia Képviselőcsoport (IND/DEM) 18, mások, összesen 93 mandátum.
Az RMDSZ-EMNT színeiben bejutott erdélyi, romániai magyar képviselők, Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba magától értetődően a kereszténydemokrata erőket tömörítő Európai Néppárt tagjai. Az RMDSZ korábbi EPP-tagságának köszönhetően Tőkés László is természetszerűen a Néppárt tagja lett. ő már a 2007. évi EP-választások után is a Néppárthoz szeretett volna csatlakozni, de a román képviselők megakadályozták, így Tőkés László független képviselő másfél évig a GREEN/EFA frakcióban tevékenykedett. Az Európai Néppárt tagja a magyarországi EP-választásokat fölényesen megnyerő Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) is, sőt, Orbán Viktor Fidesz-elnök az EPP egyik alelnöke. A Fidesznek 14 képviselője lesz az Európai Néppártban.
A fenti számok nem véglegesek, a július 14-i nyitány előtt vagy után apró változások történhetnek, de a helyek száma szerinti sorrend valószínűleg nem változik. Nem lehet említés nélkül hagyni a „mások“ csoportját sem, hiszen több mint egyharmaduk a tagállamok szélsőjobb szervezeteiből, pártjaiból érkezik, és egyértelmű, hogy Európa-szerte látványosan előretört a szélsőjobboldal. Új EP-képviselőik szám szerint: Olaszország 8, Hollandia 4, Franciaország 3, Románia 3, Magyarország 3, Dánia 2, Görögország 2, Belgium 2, Bulgária 2, Ausztria 2, Finnország 1 mandátum. Romániából a Nagy-Románia Párt (PRM), Magyarországról a Jobbik sorolandó ide. Egyelőre nem tudni, hogy lesz-e, létrejöhet-e frakció a tagállamok szélsőjobb pártjainak képviselőiből. Néhány évvel ezelőtt az Identitás, Hagyomány, Szuverenitás elnevezésű frakcióba tömörültek az EP szélsőjobb képviselői, ám a csoport felszámolódott.
Végül még egy számsor az Európai Parlamenten belüli erőviszonyok lehetséges módosulásáról a 2009-2014-es ciklusban:
EPP: volt 36,7 százalék, lehet 35,9 százalék, PES volt 27,6, lehet 21,9, ALDE: volt 12,7, lehet 10,9, GREEN/EFA: volt 5,5, lehet 7,2, UEN: volt 5,6, lehet 4,8, GUE/NGL: volt 5,2, lehet 4,3, IND/DEM: volt 2,8, lehet 2,4, és végül a „mások“: volt 3,8, lehet 12,6 százalék. Szembetűnő a szocialisták és a liberálisok térvesztése, de még szembetűnőbb a szélsőjobb térnyerése, hiszen több mint háromszorosára növekszik a mandátumaik száma. Szakértők szerint az új helyzetben az is előfordulhat, hogy a szélsőjobb erők semlegesítésére a korábbinál is jobban összefognak más frakciók, sőt frakcióegyesítések is történhetnek. Az majdnem teljességgel kizárt dolog, hogy a legerősebb három frakció befogadja a szélsőjobb képviselők valamelyikét. A Nagy-Románia Párt esetleges néppárti csatlakozási kérelmét az RMDSZ-EMNT képviselői megvétóznák, és ugyanígy a Fidesz sem támogatná a Jobbik néppárti tagfelvételét.
B. L.
|
