Hőmérséklet: 18 °C | Szél sebesség: 9 km/h Napkelte: 05:34 - Napnyugta: 20:56
Az olvasható hetilap
*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Bartos Károly plébános, gyergyószentmiklósi Szent István templom: Amikor a boldog húsvétot kívánjuk egymásnak, elgondolkodunk, hogy mibe is kerül ez. Jómagam is tapasztalom, hogy nagy az ára annak, hogy húsvétot ünnepeljünk. Nem csak azért, mert Jézus Krisztus meghalt a kereszten és feltámadt, ami igazából a legnagyobb érték, hanem a hétköznapi életben látom, hogy a húsvét sok emberi áldozatot követel. Főként, ha igazán szép húsvétot szeretnénk előkészíteni a lelki ünneplés mellett.
Rengeteg rohanással, készüléssel jár, és amire elérkezik a húsvét, valószínű, hogy sok ember a vonaglás szintjén van. De talán ezért is jó, mert rávezet minket arra, hogy ez az ünnep sokkal több, mint a rengeteg készülődés. Szent János evangéliuma szerint a hét első napján kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz, és látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és azt mondta nekik: Elvitték az Urat a sírból, nem tudom, hová tették! Az első üzenet, az első örömhír a feltámadásról Mária Magdolnának az örömhíre. Az üres sír nekünk is egy figyelmeztető jel, nem csak azért, hogy Jézus feltámadt, hanem, mert nem az a lényeges, hogy halmozzunk, mindenféle evilági dolgot összegyűjtsünk az ünnephez, templomainkban a szent sírokat úgy feldíszítsük, hogy majdnem egy menyasszonyi csokorhoz hasonlít. Fontosabb, hogy a szellemi értékeket gyűjsük. Úgy érzem, tapasztaltam most az előkészületi időben, hogy az evilágiak nagyon lefárasztják az embert. Próbáljunk ezért inkább egymásra, az emberi értékekre figyelni, üljünk le többet egymás mellé, sétáljunk közösen. Kicsit evilágiasan hangzik mindez, de azt hiszem, hogy az ember részéről is meg kell tegyünk mindent, hogy ráhangolódjunk Istenre. Mária Magdolna, amikor elmegy az üres sírhoz, nem gondol első pillanatban arra, hogy Jézus feltámadhatott. Mi is az ünnepre készülünk, tesszük a dolgunkat, de nem tudom, mennyire gondolunk tudatosan arra, hogy Jézus Krisztus feltámadt. A húsvét másik üzenete, hogy fontosabb dolgok is vannak, mint az evilágiak. Ezt tapasztalja Mária Magdolna is, amikor a tanítványokkal együtt később találkozik a feltámadt Jézussal, és meg kell értenie, hogy Jézus él, és hogy nem hiába építette rá az életét. A húsvéti ünnepkörben nagyon lényeges, hogy az üres sír mögött meglássuk, hogy az életünket lehet, hogy más alapokra kell építenünk. Nem ott kell keressünk, ahol üresség van, hogy mindent elvégzünk, aztán megállunk, leülünk, és üresen kong a lelkünk, hanem a feltámadt Üdvözítőt kell keressük. Később Péter Jánossal odaszaladt az üres sírhoz, és látják, hogy valóban ottmaradtak a leplek a kendővel együtt, de ez csak megerősíti őket a hitükben, abban, amit Jézus már előre megmondott nekik, hogy harmadnapra fel fog támadni. Beigazolódik az is, amit isteni sugallatra Péter apostol mondott, hogy Jézus Krisztus, az az Isten, aki az Ószövetség Istene, a Teremtő Isten, aki a zsidó népet kivezette a fogságból. Jézus ki akar vezetni minket ebből a rohanásból, ebből az ürességből. A húsvétnak azt hiszem, van egy ilyen üzenete is, hogy a figyelmünket egymásra akarja terelni. Remélem, hogy a húsvéti ünnep alkalmából a gyergyói emberek találkoznak Jézussal, a családon keresztül, az egyházon keresztül sikerül megjeleníteni azt a titkot, ami megtörténik nagypénteken. Az egyház abban akar segíteni, hogy közelebb kerüljenek az emberek ehhez a feltámadt Jézushoz. Mégis olyan nehéz sokaknak megérteniük, hogy miért van annyi szertartás nagyszombaton, húsvéti gyertya, vízszentelés, tűzszentelés, körmenet. Mindez igazából azért van, hogy az embert elmélyítse a misztikumban, hogy megtapasztalja Isten kegyelmét. Mivel emberek vagyunk, szemünket, fülünket, érzékszerveinket próbálják ráhangolni Istenre. Jó alkalom számunkra a húsvét, hogy találkozzunk az Úrjézussal, és újra tudjuk rendezni a saját életünket is. Bízom benne, hogy a gyergyói embereknek, akik sokat dolgoznak, éjjelt nappallá téve, sikerül megélniük az igazi húsvétot. A nyugati világ ebből az ünnepből is próbál üzletet csinálni, de remélem, hogy a gyergyói nép, akiknek fontos a hagyomány, megtalálja a módját, hogy ne a külsőségek kerüljenek előtérbe, hanem tudatosan, lelkiekben is tud készülni a húsvétra. Ez a család ünnepe is, hiszen kevés alkalom van, amikor a nagyszülő, szülő, gyermek együtt le tud ülni ebédelni, ünnepelni. Ezért a húsvét egy áldás is számunkra. A húsvétot közösen próbáljuk átélni, életünket átértékelni. Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Dr. Pázmán Enikő családorvos, Gyergyószentmiklós: Számomra a húsvét beteljesülés. Annak a vágyamnak a beteljesülése, hogy nem akarok meghalni. Az örök élet gyermekkoromban egy abszolút realitásként élt bennem. A nagy törés hetedikes koromban a szomszéd bácsi halálával következett be. Létezhet ilyen, hogy volt, nincs egy ember? Hogy talán velem is megtörténhet? Hogy föld alá tesznek egykoron, és az egész csodálatos világ megszűnik számomra? Ez a mélységes vágyakozás, hogy élni szeretnénk, mindannyiunk elemi igénye. Ezt be is bizonyítjuk a földi életünkben. A létfenntartásért küzdünk, amikor fájdalmasan sírunk az anyatejért, azért dolgozunk elsősorban, hogy kikerüljön a mindennapi, azért járunk orvoshoz, hogy karbantartsuk egészségünket. Életünk a legdrágább kincsünk. Nem akarjuk abbahagyni. És hogy életünk örökké tartani fog, számunkra elképzelhetetlen boldogságban Jézus Krisztus által történik meg. ő a kapu. Az ő keresztútja, az ő kínszenvedése, az ő halála, az ő feltámadása hozza az örök életünk beteljesülését. Húsvét alkalmával őt ünnepeljük, őt áldjuk, őt akarjuk megismerni, hogy szeressük és kövessük, és ezáltal eljussunk az Örökkévalóságba. Áldott ünnepet!
Biró Sándor, református lelkész: Hogy mit jelent nekem a húsvét? A kereszténység lényegét, ami nélkül megkérdőjelezhető az értelme mindannak, ami igazán érték, ami igazán nemes, ami szeretetből a másik iránti őszinte áldozatkészségből fakad.
Elekes Oszkár hagyományos kínai orvos: A természet tavaszi feltámadásával együtt nekünk is lehetőségünk nyílik a feltámadásra, a megújulásra. A meghalt, régi szokások helyett, melyek nem voltak életképesek, újaknak teremthetünk hagyományt ebben az időszakban. A húsvétot családi körben ünnepeljük. Számunkra a gyermekek felhőtlen öröme jelenti az igazi ünnepet.
Hodgyai Edit ügyvezető igazgató, Kelet Infó Média Csoport: Gyermekkoromban két ünnepnek örültem nagyon. Az első természetesen a Karácsony volt a maga ajándékaival, de a második hely egyértelműen a Húsvété lett. Keresztény emberként átélem a feltámadás magasztosságát, de számomra ez a nap a családról, a családi összetartozásról szól. Általában szüleimnél töltjük az ünnepet. S talán nem is lenne igazi a Húsvét, ha gyerekeimmel együtt nem sétálhatnánk a karcfalvi vártemplom mögötti temetőben – ez számomra a földkerekség legszebb temploma –, ahol mindahányszor elvarázsol az újrakezdés, a tavasz beköszöntének csodája, felidézhetem itt, elmesélhetem régi emlékeimet. Szeretném, ha ebben az eltorzult világban valamennyien megtanulnánk ünnepelni, örömöt, vidámságot varázsolni az életünkbe. Vallom, hogy rajtunk is múlik, hogy miképpen élünk, meg tudjuk-e teremteni magunknak a hozzánk méltó, tartalmas életet.
Vargyas-Moni Gabriella szociális munkás, Caritas Családsegítő Szolgálat: Számomra nem az ünnephez tartozó nagytakarítást, valamint bevásárlást jelenti a húsvét. Nem is a töltött bárányt, piros tojást... – ezek csak hozzásegítenek a húsvéti hangulathoz. Amit számomra a Húsvét jelent, az a felébredés, újjászületés. „Húsvét öröme az élet öröme” – ahogy egy plébánostól hallottam. Az élet öröme, mert nem a halálé az utolsó szó, Jézus feltámadt, valami új kezdődik, és ismét tudom, hogy van értelme az életnek, mert van örök élet. Húsvét hajnala az ételszenteléssel kezdődik. Gyerekkoromban a nagyszüleimnél ült össze a nagy család a reggeli elfogyasztásához, ilyenkor békés, csendes hangulat volt. Izgatottan lestük, hogy húsvétra megnő-e az előtte egy héttel margarinos dobozban elültetett búza, az udvaron a mohából készített fészkekben kerestük az óvatosan elrejtett tojásokat... Emlékszem, hogy még egy fehér nyulat is elengedtek, hogy még nagyobb legyen az örömünk. Ma már én hívom meg a 90 év felé közeledő nagyszüleimet, talán fel sem tudnak jönni az első emeletre, de a nagy asztal meg lesz terítve, és sóvárogva akarom visszaidézni azt a gyermeki hangulatot, amikor a húsvét a piros tojást jelentette. Ma már a reményt jelenti, hogy (talán) van örök élet.
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
A rendőr találkozik a jótündérrel, aki teljesíti 2 kívánságát. – Az első kívánságom, hogy kérek egy olyan söröskorsót, amiből soha nem fogy ki a sör. A tündér teljesíti, erre a rendőr: – Hú, ez nagyon jó! Ebből kérek még egyet!
Dr. Pázmán Enikő családorvos, Gyergyószentmiklós: Számomra a húsvét beteljesülés. Annak a vágyamnak a beteljesülése, hogy nem akarok meghalni. Az örök élet gyermekkoromban egy abszolút realitásként élt bennem. A nagy törés hetedikes koromban a szomszéd bácsi halálával következett be. Létezhet ilyen, hogy volt, nincs egy ember? Hogy talán velem is megtörténhet? Hogy föld alá tesznek egykoron, és az egész csodálatos világ megszűnik számomra? Ez a mélységes vágyakozás, hogy élni szeretnénk, mindannyiunk elemi igénye. Ezt be is bizonyítjuk a földi életünkben. A létfenntartásért küzdünk, amikor fájdalmasan sírunk az anyatejért, azért dolgozunk elsősorban, hogy kikerüljön a mindennapi, azért járunk orvoshoz, hogy karbantartsuk egészségünket. Életünk a legdrágább kincsünk. Nem akarjuk abbahagyni. És hogy életünk örökké tartani fog, számunkra elképzelhetetlen boldogságban Jézus Krisztus által történik meg. ő a kapu. Az ő keresztútja, az ő kínszenvedése, az ő halála, az ő feltámadása hozza az örök életünk beteljesülését. Húsvét alkalmával őt ünnepeljük, őt áldjuk, őt akarjuk megismerni, hogy szeressük és kövessük, és ezáltal eljussunk az Örökkévalóságba. Áldott ünnepet!
Hodgyai Edit ügyvezető igazgató, Kelet Infó Média Csoport: Gyermekkoromban két ünnepnek örültem nagyon. Az első természetesen a Karácsony volt a maga ajándékaival, de a második hely egyértelműen a Húsvété lett. Keresztény emberként átélem a feltámadás magasztosságát, de számomra ez a nap a családról, a családi összetartozásról szól. Általában szüleimnél töltjük az ünnepet. S talán nem is lenne igazi a Húsvét, ha gyerekeimmel együtt nem sétálhatnánk a karcfalvi vártemplom mögötti temetőben – ez számomra a földkerekség legszebb temploma –, ahol mindahányszor elvarázsol az újrakezdés, a tavasz beköszöntének csodája, felidézhetem itt, elmesélhetem régi emlékeimet. Szeretném, ha ebben az eltorzult világban valamennyien megtanulnánk ünnepelni, örömöt, vidámságot varázsolni az életünkbe. Vallom, hogy rajtunk is múlik, hogy miképpen élünk, meg tudjuk-e teremteni magunknak a hozzánk méltó, tartalmas életet.
Vargyas-Moni Gabriella szociális munkás, Caritas Családsegítő Szolgálat: Számomra nem az ünnephez tartozó nagytakarítást, valamint bevásárlást jelenti a húsvét. Nem is a töltött bárányt, piros tojást... – ezek csak hozzásegítenek a húsvéti hangulathoz. Amit számomra a Húsvét jelent, az a felébredés, újjászületés. „Húsvét öröme az élet öröme” – ahogy egy plébánostól hallottam. Az élet öröme, mert nem a halálé az utolsó szó, Jézus feltámadt, valami új kezdődik, és ismét tudom, hogy van értelme az életnek, mert van örök élet. Húsvét hajnala az ételszenteléssel kezdődik. Gyerekkoromban a nagyszüleimnél ült össze a nagy család a reggeli elfogyasztásához, ilyenkor békés, csendes hangulat volt. Izgatottan lestük, hogy húsvétra megnő-e az előtte egy héttel margarinos dobozban elültetett búza, az udvaron a mohából készített fészkekben kerestük az óvatosan elrejtett tojásokat... Emlékszem, hogy még egy fehér nyulat is elengedtek, hogy még nagyobb legyen az örömünk. Ma már én hívom meg a 90 év felé közeledő nagyszüleimet, talán fel sem tudnak jönni az első emeletre, de a nagy asztal meg lesz terítve, és sóvárogva akarom visszaidézni azt a gyermeki hangulatot, amikor a húsvét a piros tojást jelentette. Ma már a reményt jelenti, hogy (talán) van örök élet.
