Ehhez mostanra alaposan hozzászokhattak a gyergyószentmiklósiak: akárhány furcsasága volt már a múlt évben is a „távhőrendszer-váltásnak“, a részlegesen novembertől indult hőszolgáltatásnak van furasága ma is. Talán lesz még ezentúl is galibája a gyergyószentmiklósiak múlt év decemberétől kiteljesített lakásfűtésének. Itt stop, álljunk meg rögtön, hiszen 2009. december 30-at ír a fogyasztók és minden gyergyószentmiklósi érfalát „fürmölő“, suttyomban, gyep alatt köttetett szerződésen. Ugrunk, 2010 februárja, szellőzik a szerkesztőségünk általi lepelrántásig eltitkolt „paktum“ az Új Kelet hasábjain múlt csütörtöktől, pénteken pedig „pofon csattan“ a városházán…
Főkönyvelőnő kontra polgármester, vagy polgármester kontra főkönyvelőnő. Úgy látszik, az újságot Gyergyószentmiklóson kebelbarátság által, bratyizmus-mentén írják mások, mert mi alaposan felkavartuk a kedélyeket. Annyira azért nem, hogy módosulna az őstörvény: nincs az a helyzet, amikor „városházasságot“ kötött felek hajba kapnak, és tépik, tépik egymás fejdíszét az adófizetők pénzén, azon a pénzen, amit lényegében nekünk, a népnek küldenek vissza Bukarestből… Az érintettek lapítását elnézve az a sanda gyanúm, van még jócskán szemét a Román Nemzeti Bank egykori épületében, kell legyen, mert kavarog rendesen a bűz a városvezetőstől-mindenestől mélyre sülylyedt, viseltes, lelakott, elkoptatott, ködös, koszos, hideg, rideg és gyanakvó Gyergyószentmiklóson. Itt ismét megálljt kell parancsoljak az ujjaimnak, mert semmiképpen nem akarom kihagyni a tényt, hogy a lapunk által meglobogtatott szerződésnek önmagában megvan a súlya, mondandóra, tartalomra egyaránt. A fél világért sem követném el azt a hibát, hogy a pénteki városházi hajcihő súlyossága mellett, ne térnék vissza a szemetszúró lényegre.
A GO Rt. technikai igazgatójával általam kezdeményezett beszélgetésen kezdtem feszegetni a húrokat, amikor kérdésekkel kerestem meg Nagy Attilát.
– A múlt év utolsó előtti napján, a Termoenergyvel köttetett szerződés értelmében Nagy Attila annak a helyi Közüzemeknek a műszaki igazgatója tulajdonképpen, mely másodbérlője a város sajátjának, köztulajdonának, annak, ami eredetileg a városé. A szerződést az Önök részéről is aláírta valaki, helyesebben valakik. Ki ő, kik ők, és miként lehet, hogy most mindenki szájtátva és ledöbbenve fogad egy ilyen nagy horderejű dokumentumot?
– Mint februárban megtudtuk, van egy ilyen szerződés, amely titokban köttetett, habár legalább önkormányzati döntés kellett volna szülessen, amelyet a Vezetőtanács kivitelezett volna, persze a szakhatóság beleegyezésével. Állítólag azért láttamozták a Vezetőtanács tagjai, hogy a Hargáznál hagyott és aláírt üres váltókat cseréljék le a Termoenergy által aláírtakra. Tehát az igazgatóválasztásnál már nem volt tétel a váltóaláírással vállalt felelősség, hanem csak kifogás, és nem először színjátékot játszott az önkormányzat. Visszatérve az aláírt szerződésre, annak tartalma, formája minősíthetetlen és alkalmazhatatlan, nincs a bérbeadónak engedélye hőenergiát szállítani, nincs egy szakhatóság által megszabott ellenértéke a szolgáltatásnak, és még ráadásul egyelőre óriási veszteséget is okoz, amelyet a város káraként akarnak elkönyveltetni. Egy előzőleg aláírt szerződésben érdekes módon a Termoenergy vállalta a hőenergia szállításához szükséges vezetékek ellenértékét. Nem tudok semmilyen törvényes keretet találni, kifogást sem, amely az aláírókat a felelősségtől mentesítené. Kihangsúlyoznám, hogy ezen alapakták a közösség előtt ismeretesek kell legyenek, mert a közösséget érintik.
– Mit gondol, ha az Új Kelet nem szellőzteti meg a szerződést, akkor mikor szembesültünk volna a „titokkal“, mikor derült volna ki, hogy néhány személy és érdekcsoportjaik – magyarán szólva – lóvá tettek minden gyergyószentmiklósit?
– Nem tudott volna hoszszú ideig lappangani, mivel siettek már a számlákat kibocsátani, amire válaszként mi is viszontszámláztuk a törzsvezeték használata által a városnak okozott veszteséget (866 460 RON értékben). Sőt, azt a javaslatot is letettük, hogy amíg meg nem kerül a hőveszteség oka, addig is csak a lakótelepi kazánházakat használjuk, mivel ott jóval alacsonyabbak a veszteségek (az Északi Virág negyedben 3%, míg az új „szupervezetéken“ 35%).
– A múlt év decemberében éppen Ön ismertetett egy riasztó számadatot, akkor azt mondta, 1604 gigakalóriányi hőveszteség keletkezett. Nagy úr! A távhőrendszer felújítását, rehabilitálását megelőzően, 2008 decemberében az Önök hivatalos adatai szerint menynyi hőveszteség keletkezett?
– Válaszképpen egy hiteles táblázatot bocsátok a rendelkezésére:
| Év – hónap |
Veszteség |
| Gcal |
% |
| 2007 október – december |
2432 |
21,1 |
| 2008 január – április |
2286 |
14 |
| 2008 október – december |
2474 |
22,4 |
| 2009 január – április |
2973 |
18,7 |
| 2009 november –
2010 január |
5246 |
28,8 |
– Lovagoljuk meg még egy picit a hőveszteségeket. Hogyan alakultak a dolgok ez év januárjában? Ki, miből fizeti ki ezeket az elpárolgó gigakalóriákat?
– Ez a veszteség (a január hónapi 2443 Gcal) szerintem a törzsvezeték elhelyezőjét, esetleg tulajdonosát kell terhelje, amúgy bármennyire lényeges dolognak tűnik, sehol nincs szó róla. Kellene szerepelnie a tervekben a várható veszteségeknek, azonban még nincsenek tervek(?!).
– Igazgató úr, Ön hogyan ítéli meg a múlt pénteki városházi incidenst, mit gondol, helyre lehet-e még úgy pofozni Gyergyószentmiklóson ezt az egész fűtés- és távhőrendszer-históriát, hogy végre a fogyasztóknak, a város lakóinak származzon előnye, haszna abból, ha valami itt nálunk nagy ritkán megvalósul?
– Közhivatalnokok közötti tettlegesség szerintem nem csak elítélendő, hanem a közösség számára megalázó!!! Bárki bármit hazudik is, az incidens helyszínén a védekező félnek kellett lennie, hiszen a támadó fél korábban hónapokig nem volt a főkönyvelői irodában... A város fogyasztóinak a vissza nem térítendő beruházási alapoktól való elzárása szerintem a közösség ellen elkövetett merénylet, amelyet a választott a választói ellen követ el. Ebből a gyergyói esetből csak akkor tud jól kijönni a fogyasztó, ha a hőenergia ára 130 RON/Gcal körül tud majd maradni. Ha ez így lesz, akkor máris javasolni fogom, hogy Makra, valamint Sóos urat tegye meg a város díszpolgárának a következő adódó alkalommal.
Az Új Keletnek szerencsére nagyon sok hűséges olvasója van, közülük való az a Ruzsa István is, aki már többször észrevételezte, hogy a nemrég létesített kutyamenhelyen szép, édes, megszeretnivaló kiskutyák vannak befogva, a nagyok mind az utcán futkosnak, közöttünk járnak. Csak a praxisomból akárhány példát fel tudnék itt és most hozni arra, hogy mindenben meglátják a lényeget az emberek. Biztos vagyok abban is, hogy a fenti interjú értelmét, mondandóját sem kell magyarázni senkinek, legyen az távhőszolgáltatás fogyasztó és fizető, vagy pusztán csak gyergyószentmiklósi lakos. Tudom, hogy köztünk a Ruzsa Istvánok vannak, vagyunk többen.
Péter Csaba
|
