„Akkor lett volna nehéz, ha tíz órával hamarabb kellett volna teljesíteni a távot” – jelentette ki Romfeld László versenyző, a francia idegenlégiótól nemrég leszerelt hivatásos katona. Mint kifejtette a terep nem volt nehéz, az eső sem hátráltatta nagyon a haladást, mindössze egyszer kellett megállniuk két és fél órás kényszerpihenőre az éjszakai köd miatt.
A gyergyószentmiklósi Gyilkostó Adventure Egyesület a múlt hét végén negyedik alkalommal szervezte meg hagyományos kalandversenyét. A kettő, illetve négyfős csapatoknak a kalandtúra alkalmával ötszáz méter szintkülönbség megtétele mellett, több mint kétszáz kilométeres útszakaszt kellett bejárniuk kerékpáron, csónakban, gyalogosan, illetve kötéltechnika alkalmazásával. Azonban a vetélkedőre mindössze öt kétfős fiúcsapat nevezett be, közülük egy csapat érkezett Brassóból, illetve Sepsiszentgyörgyről, a többiek gyergyószentmiklósiak voltak. Emiatt a verseny amolyan családias jelleget öltött, hiszen a két idegen városból érkezett versenyző is már az előző években részt vett a gyergyószentmiklósiak versenyén. Tatár Attila főszervező, a Gyilkostó Adventure Egyesület tagja a gyenge érdeklődést a rossz időzítéssel magyarázta, illetve azzal, hogy ezt megelőzően, illetve ebben az időpontban máshol is szerveztek hasonló versenyeket.
A kalandvágyó fiatalemberek pénteken reggel rövid eligazatás után a gyergyószentmiklósi Napsugár Panzió udvaráról kerékpárral vágtak neki a kalandos, közel két napot felölelő útnak. Gyergyócsomafalváig rendőri kísérettel a főúton haladtak, a sípályai letérőtől azonban már az igazi verseny kezdődött. A terepkerékpárokkal a Görgényi-havasok úttalan útjain egész a zetelaki víztározóig tekertek, itt oda-vissza a tó hoszszában három kilométert eveztek, majd újra kerékpárra pattanva a Libán-tetőn át, Vasláb, Heveder, és a Súgó-barlang után a Kovács Péterben felállított depóban hagyták a kerékpárokat, és innen a Likas-nyereg érintésével a Gyilkos-tóhoz kellett jutniuk. Ott a Postafalon kötéltechnika segítségével leereszkedtek, majd Fehér mezőn keresztül ismét a gyergyószentmiklósi Napsugár Panzióhoz kellett érkezniük.
A leggyorsabbnak az idegenből érkezett Nomád csapat – Márk Előd Miklós és Coliban Allen – bizonyult, ők 19 óra 17 perc alatt teljesítették a 134 kilométeres kerékpáros, több mint 50 kilométeres gyalogos, illetve 3 kilométeres evezős távot. 19 óra és 38 perccel úgymond a nyomukban „lihegett” a Neuzer Racing Team csapat – Bíró Csongor és Bakos Csaba –, harmadik lett a Magellán – Szőcs László és Kozma Zsolt – 20 óra 11 perccel, őket követte a Krigel-Endorphin – Romfeld László és Csató József – és a Szinkron – Székely Zsolt és Tatár Előd.
„Minden vonzó ebben a versenyben, a kihívás, a versengés, a természetjárás, a sportteljesítmény, a kaland, a partnerség” – nyilatkozta az 52 éves Csató József, a verseny legidősebb résztvevője, aki harmadik alkalommal vett részt a vetélkedőn. Pozitívumként értékelte, hogy az idén a Görgényi-havasokat is bevették a versenytávba, és hogy többnyire jó időben tehették meg a távot. Bíró Csongorék csapatának az utolsó kilométerek – Gyilkos-tótól a Napsugár Panzióig – voltak a legnehezebbek. „Sötét volt, esett az eső és köd is volt, mi pedig már nagyon el voltunk fáradva” – fejtegette Bíró Csongor, aki az idei verseny pozitívumaként értékelte, hogy mivel a csapatban nem volt lány, hasonló erőnlétű társsal jobban haladhatott.
Jánossy Alíz |
