Nagy István, Gyergyószentmiklós jegyzője függetlenként jelöltette magát a polgármesteri tisztségre.
 – Mikor döntötte el, hogy jelölteti magát polgármesternek, és mi vezérelte?
– Tavaly nyilvánosan kijelentettem, hogy ha nem indul olyan, általam úgy értékelt, megfelelő készségekkel rendelkező, alkalmas személy, akkor vállalom a megmérettetést. 1992-től mint a közüzemek igazgatója, 1996-2000. között parlamenti képviselőkény, és most már hét éve jegyzőként jó rálátásom van a közigazgatási dolgokra.
Úgy vélem, Gyergyószentmiklóson vannak olyan képességû emberek, akik alkalmasak arra, hogy a közéletben feladatokat vállaljanak, megfelelő szervezőkészséggel és empátiával rendelkeznek. Sajnos, a gyûlölködés korát éljük. Én ismerem azt a Gyergyószentmiklóst, azt a helyi önkormányzatot, amelyben nem az acsarkodás jellemezte a munkát, hanem az egyszerû békés, szeretetteljes megközelítés. Ami hiányzott esetleg a hatékonyabb tevékenykedés, ami a szervezési kérdésekben kellett volna megnyilvánuljon. Láttam, hogy milyenek az előkészületek, majd az RMDSZ belső választását, és akkor döntöttem el egyértelmûen, hogy megmérettetem magamat, versenybe szállok Gyergyószentmiklós polgármesteri tisztségéért, mert szerintem rendelkezem azokkal a tapasztalatokkal, készségekkel, amelyek ehhez szükségesek.
 – Egyértelmû volt, hogy függetlenként indul a választáson?
– Különösebben nem gondolkodtam ezen, de volt bennem egyfajta fájdalom. Az RMDSZ-ben tevékenykedtem, és 1996-2000. között országgyûlési képviselő voltam. Akkor sok mindent másként láttam, és a nép-nemzeti ideológiának voltam lelkes híve, ahol a nemzetet és családot – számomra rendkívül fontos értékek – szem előtt tartva kellett volna bizonyos célkitûzéseket megvalósítani. Éreztem egyfajta mellőzést emiatt. 2000-ben megpályáztam a jegyzői állást, és a közhivatalnoki státus megkövetelte, hogy nem lehetek semmilyen szövetségnek vagy pártnak a tagja, és akkor én felfüggesztettem a tagságomat. Most nem keresett meg egyik párt sem, de ez kimondottan örömmel töltött el, mert azt mondom, hogy egy városban, a várossal, városért való gazdálkodás nem egy pártpolitikai hercehurca.
– Ön szerint milyen tulajdonságokkal kell rendelkezzen egy jó polgármester?
– Az az ember, aki a várost vezeti elsősorban jó szervező kell legyen. Ha egy vezető egyes embereket kiemel, és másokat elnyom, és ezt tudatosan cselekszi, olyan feszültségekhez vezet, amelyek jelenleg vannak. Kommunikatív készségre is szükség van. Az utolsó négy év történéseiből a legnagyobb fájdalmam az volt, hogy úgy próbáltunk dönteni, hogy azt semmilyen típusú elemzés nem előzte meg. Ha valamit meg akarunk oldani, akkor több szempontból meg kell vizsgálni – gazdaságilag, társadalmilag –, szociológiai hatását is figyelembe kell venni, és ez időt igényel. Ahhoz, hogy valakit szeressenek, több olyan erénnyel kell rendelkezzen, ami elfogadhatóvá teszi. Nemrég egy idős bácsival beszélgettem. ő azt mondta, hogy a vezető sokszor nemet is kell mondjon. A kérdés az, ezt hogyan mondja. Hiszen lehet úgy is, hogy utána gyûlölik, de úgy is, hogy egy életen keresztül tisztelik és szeretik. Ezt kell megtalálni, megérezni. A vezető a munkatársait nem alattvalónak, hanem partnernek kell tekintse. Jó tárgyalókészség is szükséges, ésszerû, logikus, érvelős módon. Hiteles kell legyen egy polgármester, mert anélkül nem támogatják. A csapatra a végrehajtásban van szükség, nem a döntéshozatalban.
– Melyek azok a feladatok, amiket elsősorban meg kell valósítani Gyergyószentmiklóson?
– A legnagyobb probléma az, hogy településeink infrastrukturális szempontból el vannak hanyagolva. Az az élettér, ami körbevesz minket a száz évvel ezelőtti egyszerûségével megfelelt, a mai megközelítésben azonban már más igényeket támaszt.
Folytatás az Interjú oldalon. |
Archívum 
