*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Ha jellemezni kéne a távfûtéssel kapcsolatos lakossági fórumot, leginkább „a süketek párbeszéde" kifejezés illene rá, mert a polgármestert és a tanácsosát nem lehetett kitéríteni a beléjük táplált beruházási elképzelésektől, dacára annak, hogy mind a lakossági hozzászólások, mind a szakemberek véleménye is egységesen elutasították a távfûtés-szolgáltatás privatizálását.
A Gyergyói Kisújság 2009/26. számában, a polgármester úr aláírásával megjelent cikk „A központi fûtésről, közérthetően“ címmel, ugyanazt a téves elképzelést – a távfûtés felújításával kapcsolatban – próbálja elhitetni az olvasókkal, ráadásul nagyon sok valótlan állítással megtûzdelve. Ezekre szeretném felhívni az olvasók figyelmét.
• Azt állítja a polgármester úr, hogy az elavult távfûtési rendszer veszteségei a szolgáltató céget terhelik. Ez nem igaz, mert a hőenergia ára (194 lej/Gcal) bőven fedezi a veszteségeket is, ha nem így lenne, akkor csak 100-110 lej/Gcal kéne fizetni.
• A polgármester úr szerint a fórumon az is kiderült, hogy a kormány nem ad pénzt a távfûtési rendszerek felújítására. Ez sem igaz, mert jelenleg is több olyan program is létezik, amelyek ezt a célt szolgálják. Bizonyíték erre Csíkszereda távfûtése, ahol a rendszer felújítása már 70%-ban megvalósult kormánypénzből. Ezt a lakossági fórumon mondta el az ottani Közüzemek mûszaki igazgatója.
• Pál Árpád képviselő úr sem „szerzett“ pénzt a kormánytól. Nem is szerezhetett, még akkor sem, ha történetesen miniszterelnök lenne és nem képviselő, mert a városvezetés a mai napig sem rendelkezik avval a tervcsomaggal, amely alapján a kormány pénzalapokat utalhat ki.
• Kicsinyes és rendkívül veszélyes állítás egy polgármester részéről, hogy a tömbházlakó előnyöket élvez a többi városlakóval szemben. Ez azért nem igaz, mert a tömbházlakó kiszolgáltatott helyzetben van, ki kell fizesse azt a hőenergia árat, amelyet meghatároz az önkormányzat (jelenleg ártámogatással is 194 lej/Gcal, privatizálás esetén kb. 300 lej/Gcal), mert más fûtési lehetősége nincs. Ezzel szemben egy gázzal fûtött családi házban ez az összeg 140 lej körül van, ha pedig fával, vagy fahulladékkal fûtenek, akkor ez még kevesebb lesz.
• Még felháborítóbb a polgármesternek az a kijelentése, hogy: „Hamis az, hogy a városnak kötelessége felújítani és mûködtetni a fûtésrendszert (…) miközben a kertes házak lakóival nem törődik“. Ennek az állításnak amellett, hogy „összeugrató“ szándéka van – tudatosan vagy nem – összekeveri a magántulajdont a köztulajdonnal. A távfûtési rendszer a város köztulajdona, és törvény szerint is a mindenkori önkormányzat kötelessége annak mûködtetése és a szükséges beruházások elvégzése. Csak a tömbházakban levő belső fûtési hálózat képezi a lakók tulajdonát, és természetesen ennek karbantartási költségeit is ők fedezik. Ugyanez a helyzet a családi házaknál is, ha majd bővíteni fogják például a csatornázási hálózatot, az utcákban lefektetett gyûjtővezetékeket sem a háztulajdonosok fogják fizetni, hanem csak a házak rákapcsolódását a rendszerre.
Hogy az önkormányzatok felelnek a lakónegyedi távfûtési rendszerek mûködtetéséért, bizonyítja az a tény is, hogy törvény szerint minden távfûtéssel ellátott település kell rendelkezzen egy, a tanács által is elfogadott fûtési stratégiával, amely tartalmazza hosszú távon a szükséges fejlesztéseket, annak érdekében, hogy a hőenergia ára minél olcsóbb legyen. Ezt a stratégiát csak akkor lehet módosítani, ha ennek eredményeként a hőenergia ára még kisebb lesz. Erre pedig előzőleg egy újabb tanácshatározat szükséges. Gyergyószentmiklós fûtési stratégiájának lényege: a Virág és Bucsin negyedek távhővezetékeinek kicserélése, a lépcsőházak ellátása hőcserélő modulokkal, a gázzal mûködő kazánházak modernizálása és automatizálása, valamint a fahulladékkal mûködő (dán) kazánház összekapcsolása a többi kazánházakkal. A fahulladékkal mûködő kazánház maximális kihasználása lényegesen csökkentené az itt előállított hőenergia árát (kb. 60%-kal), ugyanakkor biztosítaná a város évi hőenergia-szükségletének több mint 60%-át. A Virág és Bucsin negyedi fûtési rendszerek felújítása után megszûnnének a jelenlegi hő- és vízveszteségek. E munkálatok elvégzése után a hőenergia átlagára 150-160 lej/Gcal-ra csökkenne ártámogatás nélkül, a jelenleg alkalmazott ártámogatással pedig 100-110 lej/Gcal-ra. Tehát ezek az alapfeltételek, amelyek betartása kötelezőek bármilyen beruházó részére, még akkor is, ha magántőkét fektet be.
Ezért érthetetlen a tanácstagok döntése, akik saját határozatukat megszegve, beleegyeztek egy olyan beruházásba, amely köszönő viszonyban sincs a már elfogadott fûtési stratégiával. Ezek után mi a garancia arra, hogy a közszolgáltatási árakat lelkiismeretesen fogják ellenőrizni?
A polgármester úr próbálja elhitetni az olvasókkal, hogyha átadják a szolgáltatást egy beruházó cégnek, abban még nincs semmi veszély, sőt akkor lesz jó mindenkinek. Ez így is van, kivéve a fogyasztókat. A fogyasztó különben nem attól fél, hogy a beruházó egy adott pillanatban kiássa a csöveit a földből és elviszi, hanem attól, hogy a hőenergia árát nem tudja majd kifizetni. Ez a félelem teljesen megalapozott, mert a befektető cég már a szándéknyilatkozatában leszögezte, hogy a hőenergia árát fel kell emelni 300 lej/Gcal azért, hogy a befektetett pénzét kamatostól és többszörösen visszaszerezze. Ráadásul ez az irreális ár véglegesen megmarad, mert a szolgáltatást legalább 15 évre adják ki. 15 év után elméletileg a szolgáltatást vissza veheti a város, de ekkor már újabb beruházásokra lesz szükség, mert enynyi idő alatt a berendezések 60-70%-a már amortizálódik. Ezt a beruházást is nagy valószínûséggel a fogyasztó (ha még lesz) fogja állni, mert 15 év alatt már „megszokta“ a magas árat. A hőenergia magas árához az is lényegesen hozzájárul, hogy a „szakmai“ befektető nem veszi figyelembe Gyergyószentmiklós távfûtési rendszerének sajátosságait, például a fahulladékkal mûködő kazán plusz kapacitását nem használja ki (mert nincs benne anyagi érdek), tehát ez továbbra is kihasználatlanul és többletköltségekkel fog mûködni. Viszont beszerel 1-2 szintén fahulladékkal mûködő kazánt, amely kizárólag csak a beruházó érdeke, de ezek értékét a fogyasztóval fizetteti meg. Véleményem szerint egy ilyen beruházás támogatása, amely semmibe veszi a város és a fogyasztó érdekeit, nem csak törvénytelen, hanem erkölcstelen is.
A polgármester úr állandóan azt hangoztatja, hogy az önkormányzat nem pályázhat kormány- vagy európai támogatásokra, mert a város évi költségvetése sem elég az önrész biztosítására. Azt viszont nem árulta el, hogy honnan tudja az önrész értékét, amikor a város a mai napig sem rendelkezik egy olyan megvalósíthatósági tanulmánnyal, amelyet az érvényes fûtési stratégia szerint állítottak össze és tartalmazza a beruházás tényleges értékét. Egyetlen előtanulmány készült el 2006-ban a fûtési stratégia szerint, amely kb. 90% pontossággal meghatározza a beruházás értékét (4,181 millió euró, 17,6 millió lej). Tehát csak erre az értékre lehet alapozni, ha a beruházás a város és a fogyasztók érdekeiért történik. Ezt viszont soha nem említi a városvezetés (valószínû nem is tudnak róla).
Ahhoz, hogy beruházási pénzekre lehessen pályázni (bármilyen forrásból) nélkülözhetetlen a megvalósíthatósági tanulmány és a tanács által láttamozott fûtési stratégia.
Jelenleg (többek között) a következő pályázati lehetőségek vannak:
1. Kormánytámogatás. Ez a program 2008-tól 2013-ig érvényes. A kormány 60-70% meg nem térítendő támogatást nyújt a város által biztosított 30-40% önrész mellé. Ha másodlagos energiaforrások felhasználásáról van szó (ilyen például a fahulladék is), a kormány 70%-os támogatást nyújt. A gyergyói beruházás ebbe a kategóriába sorolható, mivel a beruházás lényege a fahulladékkal mûködő kazán hőenergia termelésének a megduplázása. Figyelembe véve azt is, hogy a város 2006-ban már vásárolt 5 millió lej értékben a beruházáshoz szükséges berendezéseket, ezeket bele kell foglalni a megvalósíthatósági tanulmányba, még akkor is, ha a kormány nem fogadja el önrészként ezt az értéket, mert ennyivel csökken a beruházás összértéke, tehát az önrész is csak maximum 4 millió lej lesz.
2. A fahulladék elégetéséből származó széndioxid eladása. Ezt a programot egy nemzetközi egyezmény szabályozza (ennek alapján építették a dánok a fahulladékkal mûködő kazánházat). Itt az önrész 2-10%, amelyet bőven fedez a már megvásárolt berendezések értéke.
3. Az előző két program összevonása. Ezzel is ki lehet küszöbölni a város pénzbeli hozzájárulását, az önrészt a már megvásárolt berendezések képeznék.
4. Kormány és európai strukturális alapokból biztosított támogatás. Ez a program 2007-től 2013-ig érvényes, és elsősorban a másodlagos energiaforrások felhasználását támogatja (ide tartozik a fahulladék is). Ebben az esetben, ha önkormányzatok pályáznak a meg nem térítendő támogatás értéke 98%, ha vegyes vállalkozásról van szó (önkormányzat+privát cég), ez az érték csak 50-60%.
A felsoroltakból is kiderül (ezeken kívül biztosan léteznek más pályázati lehetőségek is), hogy a város által biztosítandó önrész a leghátrányosabb variánsban sem haladja meg a 4 millió lejt. Tehát nem igaz az az állítás sem, hogy a város egész évi költségvetése sem elég ennek fedezésére. De, ha még így is lenne, és ha más lehetőség sem létezne, akkor is meg lehetne oldani az önrész biztosítását úgy, hogy az önkormányzat hitelt vesz fel, majd a részletek törlesztését a hőenergia árából fedezik úgy, hogy a beruházás megvalósítása után a fogyasztók, még maximum 2 fûtési periódusban, a jelenlegi áron fizetik a hőenergia árát. Nem túl elegáns megoldás, de még mindig sokkal előnyösebb és becsületesebb, mint a szolgáltatás privatizálása.
Az előző önkormányzat „tevékenysége“ is bizonyítja, hogy közmûvesítésben nagyon könnyû olyan hibákat elkövetni, amelyek utólag egyáltalán, vagy csak nagy anyagi áldozatokkal hozhatók helyre.
Ha a jelenlegi önkormányzatban sincs elég akarat és hozzáértés egy olyan beruházás megvalósítására, amely a fogyasztók érdekeit tarja elsődlegesnek, akkor a szolgáltatás privatizálásánál még az is sokkal jobb, ha a hátralevő 3 évben nem csinálnak semmit, mert ez a távfûtési rendszer, javításokkal ugyan, de még kibír 3 évet. Harmadik nekifutásra hátha végre sikerül olyan személyeket választani a város élére, akik szívügyüknek tekintik a város és a lakosság problémáit, nem csak szavakban, hanem tettekben is.
