Hőmérséklet: 18 °C | Szél sebesség: 9 km/h Napkelte: 05:34 - Napnyugta: 20:56
Az olvasható hetilap
*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapInterjú Régió átszervezés elhalasztva?! Piszkálják Székelyföldet
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Régió átszervezés elhalasztva?! Piszkálják Székelyföldet
2011. július 28. csütörtök 15:04
– Interjú Barti Tihamérral, a Gyergyószentmiklósi RMDSZ elnökével Románia közigazgatási átszervezéséről, politikai csatározásokról –
– Elnök úr! Mit gondol, menynyire fontos Románia régióátszervezése, és mennyiben befolyásolja a lakosságot, bennünket bármilyen erre irányuló változtatás?
n Az elmúlt hetekben nemcsak a magyar, hanem főként a román nyelvű média Székelyföldről-, illetve a régiók, megyék átszervezéséről szólt. Felszínre kerültek a nacionalista indulatok, ismét a magyarokkal „riogatták” a román közösséget. Senki nem beszélt a román hírcsatornákon például Moldváról, Olténiáról vagy más régióról, mindenki Székelyföldet osztotta-szorozta. Ez a megközelítése ennek a kérdésnek csupán politikai és kommunikációs okokból volt fontos. Politikailag az ellenzéknek fontos, hogy összeugrassza a kormányon levő Demokrata Liberális Pártot (PDL) és az RMDSZ-t, hiszen jót tesz, tehet az ellenzéknek, ha beáll valamilyen szakadás a két kormányzó párt között. Minden országban a legfontosabb és a legkényesebb kérdések a nemzetiségekre irányulóak, ezért van nehéz dolga az RMDSZ-nek olyankor, amikor a magyarság érdekeit kell érvényesítse úgy, hogy csupán 7 százalékkal van jelen a döntéshozatalban.
Véleményem szerint kommunikációs szempontból azért tolódott el a hangsúly Székelyföld irányába, hogy nehezítse meg a kormánypárt alkudozási pozícióját az RMDSZ-szel szemben, illetve, hogy erősítse fel a nacionalista érzéseket, ellenérzéseket a román lakosság körében. Ma már köztudott, egyik terve sem sikerült az ellenzéknek, hiszen az RMDSZ bölcsen azt határozta el, hogy nem támogatja az államelnök elképzeléseit, és odázza az átszervezéssel kapcsolatos döntéshozást.
– Sokan azt hangoztatják, hogy Székelyföld nyert a „cirkuszból”…
– Valóban. Sokan azt mondják, hogy amikor kirobbant a médiacsatározás az átszervezés körül, akkor a román politikusok és az újságírók egy része is az „úgynevezett Székelyföld”-ről („asa zisul Tinut Secuiesc”) beszélt. Nem akarták elismerni, hogy van ilyen régió Romániában. Most már minden román politikus és újságíró egyszerűen „Székelyföld”-ről beszél. Mostanra úgy tűnik, nem is tevődik fel bennük a kérdés, hogy létezik-e vagy sem Székelyföld. Úgy tűnik, a román lakosság is „megtudta” és elfogadta, hogy igenis van Székelyföld. Azt is lehetne mondani, hogy fordítva sült el a fegyver a médiacsatározásban. Lehet, hogy meg kell köszönjük a román médiának, hogy heteken keresztül ingyen reklámozta Székelyföldet.
– Egyáltalán van-e törvénytervezet erről az átszervezésről?
– Mindenki egyetért azzal, hogy szükség van átszervezésre, de nem mindegy, hogy mily módon történik. Az RMDSZ letett egy törvénytervezetet néhány évvel ezelőtt, amelyben kérte, hogy szervezzék át a gazdasági régiókat úgy, hogy Székelyföld és Partium legyen különálló gazdasági régió. Az RMDSZ nem megyét, hanem gazdasági régiót kért. Hogy teljesen érthető legyen a kérdéskör, el kell mondani, hogy a székelyföldi megyék egy nagyobb gazdasági régióban vannak sorolva Szeben, Brassó és Fehér megyékkel együtt. Annak ellenére, hogy például Hargita megye tette le-, és nyerte el talán a legtöbb pályázatot a gazdasági régión belül, nem ő kapta a legtöbb pénzt, hanem Brassó megye, amely lakosság szempontjából egy nagyobb megye. Ennek a régiónak a központja Gyulafehérváron van. Az RMDSZ eredetileg azt kérte, ezeket a gazdasági régiókat osszák fel úgy, hogy Székelyföld egy gazdasági régió legyen. Nem azt kérte, hogy szüntessék meg a megyéket, hanem hogy kisebb gazdasági régiók legyenek, hogy hatékonyabban lehessen élni az Európai Unió által kiírt pályázati lehetőségekkel. Azzal egyetért mindenki, hogy több pénz kell Székelyföldre, és ez lenne Székelyföld gazdasági megerősödésének az egyik módozata.
Az RMDSZ-en kívül senki másnak nincs erre vonatkozó törvénytervezete, a Bãsescu államelnök által kezdeményezett – megyék egybeolvasztását célzó – tervezet írott formában nem létezik. Az ellenzék által hangoztatott, megyék összevonására vonatkozó elképzelés még rosszabb Székelyföldre nézve, hiszen például Hargita megyét Neamt, Bákó és más moldvai megyékkel együtt emlegetik.
– Ami egyelőre politikailag bizonyos: az RMDSZ-en múlott, hogy megmaradtak a megyék …
– Igen. Egyelőre kizárólag az RMDSZ-nek köszönhető, hogy nem változtak meg a megyehatárok. Addig, ameddig jelen vagyunk a parlamentben, és jó esetben kormányon vagyunk, addig ezt az álláspontot meg tudjuk védeni. Ha nem lesz magyar képviselet az említett két döntéshozó testületben, akkor senki nem fogja tudni képviselni a mi érdekeinket. Sajnos, az erdélyi magyarság túl sok energiát öl abba, hogy megossza, feldarabolja az energiáit, ahelyett, hogy az összefogásra összpontosítana. Némelyek személyes sértődöttségükből kifolyólag pártokat alapítanak, ezáltal osztják meg az erdélyi magyarságot. Erre nincs szükség, ez nem helyes, nem kell megosztani az erdélyi magyarságot! Én többször is elmondtam, hogy a Gyergyószentmiklósi RMDSZ-ben mindenkinek van helye, aki a gyergyóiak érdekeit akarja képviselni, és aki tenni akar a közösségünkért. Ismételten arra kérek mindenkit ezúton is, hogy ne osszuk meg a magyarságot, hanem jöjjenek, dolgozzunk együtt a városért. Annyi az elvégzendő feladat a városban, hogy mindenkinek van helye, aki dolgozni akar.
– Barti Tihamér mit gondol, mi lehet a jövő, születhet-e mostanság olyan törvény, amely a megyék beolvasztásáról rendelkezne?
– Igen, egészen biztos, hogy napirendre kerül előbb vagy utóbb ennek a kérdéskörnek a tisztázása. Egyelőre elmondhatjuk, hogy az elmúlt hetekben folytatott viták arra voltak jók a romániai magyarok érdekeinek a szemszögéből nézve, hogy a Székelyföld-kérdés, a Székelyföld, mint olyan, bekerült, ott van a román köztudatban. Állítom, hogy Székelyfölddel ezután is kell intenzíven foglalkozni. Ott kell lennünk azokban a testületekben – mint például a parlament, és ha lehet, akkor a kormányban is –, ahol rólunk is dönthetnek, hogy tudjunk beleszólni a minket érintő ügyek menetébe. Tölthetik az időt némelyek azzal is, hogy csatároznak a magyarságon belül, de véleményem szerint nem tesznek jót az erdélyi közösségnek. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete június 25-én azt nyilatkozta a Gândul napilapnak, hogy Budapest nem szól bele a területi átszervezés ügyébe, ezt a kérdést Bukarestben kell megtárgyalni és eldönteni. Én ezt azzal egészíteném ki, hogy akkor tudunk beleszólni a sorsunk alakulásába, ha jelen vagyunk, jelen leszünk, ott leszünk Bukarestben.
