Hőmérséklet: 18 °C | Szél sebesség: 9 km/h Napkelte: 05:34 - Napnyugta: 20:56
Az olvasható hetilap
*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapInterjú Interjú Moldován József távközlési államtitkárral: "Kincseken ül Gyergyó"
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Interjú Moldován József távközlési államtitkárral: "Kincseken ül Gyergyó"
2011. április 07. csütörtök 13:20
Moldován József, a Távközlési és Információs Társadalom Minisztériumának államtitkára a Gyergyó területi RMDSZ borszéki küldöttje. A szombati, gyergyószentmiklósi területi küldöttgyűlés előtt az államtitkárt a Gyergyó-medence fejlesztési lehetőségeiről kérdeztük.
Az erdélyi megyék közül köztudomásúlag a magyar tömbmegyék a legszegényebbek közé tartoznak, és még ezeken belül is vannak hátrányosabb helyzetű vidékek. Ilyen vidék Gyergyószék, amely Hargita megyén belül – Csíkszékhez és Udvarhelyszékhez képest – gazdaságilag elmaradottabb. Ennek nyilvánvalóan történelmi okai is vannak, de az okokat a közelmúltban és a jelenben is kell keresni…
Így van, a történelmi okokat mindannyian ismerjük, és ezekről mi nem tehetünk. De a jelen és a jövő rajtunk múlik, és tennünk kell azért, hogy a kedvezőtlen környezet, az iparhiány és más negatív feltételek ellenére ezt az elmaradottságot leküzdjük. Ehhez pedig mentalitásváltásra van szükség. Meg kell néznünk, milyen előnyökkel rendelkezik ez a vidék, és hogyan tudjuk ezeket az előnyöket kihasználni.
Milyen előnyökkel rendelkezik Gyergyó például Csíkhoz és Udvarhelyhez képest?
Elsősorban itt a hatalmas turisztikai potenciál. Gyilkos-tó, Bucsin-tető, Nagyhagymás, Borszék, Maroshévíz az Urmánczy-kastéllyal, a szárhegyi kastély, és még sorolhatnánk – csupa olyan turisztikai objektum, amely turisták ezreit vonzhatná ide. Nagy kérdés, hogy az elmúlt húsz év során miért nem létezett egy olyan koncepció, amely ezeknek a településeknek az idegenforgalmát fellendíthetné? Miért nem használtuk ki az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket, azokat a szabadidős és sportolási lehetőségeket, amelyeket ez a vidék nyújthatna? Gondolok itt hegyi túrázásra, sízésre, vagy akár autóversenyzésre. Kevesen tudják ma már, hogy egykor itt az Orotva-Borszék-Maroshévíz útvonalon raliverseny is zajlott…
Mentalitásváltásról beszélt. Mit kellene tenniük a gyergyói embereknek ön szerint? Az alkalmazkodóképességgel van baj?
Ha Udvarhelyszéket vagy Csíkszéket nézzük, a kommunista rendszer bukása után mindkettő megtalálta azt az utat, azt a lehetőséget, amely az adott helyzetben a fejlődést biztosítja. Udvarhelyszéken olyan iparágak jelentek meg, amelyek 1989 előtt nem voltak jellemzőek a vidékre, kihasználva az E6O-as út közelségét is, illetve a jó külföldi kapcsolatokat és az exportlehetőségeket. Ilyen például a könnyűipar. Csíkszereda a megyeszékhelyi státusából kovácsolt magának előnyt, és mellőzve a kommunista ipart, amely nem bizonyult versenyképesnek a fordulat után, a kereskedelemben látott jövőt, kereskedelmi központtá fejlődött. Gyergyóban ezzel szemben nem volt egy olyan gondolkodás, amely határozott irányt adjon a régiónak, minthogy azok a vezetők, akik irányították, rossz menedzserek voltak.
Mit rontottak el ön szerint?
Hogy csak egy példát mondjak: olyan településekbe ruháztak be – értelmetlen módon – idegenforgalmi céllal, amelyeknek nem volt turisztikai hagyománya, potenciálja, és amelyekben húsz év alatt sem sikerült elérni eredményeket ezen a téren, miközben a hagyománnyal rendelkező, ismert turisztikai célpontokba nem fektettek pénzt. Ilyenek Borszék, Gyilkos-tó, és még sorolhatnánk, és amelyek az idegenforgalomból környező településeken működő más iparágakat is fenntarthatnának. Teszem azt, ha Borszéken van ötezer turista, akkor az napi ötezer kenyeret jelent, tehát pékségek fenntartását. De más kiágazó üzletágak is következnek a turizmus fejlődéséből.
Gyergyó brandje ugyebár az erdő, a fakitermelés, és a legtöbb helyi cég is a faiparban utazik.
Húsz év alatt nagyon sok fát kitermeltünk, ma már kopárak a hegyek. A baj nemcsak ez, hanem az is, hogy vajon milyen haszonkulccsal tettük? Az akkori vezetőknek figyelniük kellett volna arra is, hogy a külföldre eladott fa milyen formában megy ki, miért bruttó termelés folyt, és miért nem dolgoztuk fel itt a fát? Hiányzott a hatékony gazdasági gondolkodás, és ez sajnos ma is jórészt így van.
Az erdőnek a nem-fa termékei – gomba, erdei gyümölcs – is természeti kincset jelentenek.
Ezeknek a begyűjtése sajnos nincs megszervezve, ez a kincs, amelyen ülünk, soha nem volt felértékelve, soha nem mértük fel, hogy ez mekkora érték, mekkora üzleti lehetőséget rejt. Más megyékből érkező csapatok szedik össze a gombát, az erdei gyümölcsöt, semmilyen illetéket, adót nem fizetnek ezért, a gyergyóiak számára pedig nem származik semmilyen nyereség. Apró dolgok ezek, amelyekre nem figyelünk, de az apró kihasználatlan, elveszett értékek sokat nyomnak a latban...
Gyergyón nagy az átutazó forgalom, ami kellemetlen ugyan, de gazdasági lehetőségeket is rejt magában.
Az Erdélyt Moldvával összekötő út egy forgalmas út, amit ki lehetne használni, de ezt sem tettük meg. Nem hoztunk létre autómárka-képviseleteket, szervizeket az út mentén, nem hoztuk ide a nagy benzinkútláncokat, hiányoznak az üzletlerakatok, az outletek, a nagy kereskedelmi láncok. Mindezeket nem fejlesztettük, mint ahogyan az infrastruktúrát sem...
Beszéljünk a gyergyói mezőgazdaságról. Ez a vidék nem képes gabonatermesztésre, de nagy kiterjedésű legelői vannak, állattenyésztésre alkalmas tehát.
Erre csak egy eklatáns példát mondanék. Ott van a gyergyóremetei tejporgyár, amely a kommunista időszakban igen sikeres volt, most pedig egyik napról a másikra él. Hogy lehet ez? Egykor az a gyár felhasználta a környező falvak tejtermelőinek termékét, most pedig... Az önkormányzat hanyagsága is, hogy nem nézte meg, milyen a tejporgyár menedzsmentje, nem tett semmit érte...
Nem beszéltünk még az ásványvíz-palackozásról, amelynek Gyergyóban Borszék a „fővárosa”. Ez sikertörténetnek nevezhető.
Bizonyos szempontból igen, hiszen ez egy többszázmillió eurós biznisz. A borszéki üzemet 1996-98-ban átvették magánbefektetők, de nem Hargita megyei üzletemberek, nem is magyar ajkúak, hanem bukarestiek. Ebben is csak magunkra vethetünk, hogy nem került helyi kézbe ez a vállalkozás, ahogyan az Tusnádon vagy Csíkszentkirályon történt. Ettől függetlenül, a borszéki üzem hatszáz embernek ad munkát, és Hargita megye legnagyobb áfa-fizetője. Egyébként ezzel együtt sem ez a legnagyobb befektetés a Gyergyói-medencében, hanem az a peletgyár, amely tavaly jött létre Gyergyóalfalu határában, és amely megmutatta, hogy a faipar nemcsak bruttó termelésként létezhet.
A gazdaság alulfejlettségének egyik oka lehet Gyergyó politikai helyzete is, az örökös szembenállás...
Ez a szembenállás nyilvánvalóan rossz irányban befolyásolta a gazdaságot is, és ha őszinték akarunk lenni, ez mindkét tábor hibája. Minden eddigi gyergyói politikus a széthúzás, az egymásnak feszülés politikáját folytatta. Szemléletváltásra van szükség, arra, hogy csak azok az emberek maradjanak talpon a politikában, akiknek jövőképük van, akik látják maguk előtt azt, hogy ez a régió hogyan kellene kinézzen, és akik nemcsak beszélnek, hanem tesznek is. És nem kizárósdiról van itt szó, hiszen mindenkire szükség van, aki tud csapatban gondolkozni, és aki teljesít azon a területen, amelyen tevékenykedik.
Az erdélyi megyék közül köztudomásúlag a magyar tömbmegyék a legszegényebbek közé tartoznak, és még ezeken belül is vannak hátrányosabb helyzetű vidékek. Ilyen vidék Gyergyószék, amely Hargita megyén belül – Csíkszékhez és Udvarhelyszékhez képest – gazdaságilag elmaradottabb. Ennek nyilvánvalóan történelmi okai is vannak, de az okokat a közelmúltban és a jelenben is kell keresni…
