Hőmérséklet: 18 °C | Szél sebesség: 9 km/h Napkelte: 05:34 - Napnyugta: 20:56
Az olvasható hetilap
*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapInterjú Interjú Moldován József távközlési államtitkárral, az RMDSZ Gazdasági Tanácsának tagjával: Milyen lesz Erdély 2020-ban?
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Interjú Moldován József távközlési államtitkárral, az RMDSZ Gazdasági Tanácsának tagjával: Milyen lesz Erdély 2020-ban?
2012. február 09. csütörtök 15:54
– Az RMDSZ gazdasági tanácsa nemrégiben mutatta be az Erdély 2020 stratégiát. Milyen meggondolásból született ez a terv?
– Gazdasági alapelv, hogy tervezés nélkül, megtervezett irány és mellérendelt források nélkül nem lehet haladni. A legkisebb cégnek is szükségszerűen meg kell terveznie az elkövetkezendő időszakra a saját célkitűzéseit és pénzügyi forrásait. Nagyobb léptékben is ugyanez a helyzet, és ez a kezdeményezés, amely a gazdasági tanács keretében már tavaly létrejött, nem véletlen dolog, hanem szükségszerű lépés. Az RMDSZ-nek, mint bármely más politikai alakulatnak, feltétlenül gondolkodnia kell ilyen kérdésekről, és ez a folyamat már korábban el is indult.
– Miből áll az Erdély 2020 terv?
– Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy európai alapokból fejlesszük Erdélyt és Romániát. Az európai alapok lehívásával próbáljuk a gazdasági válság hatásait enyhíteni, és annak ellenére, hogy Románia eddig nem kezelte olyan sikerrel ezeket az alapokat, ahogyan szükséges lett volna, mégis jelentős tőkeáramlás történt az ország költségvetésébe Brüsszel felől. Ezért úgy kell előre terveznünk, hogy ezeket a lehetőségeket tekintetbe vegyük.
– Minek alapján állapították meg a prioritásokat?
– Kormányzati tényezőként az RMDSZ hozzáfér ezekkel az alapokkal kapcsolatos információkhoz, napi mint nap ezek lehívásával, kezelésével foglalkozunk. Abból indultunk ki, hogy az európai bejáratott módszertan szerint próbáljunk előre tervezni. Már most szinte százszázalékosan meg tudjuk ítélni, hogy százalékarányban mekkora lesz az az összeg, amelyet az ország európai alapokból le tud hívni a következő, 2020-ig terjedő időszakban. Mi ennek fényében azt gondoltuk: ésszerű lenne saját fejlesztési területeinket annak megfelelően alakítani, ahogyan az Európai Unió is felosztotta és fejleszti ezeket a területeket. Nem gondolkodhatunk olyan irányokban, olyan ágazatokban, amelyeket az EU nem kezel prioritásként 2014 és 2020 között, hiszen azokra uniós pénzforrások sem állnának rendelkezésre.
– Mennyire fókuszál az erdélyi magyarságra ez a terv?
– Természetesen nem foglalkozik kizárólag az erdélyi magyarokkal, ez egyébként lehetetlen is lenne – egész Erdéllyel foglalkozunk, hiszen velünk együtt itt élnek más nemzetiségű emberek is, akiknek ugyanaz az érdekük, mint nekünk: fellendíteni ezt a térséget. Ha ez a stratégia valós alapokon áll – márpedig ott áll –, akkor más nemzetiségű emberek is támogatni fognak abban a törekvésünkben, hogy érvényesíthessük az Erdély 2020 stratégiát.
– Az infokommunikációs társadalom területét ön felügyeli, a stratégia keretén belül. Hogyan kapcsolódik az Erdély 2020 a kormányprogramhoz?
– A tavalyi kongresszuson elfogadott RMDSZ-program egy kormányzati program, amelyen belül az infokommunikációs társadalom területét én dolgoztam ki, és amely ugyanazokat a tételeket tartalmazza, amelyek az Erdély 2020 stratégiának is részei. A stratégián belül már sokkal konkrétabban fogalmazzuk meg mindazt a célkitűzést, amelyek az IKT-hez kapcsolódnak, vannak benne középtávú célok is, amelyeknek az alapjait még a jelenlegi kormányzati ciklusban kell lefektetni.
– Az RMDSZ-szel rivalizáló erdélyi magyar politikai alakulatok egyes vezetői megfogalmazták, hogy a szövetség nem hiteles, amikor a jövőre vonatkozó gazdasági tervekről beszél, mert kormányzati tényezőként a jelenlegi súlyos gazdasági helyzetet sem kezelte kellőképpen.
– Mi eddig is teljes felelősséggel tettük meg mindazokat a lépéseket, amelyek a gazdasági helyzet javítását célozták. Konkrét példákat tudunk felhozni arra, hogy sikerrel képviseltük az egész ország érdekein belül az erdélyi régiókét. Vegyük csak 2011-et, amikor a gazdaság, egészségügy, oktatás, közigazgatás, művelődés és egyéb területek informatizálásában tettünk nagy lépéseket. A kis- és középvállalkozások számára több mint hatvanmillió lej összegű finanszírozást sikerült lehívni. Ami az egészségügyet illeti, a cél az, hogy a polgárok kevesebb pénzért jobb minőségű ellátásban részesülhessenek, és ebben nagy szerepe van a terület informatizálásának is. Két olyan projektet finanszíroztunk, amelyek ebbe az irányba mutatnak: az elektronikus kórlap felállítására, illetve az elektronikus recept kiállítására vonatkozó projekteket, 171,7 millió lej értékben. Ezenkívül helyi szintű pályázatok keretében juttattunk az összesen mintegy hatvanmillió lejből a kolozsvári sürgősségi gyermekkórháznak, a Kovászna megyei Fogolyán Kristóf sürgősségi kórháznak, a szebeni katonai sürgősségi kórháznak, a Margiti kórháznak pénzalapokat.
– Oktatás, közigazgatás, művelődés?
– Ami az oktatást illeti, például Hargita megyében az e-oktatás projekt keretén belül kétmillió eurós finanszírozással a diákok önképzését szolgáló elektronikus platform jön létre. A közigazgatás területén az összesen 142 millió lej költségvetésű e-kormányzás program Szatmár, Kovászna, Hargita, Maros megyéket is jelentős mértékben érinti, ami az RMDSZ programjához szintén illeszkedik. A művelődés területén a kulturális értékek digitalizálására fordítottunk alapokat, amelyek nagyrésze ugyancsak Erdély felé irányul majd. Az adóhivatalok kapcsolt rendszerbe állítására, informatizálására konkrét példa, hogy tavaly augusztustól már egyes nyilatkozataikat a hazai kis- és középvállalkozók digitalizált formában tehetik le az adóhivataloknál, ami sokkal átláthatóbbá teszi a pénzügyi hivatalok működését, és a vállalkozók számára is egyszerűsíti az adóbevallási procedúrát, az ügyintézést. Támogatunk olyan programokat is, mint például az anyakönyvi dokumentumok online kibocsátása, aminek kezdeményezőjeként kijelenthetem, hogy 2012-ben ez a folyamat beindul, és a rendszer működőképessé válik. Ennek eredménye lehet például az is, hogy olyan erdélyi magyarok is igényelhetik majd az anyakönyvi irataik beiktatását, akik – vagy akiknek a hozzátartozói – külföldön élnek, és az újszülötteket a bürokratikus akadályok miatt nem jegyeztethették be itthon.
– Tavaly olyan térségekben állítottak fel telefonszolgáltatást és internetes elérhetőséget biztosító Radiocom-antennákat, amelyek eddig fehér foltok voltak.
– Így van, és íme, ez egy még konkrétabb példa arra, hogy az RMDSZ az erdélyi településekre koncentrál az IKT területén is. Szatmár, Temes, Maros, Hargita megyében voltak ilyen zónák, legutóbb Oroszhegy térségében kapcsoltunk össze olyan falvakat, amelyeknek 2011-ig semmilyen kommunikációs eszköztáruk nem volt. Ez mintegy félmillió lejes beruházást jelent, és akkor még nem beszéltünk a csíkszentmihályi, 346 ezer lejes, illetve a székelyvarsági, 210 ezer lejes antenna-beruházásról. Ilyen előzmények mentén gondolkodunk mi Erdély jövőjén, és senki nem kérdőjelezheti meg ennek jogosságát és hitelességét.
