Hőmérséklet: 18 °C | Szél sebesség: 9 km/h Napkelte: 05:34 - Napnyugta: 20:56
Az olvasható hetilap
*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapInterjú "A fejlődésnek nincs politikai színezete"
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Interjú Moldován Józseffel, a Távközlési és Információs Társadalom Minisztériumának államtitkárával
– Ön államtitkárként az egész ország, RMDSZ-es kormányzatisként főleg Erdély, Gyergyó területi RMDSZ-tagként pedig elsősorban a Gyergyó-vidék fejlesztését tartja szem előtt. Kezdjük az utóbbival. Egy régóta várt felújításról kérdeznénk: Gyergyószentmiklós úthálózatának közel 10 km-es részét, 14 utcát tesznek rendbe RMDSZ-es tisztségviselők közbenjárására. Hargita megyében összesen 230 km utat újítanak fel a kormányprogramnak köszönhetően.
– Így van, és ez az infrastruktúra-fejlesztés nemcsak időszerű, hanem szükségszerű is volt. Úgy gondolom: Gyergyó-vidéknek, de főként Gyergyószentmiklósnak nagyon fontos, hogy elindítsuk ezt a fejlesztést, mert ez egy olyan beruházás lesz, amelyhez az elkövetkező években nem lesz hasonlatos. Nekünk fontos szempont, hogy ebben az időszakban kihasználjunk minden olyan lehetőséget, amely ezt a régiót segíti, fejleszti. Azt hiszem, ebből is látszik, hogy nem a politikai színezet szerint döntöttünk, hanem teljes mértékben figyelembe vettük, hogy mi a fontos a közösségeknek, mi a fontos a Gyergyói-medence lakosságának, és ezt próbáltuk érvényesíteni miden egyes tárgyaláskor. Remélem, hogy az önkormányzatok, illetve a lakosság ezt látni fogja. Ennek az eredményeit élvezni fogjuk mindannyian.
– Gyergyó-vidék, de kiterjesztve egész Erdély és Románia falvait érinti a következő kérdésünk: tervezik-e a közeljövőben a vidéki internethálózatok kiépítését?
– Igen, van egy projektünk, amely kimondottan a vidéki szélessávú lefedettséget szorgalmazza. Ezen a pályázati tengelyen rendelkezésünkre áll 84 millió euró, amely a Strukturális Alapokból, tehát európai forrásból jön. Sajnos a minisztériumnak az elmúlt három évben nem sikerült az Európai Bizottság elé tárnia olyan típusú tervet, amelyet elfogadhatna, ugyanis különféle problémák merülnek fel. Nem tudni például, hogy a minisztériumnak vagy a szolgáltatóknak kell-e ezeket a rendszereket kiépíteniük. Emiatt félő, hogy a pénzeket nem tudjuk 2013-ig lehívni. Azok a munkatársaim, akik ezzel a kérdéssel a minisztériumban foglalkoznak, a napokban tették le az erre vonatkozó projektet az Európai Bizottság asztalára, és reméljük: megszületik végre egy olyan javaslat, amely fenntartható és életbe léptethető. Nekünk egyébként kötelességünk az Európa 2020-as digitális menetrend alapján biztosítani a szélessáv-lefedettséget Romániában.
– Az állami intézmények informatikai rendszereinek kiépítése hol tart?
– Ez egy olyan terület, amely állandó munkát igényel, jelenleg is dolgozunk ezen a fejezeten. Már tárgyaltunk a minisztériumokkal, kértük, hogy tárják fel nekünk, milyen informatikai rendszerekkel rendelkeznek. Ezt követően tájékoztatást kértünk a kormánytól és a kormánynak alárendelt intézményektől, milyen informatikai rendszerekkel rendelkeznek. Mindezt annak érdekében, hogy együtt megtaláljuk azt a közös nevezőt, ahol össze tudjuk kapcsolni ezeket a rendszereket. Emellett megnézzük, kinek mire van szüksége ehhez, és hogy ezek adatcserére is képesek legyenek. Ezáltal csökkentjük a bürokráciát, és próbáljuk ezeket az országos intézményeket átláthatóbbá és hatékonyabbá tenni.
– Ezeket a célokat az Európa 2020 stratégia is tartalmazza.
– Így van, és én azt gondolom, hogy nemcsak a távközlési minisztériumnak, hanem Románia polgárainak, azon belül nekünk erdélyi magyaroknak is nagyon fontos, hogy az Európa 2020 stratégiában lefektetett irányelveket kövessük. El kell érjük például azt, hogy sokkal több felsőfokú végzettségű lakos legyen, hogy minden állampolgár rendelkezzen szélessávú internet-hozzáféréssel, tudja használni ezeket a rendszereket. Nagyon fontos, hogy ebbe az irányba dolgozzunk és eredményeket érjünk el, merthogy a digitális világ egyre erősebb, az információs társadalom átveszi a hagyományos társadalom helyét. Ma már egyre többet kommunikálunk interneten és mobiltelefonokkal, tehát egy olyan világban élünk, amely ezeknek a szolgáltatásoknak a használatát szorgalmazza.
– Mindezek ellenére Románia európai szinten egészen jó helyen áll a statisztikákban, ami a szélessávú internet-lefedettséget illeti.
– Ez egy érdekes statisztika. A negyedik helyen állunk a szélessáv-szolgáltatás minőségét tekintve, ami viszont a felhasználását illeti, utolsók vagyunk. Érdekes ez a helyzet. Egy másik kimutatás szerint – amelyet az EU szakemberei igencsak vitatnak – Romániának 90 százalékos a lefedettsége, de ez a mobil-internetre érvényes. Fontos azonban meghatározni, hogy a szélessávú internet nem ugyanaz az európai szakemberek szótárában azzal, amit mi Romániában annak nevezünk, tehát a mobil-internet lefedettség nem egyenlő az elvárt szélessávú internet-lefedettséggel. Az állampolgárok számára persze teljesen mellékesek ezek a statisztikák, nekik az a fontos, hogy tudják használni az internetet, és minél többet kommunikálhassanak a világháló segítségével.
– Az elmúlt hetekben erdélyi tájékoztató körúton vett részt, ahol a postai átszervezésekről egyeztetett a helyi önkormányzati vezetőkkel. Mennyiben érinti a vidéki postákat a jelenleg zajló átszervezés?
– Minden postahivatalt érint, nemcsak a vidékieket, mivel az összeset elemezzük költséghatékonyság és szervezés szempontjából. Az átszervezés során a postai alkalmazottakat egyelőre nem bocsátják el, de leállították az alkalmazásokat, tehát, ha valaki „természetes módon” távozik a posta kötelékéből, vagyis felmond vagy nyugdíjba megy, akkor csak különösen indokolt esetben lehet felvenni valakit a helyére. Minden egyes településen, ahol ezek a postai ügynökségek át lesznek szervezve, a költség volt az első szempont, amit figyelembe vettünk. Ennek ellenére a postai szolgáltatások megmaradnak azon a szinten, amelyen azelőtt voltak. Ez azt jelenti, hogy a postásoknak kötelességük továbbra is kivinni a postai utalványokat, újságokat, nyugdíjakat, és ugyanakkor begyűjteni a leveleket, mindent, ami postai szolgáltatásnak minősül. Nagyon fontos ez az átszervezés, de maximálisan oda kell figyelnünk, hogy településeink érdekei ne sérüljenek, ezért az elmúlt hetekben több megye polgármestereivel is találkoztam. Arra a következtetésre jutottam korábban, hogy a polgármesterek nem kaptak kellő tájékoztatást a változásokról, és ahol az átszervezés lezajlott, ott szeretném látni az eredményét, nehogy téves döntések szülessenek ebben a folyamatban.
– Körútja során eddig mely megyékben egyeztetett a polgármesterekkel?
– Nyílt beszélgetésünk volt Kovászna, Szatmár és Bihar megye tanácsának elnökével és a polgármesterekkel, melynek során megbeszéltük, melyek azok a települések, ahol átszervezés történt, és ez hogyan befolyásolta a települések életét. Ezeknek a találkozóknak eredményeképpen úgy látom, van egy-két olyan helység, ahol a szakemberek még egyszer át kell nézzék, hogyan működik a lezajlott változtatások után a szolgáltatás.
– Korábban elhangzott, hogy az átszervezés oka a Román Posta igen jelentős vesztesége, mely az elmúlt két évben összesen több mint 266 millió lej. A véghezvitt változások után vajon mennyi idő kell, hogy a veszteség helyébe nyereség lépjen?
– Elvileg, amikor megszűnnek azok a mindennapi költségek, melyek generálják ezt a veszteséget, akkor egyik napról a másikra is pozitívvá válhat a mérleg. Ennek ellenére én azt gondolom, ez nem ilyen egyszerű, mert a szolgáltatásokon és a posta belső rendszerén is javítani kell. A polgárok kiszolgálásán, a minőségen is van mit csiszolni. A posta egyrészt a kiadások miatt veszteséges, de attól is, hogy csökkentek a jövedelmei. Ezek a jövedelmei nem feltétlenül azért csökkentek, mert nőttek a költségei, hanem attól is, hogy a postai szolgáltatás veszített a minőségéből, illetve csökkentek az igények a postai szolgáltatást illetően.
– Ez az elfordulás a Román Postától betudható annak is, hogy a posta mellett megjelentek különböző magán futárcégek, amelyek szintén a postai szolgáltatásokat kínálják?
– Nyilván, hiszen ezek a kis cégek sokszor felhasználják a posta infrastruktúráját, és kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket az európai előírások megengednek. Tehát felhasználva a postai infrastruktúrát és kihasználva, hogy a postának előre meghatározott áron kell szolgáltatnia, ők ár alatt nyújtják ugyanazt a típusú szolgáltatást, amit a posta nyújt. Ez ellen egyelőre nincs mit tenni, véleményem szerint az a legfontosabb, hogy a posta a saját tevékenységét figyelje és tekintse szempontnak. Véleményem szerint, jó hogy vannak ezek a futárcégek, mert így van verseny, ami szükségszerű.
– A kórházak informatizálásával kapcsolatban hangzott el korábban, hogy a Távközlési és Információs Társadalom Minisztériuma segíti a kórházak informatikai rendszerének kiépítését. Hol tart ez a folyamat?
– Azt még nem tudjuk, hogy éltek-e a lehetőséggel a kórházak, mivel jelenleg lehetőségük van pályázni erre. Július 8-ig nyújthatják be pályázataikat, majd elkezdődik ezek kiértékelése. Július 8-a után tudni fogjuk, hány pályázat érkezett a kórházaktól. Ezzel párhuzamosan folyamatban van két másik olyan pályázat, amelyeket az egészségügyi biztosítópénztár bonyolít le, közösen a távközlési minisztériummal. Ez az elektronikus receptre, illetve az elektronikus kórlapra vonatkozik. Az elektronikus receptre vonatkozó pályázat már közbeszerzés alatt áll, és rövid időn belül elindul a közbeszerzés az elektronikus kórlap életbeléptetésére is. Ezeket a kórházi fejlesztéseket nyilván elsősorban arra kell felhasználni, hogy felkészültek legyenek, mikor az egészségügyi biztosítópénztár rendszerével össze kell kapcsolódniuk, merthogy a következő időszak erről fog szólni. Minden egyes intézményt próbálunk összekapcsolni az interoperabilitás jegyében, hogy a rendszereink tudjanak együttműködni és képesek legyenek az adatcserére.
– Ez érinteni fogja a családorvosokat is?
– Természetesen. A családorvosok már most is csak úgy tudják elszámolni a költségeiket az egészségügyi biztosítópénztárnál, hogy a rendszert használják. Az nem normális, hogy az egészségügyi biztosítópénztár nyilvántartása szerint 29 millió ember lakik Romániában – ugyanis a pénztár néhány hónappal ezelőtti adatai szerint ennyien igényeltek gyógyszertámogatást. Ezek a dolgok elkerülhetőek abban a pillanatban, amikor a rendszerek interoperábilisak. Ha a biztosítópénztártól 29 millió ember igényel gyógyszertámogatást, akkor az azt jelenti, hogy van durván kilencmillió, aki nem biztosított, mégis biztosítást és támogatást igényelt. Ezt a pénzt a többi állampolgártól veszik el, tehát ennyivel kevesebb pénzt kapunk mi, akik ezért fizetünk. Ettől az egészségügyi szolgáltatások csak rosszabbak lesznek, és egyetlen lehetőségünk van javítani: ha megpróbáljuk a költségeket követni, és figyelembe venni azt, hogy ezek az informatikai rendszerek nekünk ebben segítenek.
