Magn jellegu aprhirdetst adja fel itt, MOST!
Mix-FM Rádió - Hallgass!

Új Kelet
Hírdetés
Az olvasható hetilap
Bejelentkezés | Regisztráció

Hargita megye • 2016. szeptember 15-21. • ­XXI. ­évf. 37. ­sz. 

2017. február 24., péntek - Mátyás
Címlap Interjú
Nyomtatott FRISS


Számláló

Tagok : 4688
Tartalom : 14192
Tartalom találatai : 13360401
Jelenleg 281 vendég olvas minket
Hargita megye honlapja
Hargita megye honlapja

Gyergyóalfalu
Gyergyóalfalu

Csomafalva
Gyergyócsomafalva

Gyergyóditró
Gyergyóditró

Maroshévíz

Gyergyóremete
Gyergyóremete

Gyergyóújfalu
Gyergyóújfalu

Gyergyószárhegy

Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós

Interjú
Péter Csaba nyilatkozta múlt év tavaszán: A jó cél érdekében cselekedni, dolgozni és imádkozni kell - Nagykorúság elôtt Hargita megye egyetlen hetilapja
2016. november 25. péntek, 08:46
Tizennyolcadik évfolyamában jár Hargita megye egyetlen hetilapja, az Új Kelet. A keresztény szemléletû, mi több, a keresztény értékeket talán az átlagosnál is nagyobb hangsúllyal képviselô világi lap szerkesztôi már most készülnek az újság jövô évben esedékes nagykorúvá válására: a hasábok továbbszínesítésétôl, az emberközpontúság és a pluralizmus jegyeit magán hordozó tartalom gazdagításától azt várják, hogy „Az olvasható hetilap” még érdekesebb és izgalmasabb lesz, s ez megerôsíti majd a lába alatt a talajt, amire napjainkban a nyomtatott sajtónak igen nagy szüksége van. Péter Csaba fôszerkesztô nemcsak bizakodik, de meg is tesz mindent azért, hogy olvasóközönségüket a jövôben is kiszolgálják, ahogy mondja, „föltétlenül újságpapíron”. Azt is vallja: ha ôszintén, tüzekkel akar valamit az ember, minden olyan megvalósítható az életünkben, ami nemcsak a szellemben, a szívben is megfogalmazódik. Ha pedig így van, akkor az Új Kelet biztos jövô elé néz.
Bővebben...
 
Cél a külhoni magyarság számarány-csökkenésének megállítása
2016. október 27. csütörtök, 10:03

Potápi Árpád a nemzetépítô munka eredményeinek gyarapítását várja el a Petôfi Sándor- és a Kôrösi Csoma Sándor Programok ösztöndíjasaitól

Egy gyergyóalfalvi, egy zetelaki, két székelyudvarhelyi és egy kézdivásárhelyi földink is tagja annak az egyébként tizennégy fôs erdélyi csapatnak, amely a Kárpát-medence más területeirôl származó társaival együtt részt vesz a Nemzetpolitikai Államtitkárság 2013-ban elindított Kôrösi Csoma Sándor és 2015-ben létrehozott Petôfi Sándor Programjában. Elôbbi a nyugati diaszpóra, utóbbi a Kárpát-medence szórványterületein élô magyarság munkáját igyekszik a helyszínen tevôlegesen segíteni. De vajon hogyan kerülhet be valaki ezekbe a programokba, miként válhat ösztöndíjassá, mentorrá vagy fogadószervezetté, és mik a konkrét célok és feladatok, amelyeket a szolgálat alatt elérni, teljesíteni kell – mindezekrôl, az eddigi tapasztalatokról és a most megkezdett programév legfontosabb változásairól Potápi Árpád János nemzet-politikáért felelôs államtitkárt kérdeztük.
Bővebben...
 
• Tizenöt éves a NapSziget online folyóirat
2016. július 29. péntek, 07:42

Önkéntes munkával tizenöt éven keresztül fenn­tartani a világhálón egy mûvészeti folyóiratot és köz­ben tervezni az elkövetkezô esztendôket, nem mindennapi teljesítmény. De Lajtai Gábornak ez a kül­de­tése: segíteni a szárnybontogatásban az alkotókat, és a már magabiztosan szárnyalókat minden lehetséges módon elismerni, a befogadó közönséghez eljuttatni. Lajtai Gábor az az ember, aki másokért él: a magyar mûvészekért, bármelyik pontján is alkotnak a világnak. Méltó és igazságos, hogy az általa szerkesztett folyóirat tizenöt éves szü­le­tésnapja apropóján vissza- és elôretekintésre kérjük.

Bővebben...
 
Kultúra a világhálón: Tizenöt éves a NapSziget online folyóirat
2016. július 13. szerda, 10:08
Önkéntes munkával tizenöt éven keresztül fenntartani a világhálón egy művészeti folyóiratot és közben tervezni az elkövetkező esztendőket, nem mindennapi teljesítmény. De Lajtai Gábornak ez a küldetése: segíteni a szárnybontogatásban az alkotókat, és a már magabiztosan szárnyalókat minden lehetséges módon elismerni, a befogadó közönséghez eljuttatni. Lajtai Gábor az az ember, aki másokért él: a magyar művészekért, bármelyik pontján is alkotnak a világnak. Méltó és igazságos, hogy az általa szerkesztett folyóirat tizenöt éves születésnapja apropóján vissza- és előretekintésre kérjük.
Bővebben...
 
Széllel szemben is értéket teremteni: Zorkóczy Zenóbia színmûvészt „székely nagykövetnek” tekintik a külföldi magyarok
2016. február 18. csütörtök, 11:06
„Gyergyó környékén turné közepén tartottam, amikor meghûltem és megfájdult a torkom. Mondom a tanárnak, a gyerekek véletlenül meghallották, kiszaladtak a dombra és hoztak nekem egy csomó köhögés elleni gyógyfüvet! Akkor tanulták, hogy van a dombon egy ilyen növény, és azonnal hoztak egy zacskóval! Meg akartak gyógyítani.” Ezeket a sorokat is megtalálja az olvasó Juhász Kristóf Hanggal és jelenléttel aki szabadon röpül címû, Zorkóczy Zenóbia színmûvésszel készült interjúkötetében. A székelyudvarhelyi születésû, Kovásznán élô elôadómûvésszel, a kulturális vidékfejlesztés ügyét szolgáló Laborfalvi Róza Alapítvány vezetôjével, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház egykori tagjával gyermekekrôl, hitrôl és még sok mindenrôl beszélgettünk.
Bővebben...
 
„Égni kell annak, aki gyújtani akar”
2015. október 01. csütörtök, 11:11
A Piramis 1978-as slágerének sorát választotta szórványszolgálata jelmondatául Varga Gabriella
 
Nagy volt a sár a mezôségi falucskában. Az útkeresztezôdés sarkán álló parókia elôtt a település lelkésze az utcát fürkészte. Egy felsô tagozatos gyermek közeledett, kezében iskolatáska, lábán gumicsizma, hátán az alsó tagozatos kisebb, szintén iskolatáskával. Amikor a gyermek a lelkészlakhoz ért, a tiszteletes azt kérdezte tôle: „Ebben a nagy sárban nem nehéz neked ez a teher?” Mire a gyermek azt felelte: „Ez nem teher, ez testvér!”. Szegedi László, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora mesélte el ezt a saját életébôl vett történetet ez év augusztus elején Budapesten a Petôfi Sándor-ösztöndíjasok képzésén. 
Bővebben...
 
Papp László: „Egy szent ember köré tömörültünk”
2015. szeptember 24. csütörtök, 11:13

Zord idők csillaga – A Mustármag Közösség megkezdte a Márton Áron-nagyjátékfilm forgatását

Megálmodták, elképzelték. Eltervezték, kidolgozták. Hozzáfogtak, elindultak. Kitartottak, nem alkudtak. Dolgoztak, dolgoztak és dolgoztak, s arról az útról, amit önmaguknak kijelöltek, semmilyen csábító körülmény hatására sem tértek le. Mert ők, a marosvásárhelyi Mustármagok hittek és hisznek abban, hogy pontosan úgy, amiként ők azt a gondolataikban megrajzolták, az első nagyjátékfilmet Márton Áron püspökről megalkotják. Talán sokan kételkednek ennek a sikerében. Az esélylatolgatás a közbeszédben napjainkban is folyik, egy valami azonban tény: a film forgatását a stáb szeptember első hétvégéjén megkezdte.

A Márton Áront alakító Bogdán Zsolt színművész minden részletre alaposan figyelt

• Laci atya, érdeklődőként kö­rülbelül két éve, a film egyik sajtófelelőseként pedig bő fél éve követem az eseményeket, s most felfedem Ön előtt, hogy a papok és a hívek körében két merőben ellentétes véleménnyel találkoztam. Egyik szerint ebből nem lesz film, mert eny­nyi pénzt összegyűjteni lehetetlenség, a másik szerint pe­dig ebből lesz film, „erre Papp Laci neve a garancia”. Men­jünk sorba mindazokon a kérdéseken, amelyek ez idő tájt az embere­ket foglalkoztatják. Először is: mekkora csapat dolgozik a já­tékfilm előkészítésén?

• Az alkotók és kivitelezők leg­szűkebb csoportja megvan. A csa­pat folyamatosan bővül, de már megtaláltuk a rendezőt, az operatőrt, a társproducert, a világo­sítót, a hangmérnököt, a ruha-  és látványtervezőt és a sminkest is. Az alkotócsoport kisebb ré­sze magyarországi, nagyobb része erdélyi. A film rendezője a ma­gyarországi Béres László. Az operatőr Mayer Zoltán, aki hétszer vehette át a Magyarország legjobb operatőrének járó díjat. A társproduceri munkálatokért Kindl Gábor felel. A film karaktereit megformáló színészek csa­pata is egyre bővül, a főszereplők pedig máris igyekeznek azo­nosulni a szerepeikkel. Tény, hogy a teljes alkotói csapat nagy erőkkel dolgozik a Márton Á­ron-játékfilm előkészítésén és ki­vitelezésén, de ez hosszú munka, több hónapra lesz szükség, amíg elmondhatjuk, hogy az utolsó részlet is a helyére került.

• Mi, nézők talán nem is gon­dolnánk, mekkora előkészítő munkát igényel egy film megvalósítása...

• Ha egy munkafolyamatot te­kintve tízperces időkeretből in­dulunk ki, akkor a filmnél maga a filmezés az utolsó perc, a töb­bi előkészület. Szükség van a helyszínre, a látványtervre, tech­nikai stábra, a színésznek a ru­hájára, a sminkjére..., tehát sok mindennek egyben kell lennie. Azt mondhatom, hogy a filmkészítés kilencven százaléka szer­vezés és előkészület.

• Ki alakítja Márton Áront és kik játszzák a többi főbb szerepeket?

• Márton Áron személyét a csík­szeredai születésű Bogdán Zsolt színművész alakítja, aki jelenleg a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatát erősíti. Kurkó Gyárfást a temesvári Csíky Ger­gely Állami Magyar színház művésze, Bandi András Zsolt formálja meg. Péter bácsit Fülöp Zoltán csíkszeredai színművész alakításában láthatjuk. Nagy ö­römünkre szolgál, hogy a ki­vé­teles tehetségű művész, Eperjes Károly is elfogadta a felkérésün­ket, ő Adorján Károly, a kommunista hatalom által támogatott pap személyét viszi vászon­ra. Ahogyan azt már többször hangsúlyoztuk, az erős közösségi súlypontú film forgatókönyvét úgy alkottuk meg, hogy a megvalósításba az erdélyiek mi­nél tevékenyebben és minél na­gyobb létszámban bekapcsolód­hassanak. Ezt nagyon fontosnak tartjuk.

A kérdéskörről alaposan kifaggatott  interjúalany, Papp László

A kérdéskörrôl alaposan kifaggatott interjúalany, Papp László
 
• Apropo forgatókönyv: az végleges-e? Amikor elkészült, több szakember kezébe adták véleményezésre, ők szakmailag milyennek találták?

• Valóban sokan olvasták, sok véleményt hallottunk róla. Né­hány ezek közül: a marosvásárhelyi László Márton történész úgy találta: „Tömör drámaisága mindenképpen átütő, nagyhatá­sú filmet ígér… És erre van most szükség.” Novák Csaba Zoltán szintén marosvásárhelyi történész is sommás véleményt fogalmazott meg, amikor azt mondta, hogy. „A forgatókönyv alapos, tartalmas, valósághű… A történet fő- és mellékszereplői, véleményem szerint, jól ábrázolják a korszakot, Márton Áron életét és munkásságát.” Dr. Xantus Gá­bor, a Kolozsváron élő rendező-operatőr, filmegyetemi tanár sze­rint: „A forgatókönyv érdekes, í­zes és hiteles.” Tarjányi Krisz­tina Irma bonni színművésznő úgy nyilatkozott, hogy: „Nagy öröm volt elolvasni a forgatókönyvet… veretes és értelmes.” Dér András budapesti filmrendező véleménye is büszkeséggel tölt el bennünket: „Nagyon erős és szép történet. Különösen megkapó Márton Áron és a nép kapcsolata.” Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy ha a történet nem ragadta volna magával az embereket, nem álltak volna ennyien melléje. Az pedig, hogy végleges-e a forgatókönyv: alap­vetően igen, de természetesen a helyszínek ihlete és a szereplők érzései némiképp még változtathatnak rajta.

• Nagyon beszédes a film cí­me: Zord idők csillaga. Hogyan alakult ki ez a cím?

• A címválasztásban meghatározó jelleggel bír ennek a vi­déknek a tragikus történelmi ö­röksége és kultúrtörténeti gyökereinek felidézése. Az Értelme­ző Szótár szerint a ,,zord” jelző sok szenvedést okozó, nehezen elviselhető időszak. Kemény Zsigmond a Zord idő című történelmi regényében (1862) a mohácsi tragédiát követő török uralomtól szenvedő nagy-Ma­gyarország történelmét idézi fel. Az első világháború után is­mét zord idők köszöntöttek az erdélyi népre. Marosvá­sárhe­lyen a romániai magyar írók első fó­ruma 1919 augusztusában Zord idő címmel jelent meg Osvát Kál­mán szerkesztésében, a Kemény Zsigmond Társaság (1876–­1948) folyóirataként. Mi a Márton Á­ron püspökről szóló film címében a ,,zord idők”-höz a ,,csillag” szót kapcsoltuk, amellyel azt kí­vánjuk kifejezni, hogy Isten Á­ron püspök által hívő népe számára a legsötétebb korszakban is irányt mutató csillagot gyújtott.

 A forgatás során a helyiek is nagy segítséget  nyújtottak az alkotócsoportnak. 
 Láthatáron a csíkszentdomokosi szekér

• Az elmúlt két évben talán nem volt olyan magyar nyelvű sajtóorgánum Erdély-szerte, de azon kívül is, amelyik ne foglalkozott volna a film előkészületeinek híreivel, az adomá­nyozásra vonatkozó felhívással. Ön hogyan értékeli a média ér­deklődését és általában az ügy­höz való hozzáállását?

• Örömmel tapasztaltuk, hogy a sajtó ilyen nagy érdeklődést mutatott a Márton Áronról ter­vezett nagyjátékfilm népsze­rűsítése iránt. Igyekeztek odafigyelni minden részletre. Va­lóban szinte minden erdélyi sajtóorgánum követte a tájé­koz­tató jellegű előadásainkat, ahogyan a népszerűsítő tavaszi körútunkat is, melynek során több településen is zenei szolgálatot vé­geztünk, bemutatva a Népe­mért vállalom című zeneművünket, mely a film alapja is. Ezúton is köszönjük a sajtó képviselőinek a számunkra nagyon fontos és értékes segítséget.

• Mindez milyen eredményt hozott: hogyan fogynak a film­kockajegyek? Összességében mennyi pénz gyűlt össze ed­dig a pillanatig?

• Azt már tudjuk, hogy ezernyolcszáz filmkockajegyet váltottak eddig ki, a támogatók név­sora megtalálható a www.martonaronfilm.ro webhelyen. De nagy összegekről, tízezer eu­rók­ról nem tudunk beszélni.

A forgatás nagy türelmet igényel. Egy néhány másodperces jelenetet akár órákig is forgatnak

• Miért nem fordultak ma­gyarországi nagy állami intézményekhez, mammutcégekhez, -szervezetekhez, akik lehet, hogy jelentős részt vállaltak volna a szükséges anyagi források e­lőteremtéséből?

• Ez is lassan elkövetkezik. Az építkezést alulról kezdtük, az egyszerű embert is szerettük vol­na bevonni ebbe a közösségi él­ménybe. A továbbiakban is, ahol jóindulatot tapasztalunk, onnan a segítséget elfogadjuk.

• A filmalkotás folyamatában Önök elérkeztek egy igen-igen jelentős pillanathoz: szeptember elején megkezdték a forgatást. Hol és milyen jeleneteket rögzítettek?

• Az őszi jelenetekből vettünk fel néhányat Csíkszentdomo­ko­son. Márton Áron életének azt a részletét filmeztük le, amikor ha­­zajön a háborúból, belekerül ott­hon a faluban a mindennapi é­letbe és a hivatását keresi. Eb­ben a részben a jó pásztor kerül előtérbe, az evangéliumból felhangzik a példabeszéd. „Én va­gyok a jó pásztor. A jó pásztor é­letét adja juhaiért.[..] Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem, mint ahogy az Atya ismer en­gem és én ismerem az Atyát. É­letemet adom a juhokért. De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is ide kell vezetnem. Hallgatni fognak szavamra, s egy nyáj lesz és egy pásztor.” Ekkor találkozik Márton Áron Pásztorbükk fölött a levonuló sereggel, és ez a látvány is ahhoz segíti, hogy a pász­tori feladatot elvállalja.

• Mit tapasztaltak az első for­gatási napokon Csíkszent­do­mokoson?

• Rendkívüli volt a helyiek hoz­záállása a film munkálataihoz. Úgy a polgármester, mint az alpolgármester nagyon odatették a vállaikat az előkészületekhez Márton Áron szülőfalujában. Nem volt elég, hogy el­szállásoltak és elláttak bennünket, de még a forgatásra – fel a hegyre is – egy nagy kosár  pán­kót hoztak! Ritka türelmesek vol­tak a fogatosok is, példás viselkedéssel segítették az alkotó­csa­pat munkáját. Most is azt tapasz­taltuk, hogy a forgatás nagy kö­zösségi élmény.

Nemcsak gesztusaiban, szokásaiban szeretnék megidézni Márton Áront a film által, hanem szellemiségében is

• Az ilyen tapasztalat bizonyá­ra újabb lendületet ad a folytatáshoz. Megítélése szerint mikorra készülhet el a film?

• Ha a Jóisten megsegít, egy esztendő alatt meg lehet szervez­ni és le lehet forgatni, persze ab­ban az esetben, ha sikerül előteremtenünk ehhez a szükséges pénzforrást. Ha így alakul és minden megfelelően működik, 2016 szeptember végéig befejez­hetjük a munkálatokat.

• Az eddig eltelt idő alatt mi volt a munkafolyamatban a leg­nagyobb szépség és mi a legnagyobb csalódás, nehézség?

• A teremtés könyvében szerepel az a szó, hogy teremteni. Az ember mindig megéli ezt az élményt, amikor a gondolatai vagy a keze közül valami kikerül. Ez bele van írva a szívünkbe, emberi természetünkbe. Amit pe­dig együtt teszünk, az különösen szép. Az Úr Jézus azt mondja, hogy: az Isten országa köztetek van, bennetek van. Ezt éljük most meg egy ilyen szent ember köré tömörülve. Elvárásunk pedig nincs senki felé, ilyenformán te­hát nem tudtunk csalódni.

• Mit jelent ez a film, az ez­zel való foglalkozás Papp Laci atya lelkében és életében?

• Munkát és ezáltal növekedést. Csodálom ezt az embert, csodálom azt a szorítóban lévő kort és annak vértanúit. Mindez egyben reményt is ad arra, hogy a mai nemzedék is találkozik az általuk képviselt erkölcsi színvonallal.

Varga Gabriella

Fotók: Sólyom Zsuzsanna

 

 

 

 
A Gyergyói-medence és Székelyföld régészetének hajnala – Beszélgetés Demjén Andrea régésszel, és Csergő Tibor András múzeumigazgatóval –
2015. július 16. csütörtök, 11:09
A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum mûködési területén 2007 óta dolgozik régész, korábban a Gyergyói-medencében egyáltalán nem folytak szakember által vezetett ásatások. A múzeum régészével és igazgatójával a Gyergyó-vidéken jelenleg is folyó 3 ásatásról, Both-vára, a Piricske-hegy (1544 m) tetején álló vesztegintézet és a gyergyószárhegyi Lázár-kastély környékén lévô vizigót épületek feltárásáról, valamint a székelyföldi régészet problémáiról, korai történeti kérdésekrôl, szürke foltokról beszélgettünk.   
Bővebben...
 
Hitünket ábrázolta, mélyítette: Lukácsovits Magda életműve albumban
2015. június 15. hétfő, 11:49
„A gyergyószentmiklósi Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus templom belsejének képi ábrázolásai között Lukácsovits Magda mennyezetképei tűnnek ki a XX. század második feléből. A szám szerint tizenkét képből álló imakép-sorozat a templomboltozat indításainál helyezkedik el a déli és az északi oldalakon (6-6) és 1964-1965 között készült el. Az ábrázolások a szentmise központi imádsága, a Hiszekegy részeit mutatják be. […] A freskóképsorozat a keresztény emberi és nemzeti megmaradásunkért vívott küzdelmes, de eredményes harcokért való hálaadásra biztat, és további krisztusi összefogásra ösztönöz a Hit, a Remény és a Szeretet zászlaja alatt. Mindezt Lukácsovits Magda művésznő félévszázados alkotása ébresztgeti bennünk" - írja Bernád Rita a Partiumban (Nagykárolyban) született és jelenleg Németországban élő festőművész Fidem pinxit - A hitet festette című, közelmúltban megjelent életműalbumában.
Bővebben...
 
„Mária ott szereti, Csíksomlyón“ Balázs József új festménnyel és tanítványai kiállításával köszönti az ötszáz éves kegyszobrot
2015. május 28. csütörtök, 08:01
Alig húsz évvel azután, hogy az ifjú Michelangelo Buonarroti megformázta a csodálatos Piéta-szoborcsoportot, itt Székelyföldön egy előttünk mindmáig ismeretlen képzőművész arra kapott megbízást, hogy a kor ízlése és stílusvilága szerint faragjon hársfából egy Mária-szobrot. A művész formát adott a gondolatnak, az érzéseknek és a hitnek, s keze nyomán kibontakozott az a 227 centiméteres alkotás - a világ legnagyobb fából faragott kegyszobra -, amely immár ötszáz éve gyűjti önmagába milliók imáját, és hirdeti diadalmasan, hogy Mária népe él ezen a vidéken. Mária népe pedig most talán minden eddiginél nagyobb figyelemmel fordul a Csíksomlyói Szűzanya felé, hogy hálát adjon az eltelt félezer év minden áldásáért és kegyelméért és oltalmat kérjen a következő évszázadokra. A kegyszoborról és a csíksomlyói Babba Máriát, a Napbaöltözött Asszonyt körülvevő lelkiségről Balázs József gyergyóalfalvi festőművésszel beszélgettünk.
Bővebben...
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 5

Nobo

 


 

 

Portik Sándor grafikus-festőművész

Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mix-FM Rádió Hírek - Hallgasd Online
Székelyföld kincsei | Comorile Ținutului Secuiesc | Treasures of Szeklerland

Mosolyszüret