Magn jellegu aprhirdetst adja fel itt, MOST!
Mix-FM Rádió - Hallgass!

Új Kelet
Hírdetés
Az olvasható hetilap
Bejelentkezés | Regisztráció

Hargita megye • 2016. szeptember 15-21. • ­XXI. ­évf. 37. ­sz. 

2017. február 24., péntek - Mátyás
Címlap Hírek
Nyomtatott FRISS


Számláló

Tagok : 4688
Tartalom : 14192
Tartalom találatai : 13360438
Jelenleg 333 vendég olvas minket
Hargita megye honlapja
Hargita megye honlapja

Gyergyóalfalu
Gyergyóalfalu

Csomafalva
Gyergyócsomafalva

Gyergyóditró
Gyergyóditró

Maroshévíz

Gyergyóremete
Gyergyóremete

Gyergyóújfalu
Gyergyóújfalu

Gyergyószárhegy

Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós

Hírek
Elvándorlásban világelsôk!
2017. február 24. péntek, 08:03
Magabiztos kormánykoalíció
A Szociáldemokrata Párt - Liberálisok és Demokraták Szövetsége (PSD-ALDE) ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt vitatta meg február 8-án a román parlament. Az indítvány elfogadásához és a kormány menesztéséhez legalább 233 szavazatra lett volna szükség, ám ez sem matematikailag, sem a valóságban nem volt meg. Végül 161 honatya szavazott igen-nel az ellenzék bizalmatlansági indítványára. A PSD és ALDE, valamint az RM­DSZ képviselôi és szenátorai részt vettek a vitán, de egyáltalán nem szavaztak. Az eredményt kommentálva, Sorin Grin­de­anu (aki nem honatyaként lett kormányfô) kijelentette, negyven nap alatt másodszor is bizalmat kapott a PSD-ALDE kormány, ám ô azt szerette volna, ha a koalíció tag­jai ténylegesen szavaznak, mert úgy egyértelmûbb lett volna ennek a bizalom­nak a ténye. Több ellenzéki politikus is kérte a kormány lemondását, ám azt zöm­mel elismerik, hogy csakis a PSD-ALDE koalíciónak lenne létjogosultsága új kormányt alakítani. 
Bővebben...
 
Országrengetô kormányrendelet
2017. február 16. csütörtök, 10:57
Az utca visszaszólt • Február 1-jén délután, a Btk.-módosításra és a bûn­vádi perrendtartásra vonatkozó törvény sürgôsségi kormányrendelettel való elôzô esti, éjszakai elfogadásával szembeni tiltakozás jeléül tüntetôk kezdtek gyülekez­ni a bukaresti Victoria téri kormánypalota épülete elé. Számuk óráról órára növekedett, sokan feliratokat tartottak a ma­gasba, a tömeg kormányellenes jelszavakat kiáltozott, a Grindeanu-kormány lemondását követelték. A tüntetést randalírozó csoport zavarta meg, köveket, palackokat, petárdákat és egyéb tárgyakat dobáltak a rendfenntartók felé. Állítólag futball-szurkolók voltak, akiket valakik oda irányítottak botrányt kelteni. A békés tün­tetôk közül többen is elmondták, azért til­takoznak, mert a Btk.-módosításnak elsôsorban a korrupciós ügyekben vizsgált politikusok lennének a haszonélvezôi. A román sajtó részleges névsort is közölt a legismertebb esetekrôl, a listán csaknem ötven politikus szerepelt. Elôzô napon, január 31-én is nagy számú tüntetô volt a Victoria téren, a készülô kormányrendelet híre ugyanis már sokakhoz eljutott. Az RMDSZ nem támogatta azt, hogy a kormány rendelettel fogadja el a Btk. módosító tervezetét, és saját javaslatcsomagot készített parlamenti iktatásra a Btk.-re­form érdekében.
Bővebben...
 
Megbocsátás versus jogállamiság?
2017. február 10. péntek, 08:27
Szelídebb a szégyenlista
Az adóhatóság (ANAF) január 27-én közölte, hogy változtatást eszközöl a kü­lönféle adóhátralékokat halmozó cégek, intézmények, társaságok, magánvállalkozók és magánszemélyek úgynevezett „szégyenlistáival” kapcsolatosan. Adós magánszemélyek neveit ezután csak az esetben teszik közzé az ANAF hivatalos honlapján, ha adóhátralékaik elérik, meghaladják a 15 000 lejt, míg az elôzô szabály által elôírt alsó határ 1500 lej volt. A nagy adófizetôknél (cégek, vállalatok, intézmények stb.) a 100 000 lejes alsó ha­tár 500 000 lejre emelkedik, a közepes be­sorolásúaknál az 50 000 lejes alsó kü­szöb 250 000 lej lesz. Van még egy kategória, amely olyan magánszemélyekre vonatkozik, akik üzleti, gazdasági tevékenységekbôl jelentôs jövedelmeket valósítanak meg, itt az alsó határ 10 000 lejrôl 100 000 lejre emelkedik. A változtatás nyilván azt jelenti, hogy ezután sokkal ke­vesebb adós kerül az ANAF nyilvános listáira.
Bővebben...
 
35 ezer euró, 240 euró – nem mindegy!
2017. február 03. péntek, 09:03
Más nevében ígért...
A Bukarest Municípiumi Bíróság január 17-én 2 év 6 hónap letöltendô szabadságvesztésre ítélte Dragos Basescut, aki Traian Basescu volt államfô unokaöccse, vagyis fivérének, Mircea Basescunak a fia. A vádirat szerint Dragos Basescu  két­szer 500 ezer eurót – tehát összesen 1 mil­lió eurót – kért egy üzletembertôl azzal az ígérettel, hogy az ellene irányuló bûn­vádi eljárás kedvezô megoldásában se­gít a befolyása révén. Különös módon a Dragos édesapja, Mircea Basescu is ha­sonló korrupciós ügy (befolyással való üzérkedés) miatt tölti börtönbüntetését, apának és fiának is volt egy-egy cinkosa, aki „közvetítôként” szerepel a bûnvádi aktákban. A volt államfô fivére egy roma klán vezérének ígérte, hogy közbenjár az ellene irányuló bûnvádi eljárásban, konkrétan azt mondta, olyan ítéletet próbál kiharcolni, ami pontosan annyi szabadságvesztés lenne, mint amennyit az érintett személy elôzetes letartóztatásban már eltöltött. A jogerôs ítélet a­zonban tíz év fogház lett, emiatt a roma férfi családja feljelentette Mircea Basescut.
Bővebben...
 
Fagyoldó béremelés, nyugdíjemelés
2017. január 20. péntek, 08:58
Utaztatnák a közalkalmazottakat
Mircea Titus Dobre turisztikai mi­nisz­ter január 4-én, még a hivatalos kinevezése és hivatalba lépése elôtt ismertette terveit, elképzeléseit. Elmondta, hogy egyik legsürgôsebb teendô az állami költségvetésbôl fizetett alkalmazottak számára nyújtandó szabadságolási tá­mogatások (úgynevezett vakációs érték­jegyek) biztosítása, hogy ennek alapján lehessen utazni, üdülni romániai helyszíneken. Az új miniszter fontosnak tartja a „vallási turizmus” élénkítését, ami azt jelenti, igyekeznek támogatni olyan szervezett kirándulásokat, amelyek egy vagy több célpontja egyházi létesítmény (híres templomok, kolostorok, zarándokhelyek stb.). A kellô ráfigyeléssel az idegenforgalomból származó állami bevételeket meg lehet négyszerezni, mon­dotta Titus Dobre, aki bejelentette azt is, hogy az Országos Turisztikai Hatóság (ANT) megszûnik, illetve beolvad az ön­állóvá váló turisztikai minisztériumba.
Bővebben...
 
Új év, új kormánycsapat
2017. január 13. péntek, 10:06
Nyertek, nyertek ...
December 28-án a pénzügyminisztérium és az adóhatóság közölte a no­vemberi nyugtalottó végeredményeit. E szerint az október 21-i dátumot viselô, 168 lejes (az évi átlagnál sokkal a­lacsonyabb) értékû nyugtákkal or­szág­szerte 86 telitalálatot jegyeztek. Ez azt jelenti, hogy bruttó (adózandó) nyereményük egyenként 11 627 lej. A hírközlések közül több is említi, hogy a telitalálatos nyugtákon 168 lejtôl 168 lej 99 banis értékig terjedô számok sze­repeltek. Egyik hírmagyarázat szerint az egész szám utáni 99 banit ezután is figyelembe kell venni, a sorsolásnál csupán azért mellôzik, hogy például 1681-es, 1682-es, 1683-as stb., stb. szám­sorokkal ne okozzanak félreértéseket. 
Bővebben...
 
Idôvel világosodó történelem?
2017. január 06. péntek, 09:57
Katonai kegyelmesség
A román Nemzetvédelmi Miniszté­rium december 13-án nyílt levél-szerû közleményben válaszolt a Libertatea napilap által korábban felvetett érdekes kérdésre. A lap megírta, hogy egy törvény ér­tel­mében 300 lejes pénzbírság jár azoknak a fiúknak, akik a 18-ik életévük be­töltése után nem jelentkeznek a lakhelyük körzetében lévô katonai központokban. Noha sorkatonaság már nincs, a kötelezô katonai szolgálatot eltörölték, a honvédelmi stratégia elôírja, hogy a 18-ik é­letév betöltése után egy számbavételezésen kell megjelenni. Formaság, de kö­telezô. Az említett lap számításai szerint 2007 óta 1,272 millió romániai fiú töltötte be a 18-ik életévét, a cikkíró arra volt kíváncsi, hányan tettek eleget a törvényes elôírásoknak. A válaszában a védelmi mi­nisztérium rámutat, tényleg létezik, érvényben van a 2005. évi 395-ös számú törvény 4-es cikkelye, de nagyon kevés fiatal jelentkezett a sorozáshoz formailag hasonlítható bejegyeztetésre. A minisztérium a válaszában leszögezi, hamarosan javasolják az említett törvény módosítását olyképpen, hogy ne legyen kötelezô a fiatalok jelentkezése a katonai köz­pontokban, katonai alakulatoknál. Azzal indokolják, hogy a lakosságnyilvántartási informatikai rendszer sokat fejlôdött  az utóbbi tíz évben, ma már egyszerûen elkészíthetô az ország tartalékos állományának adatbázisa. Ez azt jelenti, a­mikor egy fiatal fiú betöltötte a 18-ik é­letévét, legfontosabb személyi adatai a területi katonaközpontokhoz is eljuthatnak, nem szükséges a tényleges jelentkezés.
 
Adófizetés otthonról
December 14-tôl lehetôség nyílt arra, hogy magánszemélyek is számítógépes (online) rendszer által fizessék be az a­dókat s illetékeket az adóhatóságnak. En­nek feltétele nyilván a megfelelô ismeret és mûszaki felszereltség, mindenekelôtt az elektronikus fizetésekre alkalmas bankkártya. Az ANAF három bankkal kötött 32 hónapra szóló keretszerzôdést, a Transilvania Bank, a Román Keres­ke­delmi Bank (BCR) és a Garanti Bank által kibocsátott kártyákkal lehet adót fizetni. A bankok által visszatartott kezelési díj egyszeri átutalásnál 0,24 lejtôl 14,40 lejig terjed, utóbbi a maximum. A közlemény szerint a bankok az ANAF számlájára ír­ják a kezelési díjakat, azt nem pontosítják, hogy az adófizetônél jelenik-e meg mí­nuszként a kezelési díj, vagy pedig az adóhatóságot terheli.
 
Törlik, nem törlik, törlik ...
A román Alkotmánybíróság a december 16-án kiközölt határozatában úgy ítéli meg, hogy nem sérti az alaptörvényt a parlament által elfogadott korábbi törvény, amely összesen 102 illeték eltörlését ki­mondja. Az elmúlt hetekben sok vitát kavart törvényt Klaus Johannis államfô támadta meg az Alkotmánybíróságon, mi­után sokan kifogásolták a törvénycsomag ama elôírását, amely törölné január elejétôl a tévé- és rádióilletéket. A tiltakozás indoklása az, hogy a közmédia je­lentôs pénzforrások nélkül maradhat, és ennek ellensúlyozására nem történtek lépések még idejében. A 102 között van az autók környezetvédelmi bélyegilletékének törlése is, ez esetben egyebek kö­zött az a kifogás, hogy a környezetvédelmi minisztérium olyan pénzforrások nélkül marad, amelybôl az elôzô években a roncs­autó-programot és a Zöld Ház-programot finanszírozták a lakosság számára.
 
Ellepnek 
az „okos órák!"
Niculae Havrilet, az energiaügyeket fel­ügyelô országos hatóság (ANRE) elnöke december 19-én kijelentette, 2020-ig, il­letve azzal az esztendôvel bezárólag a romániai áramfogyasztók legalább 80 százalékának rendelkeznie kell a kor­szerû fogyasztásmérô órákkal, amelyek távolságról, vagyis az áramszolgáltató hivatali irodáiból is követhetôek, leolvashatóak. Alaposan csökken tehát az olyan mérôóráknak a száma és számaránya, amelyeket a helyszínen kell leolvasni, idôszakosan követni. A villanyfogyasztást mérô, mutató „okos órák” felszerelését az Európai Unió egyik ajánlása tartalmazza, ami azonban egyelôre nem említ büntetéseket a határidô túllépésére. Egy készülék ára jelenleg 60 euró, olcsóbb a korábbi 100 euróhoz képest. Van elképzelés arra, hogy az órák kicserélését a szol­gáltató fizeti, de még nincs végsô döntés ezzel kapcsolatosan, így az is elôfordulhat, hogy a fogyasztóra hárulnak a költségek.
 
Se' forradalom, se' államcsíny?
A Szekuritáte-dossziék címû dokumen­tumkötetét mutatta be december 18-án este a Bukarest Nemzeti Színházban Ra­mona Ursu újságíró. A könyvbemutató nem véletlen kapcsolódott Dan Voinea tábornok, ügyész, volt katonai fôügyész elôadásához, amelynek címe: Jogi valóság az 1989. decemberi forradalomról. Az ügyész a helyszínen elmondta, az 1989. december 14-31. közötti idôszak történéseinek vaskos dossziéját nemsokára új­ból tárgyalni kezdik, és remélhetôleg sok rej­télyre fény derül, ez a romániai demokrácia egyik sarkalatos kérdésköre. Az ügyész szerint 1989 decemberében nem volt forradalom, de államcsíny sem Ro­mániában, nem nevezhetô ugyanis puccs­nak az a mûvelet, amelynek révén a kom­munista hatalom bebiztosította a folytonosságát, mégpedig valós rendszerváltás nélkül. Személycserék történtek csupán ugyanazokból az állami struktúrákból, mutatott rá Dan Voinea, és beszédében megjegyezte: „A kommunizmus vér által jutott hatalomra a huszadik század közepén, és Romániában szintén vér által ôrizte meg a hatalmát 1989 végén, 1990 elején”. Meggyôzôdése, hogy az utcai összetûzésekkel, halálos áldozatokkal, sok sérüléssel, elképesztô rombolásokkal járó 1990. júniusi bukaresti bányászjárást is nagyjából azok a körök szervezték, amelyek az 1989. december 22. elôtti és utáni vérengzésekért felelôsek.
 
Nyugtalottó, ezúttal 420 lej
A november 1-jétôl 30-án éjfélig kibocsátott vásárlási és szolgáltatási pénztárszalagokkal lehetett pályázni a nyugtalottó december 18-i sorsolásán. Telitalá­latosnak számítanak azok a kasszabonok, amelyek (egyéb feltételek teljesítése mellett)  2016. november 14-i dátumot viselnek és 420 lejes egyszeri kifizetésrôl tanúskodnak. Az érvényesítésre, bejegyeztetésre 30 nap áll az érintettek rendelkezésére. A nyereményalap 1 millió lej, amely legfeljebb 100 felé osztható, a száznál több telitalálat esetén újabb sorsolás következik (az összeget tekintve is­mét nem valószínû a 100-as túllépése). A pénzügyminisztérium és az adóhatóság közölte, tavaly összesen 17 985 személy nyert a nyugtalottón, igaz, zömük még a legelsô játékon, ahol alig 6 lejes volt a telitalálatot jelentô vásárlási pénztárszalag összege, így nagyon sokan voltak, és egyenként alig 50 lejt kaptak. Ilyen ala­csony értékû (6) vagy azt legalább meg­közelítô számot a késôbbiekben egyszer sem sorsoltak ki.
 
Meglepô politikai gesztus
Liviu Dragnea, a választásokon fölényes gyôzelmet arató Szociáldemokrata Párt elnöke december 19-én benyújtotta lemon­dását a képviselôi mandátumáról, mégpedig annak hivatalos lejárta elôtt né­hány nappal! Mivelhogy elsô mandátuma volt, a 2012-2016-os idôszakra nem részesülhet a honatyáknak járó különnyugdíjban, a törvény szerint ugyanis az alapfeltétel a legalább egy teljesen kitöltött mandátum. A PSD-elnök kijelentette, a célja ép­pen az, hogy megmutassa, nem érdekli a honatyai speciális nyugdíj (ráadás az alapnyugdíjra). Igaz azonban, hogy a­mennyiben kitölti a 2016-2020-as mandá­tumot, az elôzôt is beleszámítják a nyug­díjába. A liberálisok szerint Dragneát meg kellene fosztani a december 11-én szerzett új képviselôi mandátumától, mert válasz­tási csalásban való bûnrészesség miatt el volt ítélve 2 év felfüggesztett szabadságvesztésre. Szintén ennek okán nem fo­gadja el kormányfôjelöltnek Klaus Jo­han­nis államelnök.
Bővebben...
 
Hétrôl ­hétre: Változásokat hozó idôk
2016. december 22. csütörtök, 09:39
Korszerûbb közlekedés
A bukaresti illetékesek december 7-én bejelentették, hogy év végétôl a fôváros metróállomásain összesen 164 olyan elektronikus beléptetô rendszert helyez­nek mûködésbe, amelyeknél Master­card­/VISA hitelkártyával is lehet fizetni, tehát bármely megállónál lehet hitelkártyával fizetni a járatokra. Ez gyakorlatilag lefedi a teljes hálózatot. A készülék kezelése nagyon egyszerû lesz, az utas a megjelölt ablakocskához tartja a hitelkártyát, és érvényesség esetén megjelenik a „Liber” (Szabad) felirat a metró utasbejáratánál.
Bővebben...
 
Hétrôl ­hétre: Romániai orvosok exodusa
2016. december 15. csütörtök, 12:09
Sovány spórlás
Az osztrák Erste Bank által rendelt európai felmérés tanúsága szerint a vizsgált államok közül csak Szerbiában tud a lakosság kevesebbet spórolni, mint Romániában. A decem­ber 1-jén ismertetett tanulmány rámutat, a romániai felnôtt lakosság átlagosan 46 eurót, azaz körülbelül 210 lejt tud félretenni egyik hónapról a másikra, illetve havonta hosszabb idôre, míg például Ausztriában 216 euró ez az összeg. További európai példák: Szlovákia 97 euró, Csehország 77 euró, Horvátország 57 euró, Magyarország 52 euró, Szerbia 34 euró.
 
Ijesztô AIDS-számok
Hagyománnyá vált, hogy minden év de-cember 1-jén, az AIDS-ellenes küzdelem világ­napján hozzák nyilvánosságra a gyilkos kórral kapcsolatos romániai adatokat. E szerint az év elejétôl országszerte 474 új HIV-fertôzött és AIDS-beteg került nyilvántartásba, ebbôl 172 Bukarestben és környékén. (A HIV-fertôzött és AIDS-beteg nem ugyanazt jelenti, a HIV okozza az AIDS-betegséget, aminek a kialakulása egyénenként változhat.) Jelenleg Romániában meghaladja a 14 ezret a HIV-fertôzöttek és AIDS-betegek száma, csaknem 10 500 személy részesül szakszerû orvosi és gyógyszeres kezelésben, 58 százalékuk férfi. A fertôzôdés legfôbb módja, iránya:  58 szá­zalékban férfitôl nônek, 16 százalékban férfi férfinak szexuális úton, 20 százalékban (nemtôl függetlenül) kábítószer adagoló injekciós tû által, 6 százalékban más úton-módon (sajnos, ide sorolandók a kórházi, klinikai, fôleg fogászati fertôzôdések is, amelyek noha ritkák lettek, de azért elôfordulnak). Az év elsô 9 hónapjában országszerte 270 ezer laboratóriumi AIDS-tesztet végeztek.
 
Több munkanélküli
A december 2-án közzétett adatok tanúsága szerint októberben 522 472 volt az ország­ban a nyilvántartott munkanélküliek átlagos napi száma, ez 725-tel meghaladja a szeptemberi átlagot. A tavalyi év októberéhez viszonyítva azonban több mint 90 ezres csökkenés jegyez­hetô, igaz, nem bizonyított, hogy mind munkahelyet találtak azóta, sokan közülük csak egyszerûen kikerültek az adatbázisból. Októberben a férfiak körében 6,6 százalékos volt a munkanélküliség rátája, a nôknél vi­szont 4,8 százalékos. Meglepô módon, a sze­mély- és áruszállításban jegyezték a legtöbb szakmunkás alkalmazottat, körülbelül 145 ezer személy vezet kamiont, nagy tonnasúlyú tehergépkocsit. Az IT rövidítéssel emlegetett informatikai ágazatban viszont az 50 ezres létszámot is elérte a munkaerôhiány, vagyis a betöltetlen állások száma.
 
Az RMDSZ kötéltánca
A december 11-i parlamenti választásokkal kapcsolatos újabb közvélemény-kutatási ered­ményt (Avangarde) ismertettek december 2-án. Az állás: Szociáldemokrata Párt (PSD) 43 százalék, Nemzeti Liberális Párt (PNL) 27, Mentsétek meg Romániát (USR) 8, Demok­raták és Liberálisok Szövetsége (ALDE) 6, Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 5, Népi Mozgalom Párt (PMP) 5, Egységes Románia Párt (PRU) 3, Mi Szö­vetségünk Románia (ANR) 2, Nagy-Romá­nia Párt (PRM) 1 százalék. A parlamenti bejutási küszöb országosan 5 százalék, ezenkívül van egy alternatív lehetôség is, bejut a parlamentbe az a szervezet, amely legalább négy megyében legalább 20 százalékot elér. Az 5 százalékos küszöb teljesítésével több mandátum szerezhetô, mint a másik szabállyal, ezért is rendkívül fontos a minél nagyobb erdélyi és romániai magyar részvétel.
 
Kíméletesebb 
injekciótörvény
Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter december 2-án azt nyilatkozta, a kisgyerme­kek kötelezô védôoltásaira vonatkozó törvény véglegesítése folyamatban van, adva volt a megfelelô idô a közvitára és számos szakember ismertette hivatalos álláspontját. A tervezet szövegében nincs benne az a ko­rábban ismertetett javaslat, hogy drasztikus büntetésekre számíthatnának azok a szülôk, akik elutasítják vagy hanyagság, közömbösség okán elmulasztják beadatni a legjelentôsebb védôoltásokat. Nem foglalták törvénybe azt sem, hogy nem írnák be az iskolába azokat a kisgyermekeket, akik nem kapták meg a szokásos védôoltásokat. A szülôknek viszont – vigyázat! – kötelezô lesz a védôoltásokkal kapcsolatosan tájékozódniuk. Ezt a mi­nisz­térium valószínûleg úgy oldja meg, hogy a családorvosok, iskolaorvosok stb. átadják a tájékoztatót olyanformán, ahogyan a posta szokta továbbítani az ajánlott leveleket, tehát aláírással kell igazolni az átvételt. Ezek után a szülônek joga lesz visszautasítani a listán szereplô védôoltásokat (egyet vagy többet), és saját felelôsségére végül is mellôzheti az injekciózást a kisgyermeke számára, de – vigyázat! – az elutasítást írásban kell vállalni. Természetesen az erkölcsi felelôsség is a szülôé az injekciók szándékos mellôzésébôl adódó késôbbi megbetegedések esetén. A törvény szabályai ellen vétô (a tájékoztatást elutasító, valamint a védôoltás mellôzését igazoló nyilatkozat aláírását megtagadó) szü­lôkkel szembeni  pénzbírság összege elérheti a 2500 lejt. A törvény külön fejezetekben foglalkozik az állam, a  szakminisztérium és az egészségügyi hálózat felelôsségével, az elôírások között szerepel a védôoltások szérumaival való akadálytalan és hiánytalan ellátás, valamint a részletes tájékoztatás arról, hogy az illetô szérumoknak lehet-e valamilyen mellékhatásuk, jelentenek-e valamilyen egészség­károsodási veszélyt a kisgyermekek számára.
 
Munkaerôt csalogatnak
Érvénybe lépett december 3-án az új mun­kaügyi törvény (a 2002. évi 76-os számú törvény kiegészítése, módosítása), amely a korábbinál jelentôsebb, vonzóbb kedvezményeket kínál a munkanélkülieknek és a mun­kaadóknak is. Növekedett a véges határidôre vonatkozó állami támogatás, amit a 45 év fölötti, illetve nyugdíj-korhatárhoz közeledô munkanélküliek alkalmazása esetén havonta folyósítanak a munkaadóknak. A munkanélküliek 500 lejes vissza nem térítendô „ak­tiváló pénzösszeget" kapnak, hogyha legalább három hónapra munkaszerzôdéses állást ta­lálnak, teljes normával. A lakhelyüktôl 50 kilométernél távolabb munkahelyet találó, és emiatt elköltözni kényszerülô személyek 12 ezer lejes támogatásban részesülnek. Az ingázókat is támogatják az utazási költségek megtérítésével, bizonyos felsô határokig. Az állam által a munkanélkülieknek kínált kedvezményeket szigorú feltételekhez kötik, azok megszegése a támogatás visszafizetését von­hatja maga után (például ha a munkavállaló a megszabott határidô elôtt szerzôdést bont vagy felveszi az átköltözési támogatást, de kiderül, hogy nem költözött stb.).
 
Két és fél millió euró
Nem volt telitalálatos szelvény a 49-es lottón december 4-én, az elôzô csütörtökön nem volt húzás. A halmozott fônyereményalap meghaladta a 10,61 millió lejt, közeledik a 2,5 millió euró felé. Nyerôszámok: 34, 23, 1, 18, 5, 11. A 22 darab 5 találatos nyereménye egyenként 12 571 lej, a 922 darab 4 találatosra egyenként 299 lejt fizetnek, a 3 találatért járó 30-30 lejt összesen 15 383 variánsra fizetik (egy sorsjegyen több is lehet, ha kombinált számsor). A „noroc": 5561807.
 
Vigyázni 
az „üzemkutyákkal”!
Jászvásár (Iasi) peremén 10-15 tagú ku­tyafalka támadott meg egy 51 éves hölgyet december 5-én. A otthonából egy közeli ivóvízforráshoz ment, és amikor onnan hazafelé tartott, a gazdátlan ebek hátulról rárohantak, a földre rángatták, és több testrészén, így a fején is megharapták. A jajveszékelésre felfigyelt egy közeli lakos, aki elijesztette a ku­tyákat. A nôt súlyos sérülésekkel, vérzô se­bekkel szállították kórházba, talán az említett segítôjének is köszönhetô, hogy életben maradt, illetve nem szenvedett életveszélyes sérüléseket. Vizsgálat indult annak a kiderítésére, hogy a támadó kóbor kutyáknak hol volt a fészkük, telephelyük. Az eset kapcsán a hatóságok felhívják a figyelmet arra, hogy a mûködô vagy pangó cégek, üzemek területén tanyázó kutyák nagyon veszélyesek lehetnek, hogyha az ôrök etetik ôket. Ilyen esetben u­gyanis a kutyák azért támadhatják meg a telep közelében járó idegent, mert ösztönbôl a területet védik, ezt érzik kötelességüknek, miután onnan kapnak rendszeresen élelmet és ott van a szaporodási helyük.
 
Élet a világhálón
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) de­cember 5-i jelentése szerint idén 10,6 millió romániai lakos használta legalább egyszer az internetet, külön a 16-74 éves korosztályok körében 70 százalékos az arány, vagyis min­den háromból kettô. Az említett számok 1-2 százalékos növekedést mutatnak a 2015. esztendôhöz viszonyítva. Idén, a felmérés idôszakában a romániai háztartások, lakások 65 százalékának volt internet-hozzáférése valamilyen módon (kábeltévé, külön nethálózat vagy telefon), tavaly 61 százalék volt az arány. A számok azt is mutatják, hogy az internet-kapcsolattal rendelkezô háztartások­ban nem mindegyik családtag „navigált" idén a világhálón, itt elsôsorban a kisgyermekekrôl és idôs személyekrôl lehet szó, illetve olyanokról, akik idegenkednek az internettôl, szá­mítógéptôl. Az internettel rendelkezô háztartások 65,4 százaléka városi, 34,5 százaléka falusi környezetben található. Az internetet leggyakrabban látogatják, használják a 16-34 évesek. A fôvárosban az országos át­lagnál sokkal magasabb az internet hozzáféréssel rendelkezô lakosok száma és számaránya, a sor végén az észak-keleti régió, azaz Moldva áll. 
Bővebben...
 
Hétrôl ­hétre: Befûtenek az adósoknak
2016. december 09. péntek, 11:09
Kettôbôl egy szavaz?
A decemberi parlamenti választásokkal kapcsolatos szakértôi elôrejelzéseket ismertettek november 23-án. Több tapasztalt politológus és politikai elemzô véleményét összegezve 40-50 százalék közötti részvételi arányra lehet számítani. A szakértôk közül töb­ben is rámutattak, a társadalomnak jelentôs részére jellemzô a fásultság, a politikától való elfordulás, de idén erre „rátesz” még a választás idôpontja. A téli dátum, a hideg, és helyenként a havazás ugyanis inkább otthon­ülésre ösztönöz, mintsem szavazáson való részvételre, ami sokaknál hosszú gyaloglást is feltételez. (Ami az RMDSZ és MPP közös választási listáját és a magyar jelölteket illeti, számukra önmagában kedvezô lenne az alacsony országos részvételi arány, de ehhez nem ártana, ha a magyarok az átlagnál magasabb arányban szavaznának az összefogás jelöltlistájára, erre kérte ôket Kövér László, a Fidesz-KDNP politikusa, a Magyar Ország­gyûlés elnöke is erdélyi, székelyföldi körútján, több városban is, így Csík­szeredában, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön, Székely­udvarhe­lyen, Marosvásárhelyen, Kolozsváron.)
Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 104

Nobo

 


 

 

Portik Sándor grafikus-festőművész

Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mix-FM Rádió Hírek - Hallgasd Online
Székelyföld kincsei | Comorile Ținutului Secuiesc | Treasures of Szeklerland

Mosolyszüret