*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapHölgyválasz Hasznos tippek háziasszonyoknak (73.) Disznóvágás több mint egy évszázaddal ezelőtt
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Hasznos tippek háziasszonyoknak (73.) Disznóvágás több mint egy évszázaddal ezelőtt
2010. február 08. hétfő 12:16
A késő őszi, téli hónapok idején vidékünkön is sok háznál vágnak disznót. Ebben az időszakban az állatvásárok forgalma, a helyi televíziók képújságjában megjelenő hirdetések jelzik, van kínálat és kereslet a vágni való sertésre. A legtöbb helyen családi hagyomány szerint történik az állat feldolgozása, apáról fiúra, anyáról leányra száll a teendők mikéntje. Mi régmúlt időket elevenítünk fel, egy 1892-ben kiadott magyar szakácskönyv segítségével próbálunk bepillantást nyerni, milyen is volt több mint egy évszázaddal ezelőtt a disznóvágás.
Sokak számára természetes velejárója ennek az időszaknak a disznóvágás. A gyermekek kiskoruktól kezdve részesei a történéseknek, így később is könynyedén kiveszik a részüket a munkából. A 21. században azonban vannak olyan városi fiatalok is, akik bizony nem szívesen nézik végig, miként lesz a sertésből kolbász, szalonna, és nem is tudják, mit kell olyankor az asszony és az ember tevékenykedjen. Bevallom, én is közéjük tartozom. Legutolsó emlékem disznóvágásról maradandó és azóta is elrettentő. A béltisztítás akadályait még könnyen vettem, a sivító állat hangját, a bőr perzselésének illatát, a hús, vér, zsír szagát azonban kevésbé. Ennek hatására két napig tejen éltem, más ételt nem tudtam a számba venni, lenyelni. És többé a disznóvágások közelébe sem mentem. A jó véres-májas hurkát, kolbászt, szalonnát azonban máig nem utasítom vissza, szívesen sütöm, főzöm, fogyasztom. Ráadásul szívesen hallgatom a régi disznótorokkal kapcsolatos adomákat. Egy 1892-es magyar szakácskönyv pedig részletesen leírja, hogyan is vágták akkoriban a sertéseket. Ebből ismertetünk meg részleteket Önökkel is, elsősorban szórakoztatásképpen, de sok hasznos ötlet is megbújik a sorok között.
„Csikorgó téli hajnalban, a ropogós havon kell az ínyencség áldozatának elveszni. A hentest reggel 5 órára kell a házhoz rendelni, mert ha korán hozzá nem készül az egész háznépe a disznó feldolgozásához, nem lehet mindent elkészíteni egy nap alatt. A hentesnek és a szolgáló személyzetnek korán reggel, meleg paprikás bort, vagy jó házi pálinkát kell adni, és egy tál előtte való nap készített pogácsával, vagy béles félével kell az éhséget csillapítani. A disznóból a megöléskor egy edénybe kieresztett friss meleg vérbe egy bádog kanálnyi puha sót kell keverni, aztán a vért félre kell tenni a feldolgozásig. A disznót, ha csak lehetséges, mindig perzselni kell. Míg a hentes a disznónak a bőrét szépen megtisztítja, azalatt a gazdaasszony gondoskodjék több nagy fazék forró vízről, mert a disznó feltakarításához igen sok forró vízre van szükség” – olvasható az 1892-es valódi magyar szakácskönyvben. A hasznos információk sorában a szerző kihangsúlyozza, hogy, amikor a belet lehúzzák, nagy fateknőbe kell tenni, és melegen, gyorsan „el kell bánni vele”, mert ha kihűl, akkor már nem lehet leválasztani a bél között lévő „fodor héjról”. „A beleket daraboljuk fel másfél méternyi hosszúságúakra, egy ócska dézsa felett. Gyönge meleg vizet kell csuporba tenni és két személy e melegvízzel mossa ki a beleket. Egyik fogja meg és húzza széjjel a bél torkolatját, a másik öntse a bélbe a meleg vizet. A bél másik végét be kell fogni, hogy a víz rögtön ne futhasson ki rajta. Egypárszor meg kell lóbálni a bélben a vizet, és csak azután kell a piszkos vizet kiereszteni belőle. A beleket fordítsuk ki mind, tegyük egy tiszta fateknőbe, és hintsünk egy disznó összes belére fél maroknyi puhasót” – folytatja Zilahy Ágnes a teendők ismertetését az évszázaddal ezelőtt jegyzett könyvben. Kiderül továbbá, hogy a sóval meghintett belet két kézzel folytonosan roncsolni és gyöngén dörzsölni kell, majd negyedóránként 3-4 liter gyönge meleg vizet kell rá önteni, majd kiöblítést követően újra sóval hinteni, egészen addig, amíg eltűnik a bél „idegen szaga”. A vékonyabb kolbászbelet könnyebb tisztára mosni, egy deszkára téve vastag késfokával, ügyelve, lassan kell megkaparni. Mikor tiszta a bél, fel kell fejni, és ha szép átlátszó, akkor készen van. A gyomrot, amelybe a „bőrsajtot” szokás tölteni ugyanúgy kell megtisztítani, mint a vastagabb májas hurkának való belet.
A kolbászhoz több mint száz évvel ezelőtt sok friss, sovány és kövér disznóhúst deszkára tettek, és ott két kézzel, két széles bárd segítségével vagdalták nem túl apróra. A sót és tört borsot csak kóstolás után tettek hozzá, és ügyelni kellett arra, hogy ne legyen túl hagymás a kolbász. Tíz kilónyi húshoz 5 nagy cikk jól áttört fokhagyma járt, amit fél liter vízben áztattak, és csak a fokhagymás vizet kellett a hús közé szűrni. Egyéb fűszert nem tettek a kolbászhoz, mert elődeink szerint a paprika csak megfesti a kolbászt, és ha több ideig áll, kiszárad, és soha nem lesz olyan jó ízű, mint ha anélkül készül. A fűszerezett, átgyúrt húst kolbásztöltő segítségével belekbe töltötték, szép hosszúra. Rúdra pedig úgy került, hogy egy-egy szálat négy „rétbe” hajtottak. Néhány napi szikkadást követően került a kéménybe füstölődni, és „ha jó hideg füstöt használhatunk, három nap alatt eléggé megfüstölődik”. Az így készült kolbász akár fél évig is eláll.
„A véres hurkához két liternyi disznóvért bele kell tenni egy nagy tálba, mikor a kövér disznót széjjel daraboljuk, mindig kerül holmi hulladék húsos kövérség a nyaka tájáról, mely kissé véres és egyébre nem alkalmas, mint a tüdős, májas és véres hurkákba izesitőnek, az ilyen kövérséget fel kell jól forralni, ebből a kövérségből apróra kell vagdalni egy liternyi csomát és a tálba lévő vérhez kell tenni. Hét zsemlét tejben meg kell áztatni egy óra hosszáig, azután széjjel kell morzsolni, de nem kell kicsavarni, a mennyi tejet feliszik, annyi hadd maradjon benne. Ezt a tejes zsemle pépet is a vérbe kell önteni. Adjunk még e véres keverékhez negyed kilónyi szalonnát apró koczkákba vágva” – olvasható a valódi magyar szakácskönyvben. Fűszerek közül kevés só, két kávéskanál tört bors, egy kávéskanál tört szegfűszeg, egy kávéskanál csombor jár. Bélbetöltés után végét erős cérnával szorosan meg kell kötni, majd forró vízbe kerül 15 percre, aztán hideg vízbe kell szedni, és deszkára téve hűvös kamrába kerüljön.
A májas hurkához egy nagy fazékba, forró vízbe tegyük bele a disznómájat, főzzük egy órát, akkor vegyük ki egy tál hideg vízbe; majd vágjuk apróra, sózzuk, tegyünk hozzá fele annyi összevagdalt, megfőzött kövérséget, mint amennyi a máj. Kell még hozzá két meghámozott reszelt alma, egy fej reszelt vöröshagyma, fél kiló kihűtött rizskása, egy-egy kávéskanál tört bors és szegfűszeg, fél liternyi zsíros lé. Keverés után öntsük két araszos vastagabb bélbe, és a két végét akasszuk össze e célra készült faszegecskékkel. Rakjuk forró vízbe negyedórára, majd rövid időre egy tál hideg vízbe, aztán deszkán kerülhet a hideg kamrába.
A régi nyelvezetű könyvben természetesen a szalonna, disznófősajt stb. készítése is helyet kapott, sőt megemlékeznek arról is, hogyan zajlott maga a disznótor. Erről idézünk egy kis részt: „Ilyenkor az egész ház talpon van, jó kedv kicsapongó hangulat uralkodik; a legöregebb embertől, a legkisebb gyerekig mindenki víg. Boros kancsó van minden ablak párkányán, „kis kolbász” lóg minden gyerek kezében. A konyhában az asszonyok egyre másra historizálnak rég letűnt szerelmi kalandjaikról, vagy az ifjabbak a most folyó édes történeteket adják elő. Néhány személy vagdalja a nagy tömeg szalonnát tepertőnek és azonnal ki is olvasztják szép arany sárga színű zsírnak. A nap hőse, a hentes, ritmusosan aprítja a kolbászhúst. – El ne sózza „Badé” uram azt a kolbászt, mert múltkor is megesett, biz a' ugyancsak szégyenkeztem miatta – szól a háziasszony. – Ne féljen a tekintetes asszony, nem ittam én még olyan sokat, majd csak ezután akarom még jól megforgatni a szomszédasszonyt… A kedélyes est végén pedig megszólalnak a hangok: jó éjt, sógor, jó éjt, ángyom, jó éjt, mindnyájunknak.”
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
A rendőr találkozik a jótündérrel, aki teljesíti 2 kívánságát. – Az első kívánságom, hogy kérek egy olyan söröskorsót, amiből soha nem fogy ki a sör. A tündér teljesíti, erre a rendőr: – Hú, ez nagyon jó! Ebből kérek még egyet!
