Hőmérséklet: 15 °C | Szél sebesség: 16 km/h Napkelte: 05:35 - Napnyugta: 20:55
Az olvasható hetilap
*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapHölgyválasz Ételünk, életünk fűszerei: Ízesítsünk sokféleképpen hétköznapokon is
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Ételünk, életünk fűszerei: Ízesítsünk sokféleképpen hétköznapokon is
2011. december 22. csütörtök 14:26
Elgondolni is rossz, milyen színtelenek, ízetlenek lennének ételeink a fűszerek nélkül. Aki viszont ismeri őket, a legegyszerűbb ételből is fejedelmi lakomát alkothat. Fűszernek nevezünk minden olyan anyagot, amely az ételek, italok élvezeti értékét növeli, kis mennyiségben használatos, ízesít, illatosít, esetleg tartósít. Ebbe a tágabb értelmezésbe belefér például a só, az ecet és a méz is. Szűkebb értelemben azonban csak az a növényi eredetű élelmi anyag fűszer – régies szóval fűszerszám –, amelyet ételeink, italaink zamatosítására, színezésére használunk.
A fűszerek táplálkozás-élettanilag helyi izgató hatásúak, a száj és az emésztőrendszer nyálkahártyáját izgatják, vérbőséget okoznak. Ennek következtében fokozódik az emésztőnedvek kiválasztása, nő az étvágy, hatékonyabb a felszívódás, fokozódik a vese és a máj működése. Hatásuk tehát az egészséges szervezetre igen kedvező, de a túlzott fogyasztásuk vagy a beteg szervezet esetében a hatásuk negatív is lehet. Például a szív és érrendszeri betegeknek a bors, a mustár, a szerecsendió túlzott alkalmazását jobb kerülniük. Kímélő, diétás étrend esetében ezeket a kerülendő fűszereket más, hasonló ízhatású, de ártalmatlan fűszerrel lehet pótolni, például a fekete borsot fehér borssal vagy borsikával, borsfűvel (csomborral) helyettesíthetjük. A legegyszerűbb krumplifőzeléket is elkészíthetjük változatosan, ha a megszokott babér helyett időnként petrezselyemmel, majoránnával, tárkonnyal ízesítjük.
A növényi fűszerek használatáról, jótékony hatásáról az első írásbeli emlék a babiloniak korából maradt fenn. Ötezer évvel ezelőtt már megjelent az első „füveskönyv” is: agyagtáblákba vésték az ismereteiket, tapasztalataikat a gyógyfüvek használatáról. Több mint ezer növényt említenek meg ilyen formában, a máig használtak közül feltűnik például a cékla, a zsázsa és a gabonacsíra. Az ókori Kínában, Egyiptomban és Indiában is ismerték a fűszernövényeket, például az egyiptomiak feljegyezték az elsősorban ételek ízesítőjeként ismert fokhagyma és vöröshagyma gyógyító hatásáról tapasztaltakat. A görögöknél Hippokratész és Arisztotelész még elsősorban a növények gyógyhatásait tartotta fontosnak megörökíteni, de hamarosan a gasztronómiai élvezeteket is megénekelték a költők. Az ókori görögök is ismerték és ízesítésre használták a hagymaféléket, a mustármagot, a köményt, a kaprot, a mentát, a kakukkfüvet, az ánizst, a majoránnát, a zsályát, stb. A rómaiak a hódításaik során a keleti tartományok fűszereit (a borsot, a gyömbért, a szegfűszeget, a sáfrányt) is megismerték. A középkorban – egészen Amerika felfedezéséig, illetve a reneszánsz világáig – visszaszorult a fűszerhasználat, a gyógyító és ízesítő növények termesztése leginkább a kolostorok kertjeire korlátozódott, a gasztronómia nemesebb ízei pedig legfeljebb a királyi udvarokban éltek tovább.
Ahány ház, annyi szokás: világszerte más és más az ízlés, szájíz, a helyi gasztronómiára jellemző fűszerhasználat. A közép-amerikaiak kedvelt ízesítője például a chili, amelynek lényegét a Cayenne bors adja, de emellett szurokfüvet, fokhagymát, vöröshagymát is tartalmaz. Az indiai és az angol konyha jellegzetes fűszere a curry, amelyből több variációt is ismernek, de általában kurkumát, koriandert, borsot, gyömbért, Cayenne borsot, fokhagymát, szegfűszeget, ánizst kevernek össze. Olaszos válogatás lehet a rozmaring, zsálya, bazsalikom, szurokfű keveréke, a dél-franciaországi ízeket pedig rozmaring, bazsalikom, levendula, kakukkfű, babérlevél használatával érhetjük el. A magyar gasztronómia jellemző fűszerei a majoránna, a bazsalikom, a kömény, a koriander, a borsfű, a kakukkfű, a mustármag, a paprika és a zeller. Erdélyben mindez évszázadok óta kiegészül a tárkony gyakori használatával.
A fűszerezést mindig az alapanyag jellegéhez kell igazítani. Például a birka vagy a vadhús jellegzetes ízét az erőteljesebb fűszerezés mérsékli, a semlegesebb ízű szárnyasoknál azonban nincs szükség ilyen mértékű fűszerhasználatra. Egyes fűszerek – például a pirospaprika – legjobban zsírban oldódnak, de vigyázni kell arra is, nehogy túl forró zsiradékba tegyük, mert akkor megég, barnás színű lesz és az íze is kellemetlenül megváltozik. Ellenben például a fokhagymát egyáltalán nem szabad zsírban pirítani, mert könnyen megég és keserű lesz. Néhány fűszer nemcsak jó ízt, hanem szép színt is ad az ételnek. Így például a vöröshagyma száraz, tiszta héja vagy egy csipetnyi sáfrány telt, aranysárga színt ad a húslevesnek.
Használjuk bátran tehát a fűszereket, mert változatosabbá varázsolhatjuk segítségükkel az ételeinket.
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
Mari néni térdműtét után: – Doktor úr, fogok tudni lépcsőn járni? – Persze, Mari néni. – Hála Istennek! Tudja, milyen fárasztó volt mindennap kétszer ki az ablakon, le az ereszcsatornán és vissza!?
