Zöldülő zöldek
Július 21-én fuzionált, vagyis névmegőrzéssel egyesült a Zöld Párt (Partidul Verde) és a Román Ökológus Párt (PER). Új nevüknek román rövidítése: PV-PER. Az egyezményt Mugur Mihãescu, a PV ügyvezető elnöke és Rãzvan Ioan Pãunescu, a PER ügyvezető elnöke írta alá Nagybányán. A PV-PER-nek merész a célkitűzése, már jövő évben szeretne bejutni a parlamentbe, vagy az 5 százalékos küszöb átlépésével, vagy az alternatív bejutási feltételekkel, három szenátorjelölt és hat képviselőjelölt választókerületi győzelmével. A pártvezetők azt remélik, végre Romániában is erőteljesebben érvényesülnek a környezetvédelmi szempontok, és ahogyan Temesvár a mai demokrácia forradalmi városa volt, úgy Nagybánya is egy „zöld forradalomnak“ lesz a kiindulópontja. (A román Zöld Pártnak a „legmagyarabb erdélyi városban“, Székelyudvarhelyen van magyar helyi tanácsosa, aki nagyon fontos személy, mert ténylegesen a mérleg nyelve, gyakran az ő szavazata dönt a 9 RMDSZ-es és 9 polgárpárti önkormányzati képviselő vitáin.)
Eltitkolt búza?
Július 21-én Valeriu Tabãrã mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta, az ország gabonatermelésének összmennyiségéből körülbelül 1 millió tonna nem található a hivatalos statisztikákban. Tabãrã szerint a román mezőgazdaságban létezik adócsalás, de az említett egymillió tonna gabona nem biztos, hogy kereskedés tárgya, a java része valószínűleg a termelők és családjaik napi megélhetését, a megélhetési szint tartását szolgálja.
Nemtetsző Néppárt-program
Július 21-én a Bukaresti Törvényszék közzétette indoklását, hogy miért utasította el július 14-én az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyeztetési kérelmét. Az indoklás lényege az, hogy az EMNP a programjában nem a nemzeti érdekek képviseletét tűzi ki célul, hanem az alapvető emberi és közösségi jogokért, szabadságjogokért száll síkra, ami – a bírák szerint – pártbejegyzési kérelem megfogalmazásában sérti a 2003. évi 14-es számú törvény 1-es és 2-es artikulusait, amelyek a romániai pártok legális működésére vonatkoznak. Vagyis Romániában csak olyan pártot lehet bejegyeztetni, amely román nemzeti érdekeket és értékeket kíván képviselni, népszerűsíteni. A kiközlés időszakában Tusnádfürdőn, a szabadegyetemen tartózkodó pártalapítók abszurdnak nevezték az indoklást, mondván, hogy a romániai és erdélyi magyaroknak nem lehet megtiltani azt, hogy pártban is a közösségüket képviseljék, közösségük érdekeit is védelmezzék. (Ugyanebben az időszakban a Romániai Magyar Szó és a Jurnalul National párhuzamosan ismertette a közös tényfeltáró nyomozásaik eddigi fejleményeit, tapasztalatait, amelyek megdöbbentő állításokat tartalmaznak. Az ÚMSZ és a JN is egybehangzóan állítja, hogy az EMNP bejegyeztetéséhez gyűjtött támogató aláírások között ezrével vannak hamisak, a bukaresti 809 ilyen aláírást például sorozatszerűen ráhamisították az ívekre, ezt a gyanút írásszakértő (grafológus) is megerősítette, írja a két lap. Az újságírók a majdnem száz százalékban román neveket tartalmazó ívekről találomra kiválasztott állítólagos aláírókat is próbáltak a megadott lakcímeken felkeresni, ám egyet sem találtak, a megadott címeken olyan nevű személyek nem laknak vagy nem is laktak, egy kivétettel, aki azonban már tíz éve ismeretlen helyre költözött. Az EMNP alapító-vezetői cáfolják a két lap vádjait, rosszindulatú, lejárató kampánynak nevezik és jogi eljárást is fontolgatnak. A törvényszék elutasító ítéletét megfellebbezik, amikor az indoklást hivatalosan megkapják.)
Erős magyar nemzetért
Július 23-án befejeződött a 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A Tusványos idei mottója: Összenő, ami összetartozik, és ennek jegyében az előadások tematikája, programja is a magyar nemzeti kérdésekre összpontosított (honosítás, autonómia, egység, közös érdekképviselet és érdekérvényesítés, az anyaország és a nemzetrészek sokrétű kapcsolata, beleértve a gazdasági együttműködést stb., stb.). A meghívottak sorát létszámban az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) uralta, de voltak meghívottak és előadók mindegyik komolyabb erdélyi és romániai magyar szervezet részéről, beleértve az RMDSZ-t, az MPP-t vagy az SZNT-t. A szombati záróelőadás két szónoka Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László EMNT-elnök, európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt alelnöke volt, a moderátor pedig Németh Zsolt (mondhatni hagyományos felállás). Idén nem hívták meg Traian Bãsescu román államfőt, noha úgy hírlett, mégis meglátogatja a tábort, mégpedig szombaton, a záróelőadás vendégeként. A magyar kormányfő beszédét a derűlátás jellemezte, szerinte az utóbbi időszak határozott lépéseinek köszönhetően erős Magyarország és egységes magyar nemzet van kiépülőben, újjáépülőben.
Túl a 2,5 millió eurón
Július 24-én sem sikerült senkinek eltalálnia a 49-es lottó 6 számát, a több hónapja halmozódó főnyereményalap elérte a 2,5 millió eurót. Nyerőszámok: 18, 26, 45, 11, 32, 28. A 13 darab 5 találatos nyereménye egyenként 18 979 lej, a 712 darab 4 találatos egyenként 346 lejt ér. A „noroc“ számsor: 7457370.
Kasza nem gyermekjáték
Július 25-én borzalmas és tanulságos tragédia történt a Beszterce-Naszód megyei Apanagyfalu település egyik lakóházának udvarán. Egy 10 éves kisfiú elvette a fűben heverő kaszát és megpróbálta édesapját utánozni, egy kis füvet vágni. Suhintás közben azonban a kisfiú a számára túlságosan nagy kaszával elvétette az irányt és elvágta 8 éves kishúga lábát. A kasza éle ütőeret talált, a mentők kiérkezéséig a kislány elvérzett, meghalt.
Ha jön a vonat...
Július 26-án a Román Közlekedésrendészet közölte, hogy az év első felében országszerte több mint 850 gépkocsivezetőt bírságoltak meg a vasúti átjáróknál történt szabálysértések miatt. Csaknem 100 gépkocsivezető hajtási jogosítványát felfüggesztették, mert esetük súlyosabb volt az átlagnál. A legtöbb súlyos szabálysértés olyankor történt, amikor a gépkocsivezetők ugyan láthatták azt, hogy vonat közeledik, ám mégis gyorsan áthajtottak előtte a síneken. A rendőrség olyankor is figyelte az áthajtásokat, amikor nem volt várható vonat érkezése, közeledése. A gépkocsivezetők számára a KRESZ szerint ilyenkor is kötelező a megállás és körülnézés. Az év első hat hónapjában történtek olyan balesetek, hogy a gépkocsivezető próbált a vonat előtt áthajtani a síneken, ám a mozdony elgázolta az autót. Ilyent figyelmetlenség is okozhat, ám – a statisztikák szerint – gyakoribb ok a bravúroskodás, az a bizonyítási vágy, hogy a vonat elhaladásáig még át lehet gyorsan hajtani a síneken.
|