Pánikhangulat a kórházban
Szombaton a déli óráktól kezdődően szirénázó rohammentők vijjogása verte fel a város csendjét, a szomszédos városokból és a Marosvásárhelyről érkező mentők teljesen betöltötték a nemrég átadott újkórház tágas parkolóját. A kórház bejáratánál kétségbeesett, könnyező hozzátartozókkal találkoztunk, a folyosókon zöld és vörös ruhás rohammentősök tolták a hordágyakat a kórtermek elé. Az időnként feltűnő fehérköpenyes, vagy zöld műtős öltözetbe bújt orvosoknak, a várakozó hozzátartozók, illetve az odasereglett újságírók kérdéseinek kereszttüzével kellett szembesülniük.

„Nem tudnak valamit a fiamról? Vajon őt viszik-e Vásárhelyre?” – érdeklődött egy kétségbeesett édesanya még az újságíróktól is a kórház folyosóján. Petkiné elmondta, hogy László fia balesetéről a fiú munkatársai értesítették, nem tudja, mi történhetett vele, nehezményezi, hogy a cég részéről senki nem tájékoztatta a balesetről, és a kórházból „senki nem akar szóbaállni vele”. „Telefonon beszéltem vele, először megértettem a beszédét, elmondta, miket kell hoznom a kórházba. Utána még kétszer hívott, de csak érthetetlen hörgést hallottam. Nem értettem egyetlen szavát sem” – zokogott a kétségbeesett édesanya, akinek a fia valószínűleg egyike azon tíz sebesültnek, akiket Marosvásárhelyről helikopterrel Bukarestbe szállítottak további kezelés céljából.

„Nyolc személynél belső légúti égést diagnosztizáltunk, és több személy esetében a végtagok körkörös égését, illetve, hát- és mellkasi égéseket észleltünk” – fejtette ki  dr. Bíró Katalin aneszteziológus, intenzív terápiás szakorvos, aki arra is kitért, hogy az elszállított betegek mindegyikénél a bőrfelület minimum ötven százalékos égését konstatálták. A doktornő kifejtette, hogy a másod- és harmadfokú égést szenvedett sebesültek állapotát stabilizálták, előkészítették őket a szállításra, gyógyulásukat illetően azonban óvatosan fogalmazott: „megfelelő szakintézetben van esélyük a túlélésre, mert nem mély az égés”.

Dr. Jeszenszky Géza kórházigazgató praxisa alatt még nem volt ehhez mérhető tömeges baleset, hogy minél előbb orvosi ellátásban részesíthesse a bajbajutott embereket, behívatta az összes szabadnapját töltő orvost és középkádert. „Abban a pánikhangulatban, minden épkézláb embernek az volt az első reakciója, hogy mentse a bajbajutott társát” – magyarázta Jeszenszky doktor arra a kérdésre, hogy miért nem mentővel szállították be a sérülteket a kórházba. 

Begyulladt a „mosztbegyűjtő”
„A mosztbegyűjtő lángra kapott, és minket, akik rohantunk, hogy oltsuk el a tüzet, a láng szembevágott” – fejtegette Burján Attila gyalus, akinek mindkét keze és az arca megégett a hirtelen kicsapó lángokban, ám szerencsésnek érzi magát, hogy „ennyivel megúszta”. A kétgyermekes édesapa azt mondta, hogy a tűzeset észlelésekor már hívták a tűzoltókat, viszont a közelben dolgozók a szakemberek érkezéséig próbálták megfékezni a tüzet. Egy másik sebesült magyarázta el, hogy a szomszédos műhelyből észlelték, hogy füstöl a fűrészportároló, szaladtak, hogy oltsák a tüzet, ám amikor az ajtót kinyitották szembecsapott a láng. Ekkor sérült meg a 16 éves Gál Tibor is, aki a vakáció ideje alatt akart egy kis zsebpénzt keresni, és szülei beleegyezésével vállalt munkát a faipari vállalatnál. „Hívtuk a mentőket, de az emberek úgy ordítottak az udvaron fájdalmukban, hogy nem vártunk, akinek autója volt, az vitte a sebesülteket, hogy minél előbb kórházba kerülhessenek” – magyarázta a fiatalember, aki a kezén, fején és hátán szerzett égési sérüléseket.

Isten csapása?
A kórházban Pap Ferenc cégtulajdonos kórteremről kórteremre járva vette számba bajbajutott alkalmazottait szombaton, és mereven elzárkózott az újságírók kérdései elől. Azonban vasárnap délelőtt készségesen válaszolt a kérdéseinkre. „A Jóistentől kérdem én is, miért mért rám ebben az évben két ekkora csapást?” – válaszolt arra a kérdésre, hogy mivel magyarázza, hogy idén már másodszor gyulladt ki az üzeme. Ugyanis mint arról már beszámoltunk, márciusban már leégett egy műhelye, akkor azonban senki nem szenvedett sérülést, csupán az anyagi kár volt jelentős. A cégvezető azonban kifejtette, hogy valamennyi sérült alkalmazottját támogatja, ha szükség kórházi költséggel is, és nem feledkeznek meg az ilyen esetben ildomos fájdalomdíjról sem.

Vizsgálódik a munkavédelmi hatóság
„A tüzet mechanikus szikra okozta, amely a működő gépekről pattanhatott le, begyújtva a közelben lévő faport” – fejtegette Alina Ciobotariu alhadnagy. A csíkszeredai Olt Katonai Tűzoltóparancsnokság sajtószóvivője arra is kitért, hogy a sebesültek számához viszonyítva csekély az anyagi kár, mindössze 20 négyzetméter tetőszerkezet és a tárolóban lévő fűrészpor égett el. A tűzoltósági szakember egyébként a tömeges sérülést azzal magyarázta, hogy viszonylag kisfelületen – kb. 20 négyzetméteren – sok munkás tartózkodott, amikor a robbanás bekövetkezett, és a hirtelen begyulladt fűrészpor lángja telibe találta az oltáshoz igyekvő embereket.

Az ügyet egyébként továbbra is vizsgálja a tűzoltóság és a Hargita megyei munkavédelmi felügyelőség. „A bukaresti munkavédelmi felügyelőségtől jön egy főfelügyelő és Petrozsényből még három szakember, akik műszaki szempontból kivizsgálják az ügyet” – fejtette ki Dezső Tibor, a Hargita megyei munkavédelmi felügyelőség vezetője, aki azt is hangsúlyozta, hogy korai lenne még következtetéseket levonni a tömeges munkavédelmi balesetet illetően.

Jánossy Alíz