Hőmérséklet: 22 °C | Szél sebesség: 9 km/h Napkelte: 05:35 - Napnyugta: 20:55
Az olvasható hetilap
*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapEz van! Sértés vagy bók Alfalunak? "Gyergyóalfaluban, Hargita megyében tény az autonómia" - Jöttek, láttak, írtak
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Sértés vagy bók Alfalunak? "Gyergyóalfaluban, Hargita megyében tény az autonómia" - Jöttek, láttak, írtak
2011. december 09. péntek 13:44
A Libertatea napilap kis túlzással sem tartozik a nacionalista vagy netán éppenséggel magyarellenes romániai sajtókiadványok közé. Igaz, bulvár stílusából adódóan élénken reagál az olyan etnikai jellegû megnyilvánulásokra, kijelentésekre, eseményekre, amelyek az ő szemszögükből kirívóak, szenzációt kelthetnek. Előszeretettel idézik olykor Tőkés Lászlót, nagyon ritkán Markó Bélát, de az általunk ismert romániai és erdélyi magyar politikusok között rengeteg az olyan, akiknek neveit sosem említette ez a lap. Mondhatjuk akár azt is, hogy minden (magyar) apróságra nem figyelnek oda.
Néhány nappal ezelőtt a Libertatea egymás után kétszer is székely, illetve székelyföldi témába kóstolt. Nem kürtőskalácsba. November 21-én az alábbi címmel közölt rövid hírt: „A székelyföldi magyarokat lázadásra biztatják“. A nyúlfarknyi írás abból indul ki, hogy Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői, és elfogadtak néhány határozatot, közleményt is kiadtak ezzel kapcsolatban. Az SZNT-tanácskozás előzménye az, hogy a Kovászna megyei prefektúra bukaresti utasításra megtámadta a Kovászna Megyei Tanács határozatát egy jövő évi, márciusi népszavazás kiírásával kapcsolatban. A tervezett népszavazáson arról döntene a lakosság, egyetért-e azzal, hogy az ország új területi-közigazgatási felosztása esetén a történelmi Székelyföld alkosson régiót, s ennek része legyen Kovászna megye (Háromszék), azokkal a településekkel együtt, amelyek jelenleg a megye határain kívül vannak. A Libertatea cikke kiemeli az SZNT-határozatokból és nyilatkozatokból azokat, amelyek a polgári engedetlenségre szólítanak, amennyiben a területi-közigazgatási úrjafelosztás esetén nem veszik figyelembe a székelyföldi lakosság többségi akaratát. Erre céloz a rövid beszámoló fent idézett címe is, az illusztráció pedig az a székelykapus-tábla, amelyet Brassó és Kovászna megyék határán helyezett el a háromszéki önkormányzat. Összességében az írás mértéktartónak is mondható.
Másnap, november 22-én fordult a kocka, a Libertatea két – egyformán Andrei nevû – újságírója közölt az előbbinél hosszabb „székelyföldi reflexiót“. A főcím: „Idegenként itthon: a gyergyóalfalvi eset“. Az alcím: „Hargita megyében az évszázados hideg és a magyar többség megfojtotta a román nyelvet“. A helyszíni (?) beszámolót féloldalas, a cikknél nagyobb felületû fotó illusztrálja, a képen ünneplő magyarok láthatók, címeres piros-fehér-zöld nemzeti zászlót lengetnek (összesen négy van), nem tudni pontosan, hogy hol készült a felvétel.
A magyarázó- és összekötőszövegek mellőzése végett a továbbiakban a „két Andrei“ írásából idézgetünk, nem föltétlen szó szerint:
„Romániában, Hargita megyében a 326 222 lakosból 276 038, vagyis 84,62 százalék magyar származású. A romániai, Hargita megyei Gyergyóalfaluban az 5718 lakosból legfennebb 100 tud románul elfogadhatóan, másik 50 ismer és tud használni néhány alapszót. Amióta a világ világ és még annál régebbről is, nálunk itthon tulajdonképpen azt jelenti, hogy náluk otthon“.
„Gyergyóalfalu a Joseni magyar megfelelője, és idén novemberben 90 százaléknál nagyobb esély mutatkozik arra, hogy az elkövekezendő 20 évben a vidék földrajzából eltûnjön a román helységnév“.
„Az Isten által friss levegővel, gazdag természettel megáldott vidéken elkerülhetetlenül meg kell állapítanunk, hogy a Székelyföld autonómiája egy kész tény. Persze, nem íródott alá semmi okmány, nem háborodott fel egy kormány sem, de az itteni magyarok függetlensége a hidegnél is nyilvánvalóbb mindahhoz mérten, amit Románia jelent. A Hargita megyei, romániai Gyergyóalfaluban luxus a román nyelvet ismerni, de az, hogy valaki ismerje és beszélje is a román nyelvet, az kárhoztatásnak minősül, bizonyítják azok a válaszok, amelyeket a riporterek kapnak egy-egy utcasarkon“.
„A gyergyóalfalvi piacon – ahol a közösségi autonómiát a személyi érdeknek vernie kellene – az egyetemes jelbeszéddel lehet érvényesülni. Esetleg igénybe lehet venni az egyetlen közelben lévő román személyt, akit tolmácsként emlegetnek a faluban. De hogyha ez az ember beteg vagy elutazott a faluból, akkor bajban vagy. Teljesen egyedül maradtál az idegenek sokaságában. Nem ellenségesek, de nem is barátok. Egyesegyedül vagy közöttük, a kezedben egy térképpel, amelyen azt írja: Románia, Hargita megye, de csak úgy tudod megérteni, ha a szemed becsukod“.
„A mi eképzelésünkben igen, Románia egységes állam, kövérke, a miénk, mindannyiunké. A valóságban azonban Gyergyóalfalu és Hargita megye már rég lemondott az állampolgárságról és a párna alá rejtették. Lopakodva, lopakodva – mint a hideg, ami nem véletlenül veszi el az érzéseidet –, Gyergyóalfaluban eltöröltek mindent, ami Románia. Maradtak még a kétnyelvû helységnévtáblák, amelyekbe kapaszkodunk, mint az ostobák. Mintha nem tudnánk azt, hogy eljön az idő, amikor azok a táblák is leesnek. Megtámadja valami furcsa rozsda, vagy egy idegen csavarhúzó egy olyan éjszakán, amikor az ország lakosságának 6,6 százalékát alkotó magyarság ismét – ki tudja, hányadszor – többet tesz, mint a 89,5 százaléknyi románság“.
