Hónapokkal ezelőtt, sőt az első félévben többször is érdekes reklámlapocskák lepték el a csíkszeredai tömbházlakásokat. Könyvjelző-szerû, 20 centi hosszú, 7 centi széles reklámcsíkok voltak. Egy felfelé igyekvő, a szakterületén határozottan feltörő társaság hirdette imigyen a hangzatos nyereménykínálatait. (Cégnevet nem említek, nem célom a hitelrontás.) A színes, mutatós reklámlapocskák egyik végén 3,5 cm átmérőjû lyuk volt.
Rendkívül fontos szerep hárul erre a reklámlyukra, hiszen neki köszönhetően a lapocskát a tömbházlakások kilincseire lehetett aggatni. És aggatták is szorgalmasan az alkalmi cégügynökök. Nemcsak egyszer, hanem többször. Amikor valaki hazaérkezett, a legelső dolog, amit tehetett, levenni a kilincsről a reklámlapocskát. Távozás előtt ugyanígy. Az ember leakasztja, elolvassa, esetleg csak felületesen rápillant, és kész. Vagy eldobja, vagy később könyvjelzőként használja. Megállapítja, hogy jó reklám. Mi ebben a kivetnivaló? Semmi. Azazhogy, várjunk csak!
Sok tömbházlakásban a lyukas reklámlapocskák napokig vagy hetekig ott csüngtek némelyik kilincsen. Hoppá! Ez már információ. De még mennyire! Pontosan, szinte megtéveszthetetlenül jelzi azt, hogy valahol nincsenek otthon, mióta nincsenek otthon, vagy nagyon otthon vannak, csak beragadtak, nem nyitották az ajtót (ami azért ritka és kivételes dolog). Az ilyen adat aranyat érhet a bûnözőknek, mellettük – talán – a pletykálkodó, spicliskedő szomszédoknak, szomszédasszonyoknak is.
Levelet írtam a hirdető cégnek, megtiltottam azt, hogy a saját és az idős édesanyám ajtókilincseire reklámlapocskákat aggassanak. Megírtam, nem kívánjuk senkinek lyukas fecnivel jelezni azt, hogy mikor vagyunk otthon és mikor nem, meddig nem nyitjuk a bejárati ajtónkat.
Kérésemre, tiltó levelemre választ nem kaptam. De az eredmény lenyûgöző! A minap megint megjelentek a tömbházlakásokban a reklámlapocskák. Ugyanazok, mint korábban, de micsoda változás, ajaj! Nincs rajtuk lyuk! Most már nem a kilincsekre aggatják, hanem a postaládákba dobják. A nyomda pedig megspórolt egy mûveletet, a lyukvágást. Így már igen! Azt hiszem, győztem. Újságíróként továbbra is azt javasolom, a cégek, intézmények reklámozzanak tévében, rádióban, újságban, ne az ajtókilincsen...
Botos László rovata |
Archívum 
