*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Alábbi összeállításunk a rendkívül szerény elnevezésű Flacãra lui Adrian Pãunescu című hetilapban megjelent interjúsorozat fordítása, szerkesztett változata. Aki netán nem ismerné a Székelyföldön nagyon kis példányszámban árusított rendkívül szerény elnevezésű Flacãra lui Adrian Pãunescu című hetilapot, annak eláruljuk, hogy az egyértelműen baloldali és valamivel burkoltabban nacionalista kiadvány nagyon élénken követi a romániai, erdélyi és székelyföldi magyarság életét, a politikai és közéleti eseményeit. Gyakran közöl magyarellenes, gyűlöletkeltő, uszító írásokat, a címeik felsorolása nem férne el egy újságoldalon.
Az csak természetes, hogy egyéb jogharc (például anyanyelvhasználat és anyanyelvi oktatás) mellett a romániai, erdélyi és székelyföldi magyarok autonómiatörekvései sem hagyják közömbösen az említett hetilapot. Az összeállításunk eredeti anyagát abban az időszakban közölte a Flacãra, amikor Székelyföldön még tartottak az autonómiával kapcsolatos népszavazások, illetve azok előkészületei. Abban az időszakban terjesztette a parlament elé a Székely Nemzeti Tanács autonómia-statútumát az RMDSZ egyik volt szenátora és egyik volt képviselője. Sógor Csaba RMDSZ-szenátort meg is szólaltatja a lap. Emellett számos román személyiség mondta el véleményét, álláspontját a székelyföldi autonómiatörekvésekkel kapcsolatban. A Flacãra összeállítása célzatos körkérdéssel indul, mégpediglen így: „Törvényes, szükséges, alkotmányos, európai a székelyek országának a megalapítása?“ Hogy mit válaszoltak egy ilyen tendenciózus kérdésre, kiderül az alábbi összeállításból, az interjúk szerkesztett változatából. A Sógor Csaba RMDSZ szenátorral, jelenlegi európai parlamenti képviselővel készített interjút teljes egészében átvettük. A román véleményekhez alighanem fölösleges kommentárt fűzni. A nyilatkozatcsokor jó tükörképe annak, hogy a többségi románság gondolkodásában mit jelent az autonómia.
Nézzük a valóságot
A Flacãra lui Adrian Pãunescu hetilap 2006. februári interjúja Sógor Csaba RMDSZ-szenátorral – Törvényes, szükséges, alkotmányos, európai a „székelyek országának“ a megalapítása?
– Van egy törvénytervezetünk is a Székelyföld területi autonómiájára. Ez az autonómia azoké a románoké is, akik Hargita és Kovászna megyében élnek.
– Gondolja, hogy a románok kérték a székelyföldi autonómiát?
– A székelyek kérték, és nekünk kötelességünk meggyőzni a Székelyföldön élő románokat arról, hogy számukra is előnyös az autonómia. Például Dél-Tirolban az ott élő olaszok is élvezik az autonómia előnyeit. A dél-tiroli fővárosban az olaszoknak is előnyös az autonómia, akárcsak Marosvásárhelyen a románoknak, akik többen vannak, mint az olaszok.
– Mintha a Román Parlament már kétszer elutasította volna a székelyföldi autonómia törvénytervezetét...
– Az előző parlamenti ciklusban volt még egy, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott tervezet. A másik dokumentum a kulturális és személyi autonómiára vonatkozik.
– A székelyek felelős tisztségviselői azt mondták, hogyha nem jön létre most a székelyföldi autonómia, Románia uniós csatlakozása után nehezebb lesz megteremteni.
– Most is nehéz, akkor is nehéz lesz. Nem hiszem, hogy az Európai Unióval lenne összefüggésben. Dél-Tirol például 1972-ben vívta ki végképp az autonómiáját. Az Európai Uniónak sincsenek megváltoztathatatlan törvényei, hogy a tagállamok a belépés után semmit sem módosíthatnának.
– Az Európai Uniónál ezt másként látják, és úgy gondoljuk, az uniós normák nehezen módosíthatók.
– Egyelőre így tűnik. De láthatják, az EU-tagállamokba érkezett nemzeti kisebbségek olyan helyzetbe hozzák az illető államokat, hogy változtassák meg törvényeiket. A franciaországi muzulmánoknak kevesebb jogaik voltak, mint a hollandiai és németországi muzulmánoknak. Például a franciaországi törvények régebb nem engedélyezték azt, hogy a muzulmánok templomokat, mecseteket építsenek maguknak.
– Franciaország egy olyan állam, amely nem ismeri el a nemzeti kisebbségeket. Franciaországnak magyar származású belügyminisztere (azóta Paul Nicolas Sarkozy már államfő – szerk. megj.) van, aki hatékonyan kezelte a kisebbségek megnyilvánulásait. Arra céloz, hogy Romániában is bekövetkezhetnek hasonló állapotok?
– Nem, ez Romániára nézve tárgytalan. De Franciaországban élnek történelmi kisebbségek is, nemcsak bevándorlók.
– És Franciaország mégsem ismeri el a nemzeti kisebbségeket.
– Ez igaz. De a francia modell nem jó sem Romániának, sem az Európai Uniónak.
– Mi a véleménye Spanyolországról, ahol létezik Baszkföld, vagy Olaszországról, ahol létezik Lombardia, de egyik sem autonóm terület?
– Hogyisne volna? Katalóniában minden tartomány autonómiával rendelkezik. Frunda György szenátor nyilvánosan beszélt a spanyol modellről, amely megfelelne Romániának is. Mit jelent az autonómia? Azt, amit mi is akarunk Székelyföldnek és minden megyének. A jelenlegi közigazgatási rendszer nem a legjobb. Frunda György szenátor szerint Romániában legfennebb 18-20 megyére, kantonokra, fejlesztési régiókra lenne szükség. A jelenlegi megyék kis területűek, a létező fejlesztési régiók túlságosan nagyok, így hát jobb lenne 18-20 tartomány. Az autonómia azt jelenti, hogy a helyi hatóságok döntenek, nem Bukarest. Tudják, mi a különbség Katalónia és Baszkföld között? Katalóniában a helyi adók helyben maradnak, és annyi pénzt küldenek Madridnak, amennyi megilleti. Baszkföldön minden helyi adó Madridba megy, és Madrid viszszaküldi.
Egybehangzó elutasítás
DAN BERINDEI történész, akadémikus: A székelyek többsége nem akarja elrontani az egyensúlyt.
A „székelyország“ létrehozására nincs szükség, hiszen viszályforrás magva lehet az európai szerkezetben. Én azt hiszem, hogy nem a székelyek képviselői kérik a „székely ország“ létrehozását, hanem a székelyeknek egy politikai kisebbsége, csoportja. Meggyőződésem, hogy a székelyek nagy többsége nem akarja elrontani az egyensúlyt, amely létezik és működik.
PUIU HASOTTI, a Nemzeti Liberális Párt (akkori) szenátora: Veszélyes, erkölcstelen törekvés, ami kudarcra van ítélve.
Nincs szükség „székelyországra“. Erkölcstelen. Vitathatatlan, hogy veszélyes törekvés, amely a román nemzeti érdekre tör, és aminek semmi köze az európai integrációhoz. Egy ilyen törekvés eleve kudarcra és a közvélemény ellenvetésére van ítélve. Semmi köze az európaiság szelleméhez.
RAOUL SORBAN (azóta elhunyt) író és történész: A hatóságok nem eléggé erélyesek!
Nincs szükség rá, hiszen egy képzelgés csupán. Máskülönben csak 500 székely van és 50 százalékuk románokból lett. A román hatóságok nem eléggé erélyesek. Németországban, ahol több nemzetiség van, az ilyesmi nem téma. Svájcban és Luxemburgban is nagy számú német él, de fel sem vetődik az egyesülésük. Egyedül Hitlernek volt a fejében ilyesmi. A franciák is több országban élnek egymástól elválasztva, és Kanadában a lakosság ötven százaléka francia származású. Felvetődött a franciák egyesítése, de a hatóságok energikusan közbeléptek. Nálunk nincs ez az energia, nálunk árulás van. A román alkotmány nem engedélyez agitálást régiók autonómiájáért. A romániai magyarok száma csökken és továbbra is csökkenni fog. És mégis mi meghajolunk előttük. Ez furcsa, nagyon furcsa. Politikus-válság van Romániában.
ION BRAD író, volt nagykövet: Szégyen az, ha hagyják, hogy a magyarok kitombolják magukat.
Itt egy régebbi problémáról van szó. Az elszigetelődést óhajtó székely ambícióról, a székelyek úgynevezett különleges érdekeinek kikényszerítési szándékáról. Ezt már rég ismerték az erdélyi történészek, és határozottan elutasították. Egyikük, a balázsfalvi Stefan Manciulea, aki történelemtanárom volt, nemcsak elutasította ezt az ambíciót, hanem meg is szenvedett ezért. A székelyek 1948 után túlkapásokat követtek el az övezetben élő románok ellen, Manciulea ezt kutatta, jól dokumentáltan tanulmányokat írt, emiatt nacionalizmussal vádolták és több éves szabadságvesztésre ítélték. Tőle tanulva a komoly, dokumentált tárgyilagos történelmet, ilyen hagyományokkal a hátam mögött, még gondolni sem tudok arra, hogy józan ember valaha is képes volna elfogadni olyan kezdeményezést, ami nemcsakhogy az elszigetelődést célozza, hanem megtagadja a román nemzeti állam egységét, amelynek megvalósításáért annyi vér és könny hullt... Én már sokat írtam a kérdésről, kifejtettem álláspontomat a könyveimben, nemigen van hozzáfűznivalóm, csak annyi, hogy még egyszer megdicsérjem a Flacãra lui Adrian Pãunescu hetilapot, amely valamelyest szakosodott az erdélyi román érdekek védelmére, és most is figyel a kötelességére... Persze, a magyarok mindenféle ürüggyel és megszövegezéssel előállnak, hogy törekvéseiknek nagyobb hangsúlyt adjanak. A veszély létezik, és mindenképpen határozott nem-et kell mondani nekik, nem kell hagyni azt, hogy az RMDSZ-esek, némely sovén magyarok csalárdsága túllépje a határt, még a törvényesnek nevezett eljárásaik esetében sem, ami a Román Parlamentben történik. Szégyen az, hogy hagyják a magyarokat tombolni, akár demokratikus módon is... Persze ők több vonalon próbálkoznak, nemzetközi szerveknél is. Régi dolog, többféle külföldi közegben, némeyik országban és a médiában is befolyással rendelkeznek, természetes velejárója ennek, hogy szolidarizálnak velük. De mi sem szabad karbatett kézzel ülnünk. Az európai parlamenti képviselőinket, a romániai vezető köröket, a Román Parlamentet, mindegyik demokratikus eszközt be kell vetni, amit a törvény és a román nemzeti lényünk történelme megkövetel tőlünk. Nem tűrhetjük a zsarolást, eléggé megcsúfoltak az 1940-es Bécsi Diktátummal, amikor annyi meg annyi gyermek jött hozzánk, Balázsfalvára, gyermekek, akiket elűztek otthonaikból és iskoláikból. Nem tudok nem emlékezni rá, nem kell többé lenyelni a még aktív sovinizmus törvénytelen és erőszakos cselekedeteit. Nem tudom, hogy most nagyobb-e a veszély számunkra, mint a Bécsi Diktátum idején, nem tudom, melyik nagyhatalom tudná most támogatni a magyar törekvéseket. Ma már nem azok a nemzetközi körülmények, mint 1940-ben. A román diplomáciának jobban el kell mélyülnie a szerepében, tudatosítani kell a világban a történelmi valóságot és a túlkapások ismétlődésének a veszélyét.
AURELIAN PAVELESCU, (akkori) független parlamenti képviselő: Államellenes magyar törekvés.
Szóba sem jöhet, fel sem vetődhet a „székelyország“ létrehozása. Nem új keletű törekvés, régi ügy. Ezek régi követelések, amit a román hatóságok következetesen elutasítottak. A székelységben nagyon nagyok a nyomások. Hogyha jól tudom, több népszavazás volt a városokban és községekben, hogy a magyarok fogadják el ezt az autonómiát. De ezeket a népszavazásokat semmissé nyilvánították az igazságszolgáltatási szervek. Nem európai, nem alkotmányos, hanem államellenes törekvésről van szó. Európában elfogadhatatlanok a szeparatista megnyilvánulások. És itt szeparatista, etnicista törekvésről van szó. Európa nem az etnikai enklávék felé halad. A székelyek képviselői azt mondják, hogy ha most nem teremtik meg az autonómiát, nehezebb lesz, amikor Románia az Európai Unió teljes jogú tagja lesz? Nem tudják sem most (2006 februárjában – szerk. megj.), sem később megvalósítani a tervüket. Románia uniós csatlakozása után szóba sem jöhet a székelyföldi autonómia. Ez az egyik oka annak, hogy a székelyek most erőltetik az enklavizálást. Érdekcsoportok politikai játékairól van szó. A magyar nemzetiségű román állampolgárokat vagy székelyeket bujtogatják, félrevezetik a politikai vezetők, akiknek politikai és gazdasági érdekeik vannak. A Székelyföld enklavizálásával nyilván nem értek egyet és nem érthet egyet egyetlen romániai vagy európai felelősségteles politikus sem.
GHEORGHE BUZATU történész, egyetemi oktató: Egyértelmű vétség az egységes nemzetállammal szemben.
Beszélni sem érdemes a „székelyország“ létrehozásáról, fölösleges részletekbe bocsátkozni. Határozott nem a válasz az ilyen tervekre. Az előző években volt már téma ez az ügy, de sosem fogalmazódott meg ennyire világosan, ami a tervet illeti. A sajtó, a politikusok és bizonyos politikai pártok többször hangoztatták, hogy létezik ez a törekvés. Akik idejében jelezték ezeket a dolgokat, azokat szélsőségeseknek és Európa-ellenesnek címkézték, és most kiderült, hogy mi a valóság. Jól látható, hogy egy rég kieszelt tervvel állunk szemben, amelyet módszeresen igyekeztek életbe ültetni. Úgy gondolták, hogy most, amikor az RMDSZ kormánykoalícióban van, eljött az ideje a végső nagy nyomásnak. Ez tetőtől talpig zsarolás. Egy olyan zsarolás, amely nem tegnapi, nem mai keletű - amikor az RMDSZ kormányon van, pedig nem párt, hanem kulturális szervezet –, ez a zsarolás már 1920-ban megkezdődött, amikor Magyarország aláírta a Trianoni Szerződést. Hogy mi a jelenlegi román hatóságok dolga? Nagyon egyszerű: alkalmazni kell az alkotmány előírásait. Aki tévedett, annak bűnhődnie kell. Hogyha egy szédelgő részeg ember a piros jelzésen átmegy az úton, megbírságolják. A román nemzetállammal szembeni vétségben vannak azok a „szédelgők“ is, akik tüstént függetlenek szeretnének lenni.
