*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapEz van! Hogy mik vannak! Gyergyói szomorú valóság
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
A napokban ismerősökkel fejünket csóválva beszéltünk arról, hogy a kereskedelmi televízió-csatornák – a magyar és román nyelvűek egyaránt – lassan csak szörnyűségekről tudósítanak hírműsoraikban. Vér, tragédia, katasztrófa, szenny és mocsok – ezt nézzük, és hallgatjuk mindennap. Újságíróként mindig fenntartásokkal fogadtam a bulvárhíreket, és úgy gondoltam, nem az a mi feladatunk, hogy úgy teregessük a szennyest, hogy a bolhából is elefántot kreáljunk. Most azonban be kell valljam, megdöbbent mindaz, amivel az utóbbi hetekben, hónapokban szeretett kisvárosomban szembesültem. Elrettent, hogy mik vannak Gyergyószentmiklóson!
A politikát sohasem tartottam tiszta területnek, hiszen mindenki a saját belátása szerint, önmagát előtérbe helyezve próbál tenni, vagy éppen nem tenni a közösség érdekében, és a kisember sajnos nem tudhatja, nem láthatja, mi is történik a kulisszák mögött, mi is a mozgatórugója egy-egy cselekedetnek. Csak az világos mindenki számára, hogy míg más települések fel- és kivirágoznak, Gyergyó sajnos mind szürkébb és kopottabb. Amint kicsit elolvad a hó, előtűnik a rengeteg kosz és piszok, és ismét sártenger város leszünk. Van, aki úgy gondolja, ehhez hozzá kell szokni, nem árt minden évben 2-3 új cipőt venni, és naponta tiszta nadrágot ölteni, de szerintem ezt nem szabad elfogadni. Ilyen körülmények megengedhetetlenek egy XXI. századi megyei jogú városban, bárki bármit is állít.
Ahogyan elfogadhatatlan az a tény is, hogy tovatűnni látszik a jó közbiztonság Gyergyószentmiklóson. Több hét teltével is kiráz a hideg, és elkeserít, amikor eszembe jut, hogy kora reggeli órákban a békésen célja felé tartó nőt leütötték, és olyan súlyosan sérült, hogy ma is kórházban ápolják. Egy senkinek sem ártó hölgyet, aki „naivul” úgy gondolta, a Bucsin lakónegyedből lesétálhat egymagában gyalog a vasútállomásra. Nem számított arra, hogy akad olyan, aki éppen akkor indul – állítása szerint, pénzt keresni –, és ő lesz az áldozata. De a diákok sincsenek biztonságban, hiszen nem egyszer támadják meg őket a nagyobbak, és veszik el tőlük pénzüket, értéktárgyaikat. Előfordul, hogy zsarolják, ha nem visz mindennap nekik bizonyos összeget, akkor majd kisebb testvérüket, szüleiket, vagyis szeretteiket fogják bántani. Hogy mik vannak?! Ilyen világot, világban élünk ma az egykor békés kisvárosban.
A sor azonban nem ér véget, hiszen az egészségügyi intézményeinkben is akadnak problémák. Pedig a jóhiszemű úgy érkezik a kórházba, az orvoshoz, hogy azt várja, segít majd rajta valamiképpen. Általában így is van, mégis történnek hátborzongató esetek. Az idős nénit, aki elmúlt már nyolcvanéves, tehát sokan „leírták” már, hozzátartozói megkérdezése nélkül szállítják a kórházból Tölgyesre. Amikor a rokonok látogatni érkeznek, kiderül, üvöltött szegény fájdalmában, és nem tudtak vele kommunikálni, így elvitték egy „jó” helyre. Az már más kérdés, hogy az ottani intézményben nem is fogadták a haldokló nénit, aki végül utolsó óráira visszakerült a gyergyószentmiklósi kórházba.
Embertelenség, lelketlenség, egymásra nem figyelés hálózza be mindennapjainkat. Annak ellenére, hogy mindanynyian tehetnénk azért, hogy jobb körülmények között éljünk. Ne hagyjuk szó nélkül, ha nem megfelelően bánnak velünk, hozzátartozóinkkal, ne hallgassunk csak azért, mert tudjuk, egyszer még mi is oda kerülhetünk… Szedjünk fel minden nap egy szemetet a földről, emlékeztessük vezetőinket ígéreteikre, és járjunk elől, ha közösségünk érdekében tehetünk valamit. Legyen ez a nagyböjti feladatunk, és akkor nem kell nap mint nap sóhajtozzunk: hogy mik vannak Gyergyószentmiklóson is!
