*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Cristian Apostol, a román Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium miniszteri rangú államtitkára úgy véli, a közvélemény és részben a média eltúlozza a romániai falopások, törvénytelen fakitermelések és erdőirtások mértékét. Számításai szerint Romániában évente 17 millió köbméter fát termelnek ki törvényesen, az utóbbi esztendőkben pedig 175-180 ezer köbméter volt a leleplezett törvénytelen fakitermelések, falopások évi átlaga. Vagyis körülbelül 9000 rakomány évente.
Ami alig 1 százaléka az üzemtervben előírt törvényes fakitermelések volumenének. Egyik román napilap adatai szerint minden száz falopásból, törvénytelen fakitermelésből csupán egyetlenegy esetben ítélték el a tetteseket, a többi 99 százalék megúszta pénzbírsággal, vagy még bírságolásra sem került sor, ilyenkor a cselekmények „ismeretlen tettes“ címszó alatt szerepelnek a hatósági nyilvántartásokban. Igaz az is, hogy számos esetben a falopásnak tűnő cselekmény később „tisztázódik“, például kísérőpapírok nélkül szállítanak törvényesen kitermelt fát, amit aztán az illetékes igazol stb., stb.
Törvényes és törvénytelen fakitermelések dacára, tavaly 0,3 százalékkal nőtt az ország erdőalapja. Ezt szakmai kritériumok alapján mérik, számít a vizsgált területek fasűrűsége. Románia szigorúbb kritériumokat használ a területfelméréseknél, hiszen az ország belső adatai 6,5 millió hektár erdőt említenek, míg az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO 7,1 millió hektárt is elismer, ugyanis más – úgymond „lazább“ – kritériumrendszer alapján mérnek.
Cristian Apostol úgy véli, a „féktelen erdőirtás“ címkézés megjelenésében ludasok a magántulajdonosok is. A magánerdők ésszerűtlen kitermelését, tarolását az utóbbi 21 évben három törvény segítette konkrétan: előbb az 1990. évi 18-as visszaszolgáltatási törvény, majd az ehhez kapcsolódó 2000. évi 1-es számú, végül a 247-es. Míg a legelső jogszabály egy-egy hektárt „adott vissza“ a magánszemélyeknek és családoknak, a 2000-ben megjelent törvény már 10-10 hektár visszaszolgáltatásáról rendelkezik, a 247-es pedig már ennél is nagyobb területek viszszaszerzésére, megszerzésére ad lehetőséget.
„Ez az én egy hektáram, ez az én tíz hektáram“ – mondták a jogos tulajdonosok vagy örököseik, és közülük nagyon sokan hozzákezdtek kitermelni, értékesíteni a fát – magyarázza az államtitkár az erdőfogyatkozások egyik eredőjét. Okfejtése ellenére nagyon elégedett a magánerdészetekkel. Úgy véli, azt tapasztalta, a magánerdészetek hatékonyabban, komolyabban, szakszerűbben ellátják a feladatukat, mint a sok állami erdészeti hivatal. Az országban csaknem 140 magánerdészeti hivatal működik, és tevékenységükben sok a dicsérnivaló. Az államtitkár úgy látja, a magánerdészetek zöménél érződik az, hogy fiatal, ambíciózus személyzet van, akik akarnak valamit, nincs bennük az a fásultság, ami az állami erdészetek idősebb generációira jellemző. Vagyis, konkrétabban, az állami erdészet alkalmazottainak egy része azt várja, csendesen teljenek el a szolgálati éveik a nyugdíjazásig, noha valójában ők a képzettebbek, tapasztaltabbak, profibbak a magánerdészetek alkalmazottainak zöméhez viszonyítva. A gond az, hogy ez sok esetben közömbösséggel vagy cinkossággal társul.
Romániában jelenleg az erdők összterületének ötven százaléknál nagyobb része állami tulajdonban van. Sajnos, körülbelül 500 ezer hektárnak gyakorlatilag nincs gazdája, körülbelül ekkora a területe azoknak az erdőknek, amelyek peres ügyek tárgyát képezik.
A Cristian Apostol által törvénytelen kitermelésként említett 175-180 ezer köbméteres évi átlagot nemigen cáfolják a hatóságok egyik legutóbbi országos jellegű ellenőrző akciói. Az Erdőpajzs 2011 elnevezésű összehangolt ellenőrzési kampány helyszínei: Hargita, Kovászna, Maros, Suceava, Máramaros, Szeben, Vrancea, Buzãu, Arges, Beszterce-Naszód, Neamt és Krassó-Szörény megyék. Egy hét alatt 660 köbméternyi fát foglaltak le vagy koboztak el törvénytelenségek gyanúja vagy ténye miatt. Ez a mennyiség nem túlságosan nagy, de a kiszabott több mint 1700 pénzbírság öszszege meghaladta a 700 ezer lejt, 7 milliárd régi lejt.
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
Börtönorvos a páciensnek: – Van egy jó hírem és egy rossz hírem! Melyikkel kezdjem? – A jó hírrel! – Nos, hamarosan letelik a büntetése! – De doktor úr, én életfogytiglant kaptam! – Na, ez a rossz hír...
