*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Barabás Orsolya kolléganőnk jelenti Budapestről: A kettős állampolgárság értéke inkább eszmei
2011. május 12. csütörtök 14:51
Több mint hat évvel ezelőtt, 2004 decemberében én is megdöbbenve követtem figyelemmel a történéseket, melyek következményeképpen az anyaországiak a határon túli magyarság szívébe szúrtak egy kést azáltal, hogy a népszavazáson többségében nemmel voksoltak.
A kérdés egyszerű volt, a lényegére mindanynyian jól emlékszünk: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. §-a szerinti »Magyar igazolvánnyal« vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” Az akkori negatív kampány egyes pártok részéről nagyon hatásos volt. A Magyarországon élők azt hitték, ha igennel válaszolnak a népszavazás során, akkor tömegesen ellepik majd a határontúliak az anyaországot, és az amúgy is nagyszámú munkanélküliség ezáltal méginkább növekedni fog, sőt, olyan kedvezményekben is részesítik a trianoni döntés miatt elszakított magyarokat, amilyeneket a jelenleg itt élők sem kapnak meg. Az általam is hangoztatott észérvek süket fülekre találtak, túl erős volt a rémisztgetés hatása, így 2004 decemberében gyászos ajándékot hozott a Mikulás a határontúliaknak. Hogy ez a sérelem valamelyest begyógyulhasson, hat évnek kellett eltelnie, és a tavaly hozott döntés nyomán már rengetegen benyújtották az egyszerű honosítási eljáráshoz szükséges aktacsomót, és sokan meg is kapták a magyar állampolgárságot. A kérdés az, hogy menynyire van haszna ennek… Az eszmei értéke nem vitatott, hiszen elsősorban az idős embereknek, akik egykor magyar állampolgárok voltak, visszaadják azt, amit elvettek. De mit jelenthet ez a fiataloknak? Sokan nem tudják, valójában milyen jogokkal jár ez a kedvezmény, mi változik azáltal, hogy valaki magyar állampolgár lesz. A tudaton, és az ezzel kapcsolatos jóérzésen kívül nem sok – sajnos. Persze, vannak előnyök, de ezek száma elenyésző. Ezt tapasztalom én Gyergyószentmiklóson élő kettős állampolgárként is. Pedig 11 évig laktam Magyarországon, ebből hetet román állampolgárként. Még most is jól emlékszem azokra a napokra, amikor édesanyám magolta a magyar alkotmányt, és még kiskorúként nagyon büszke voltam, hogy végre én kérdezhetem ki a „tananyagból”. A sikeres vizsga után együtt örültünk mindkettőnk magyar állampolgárságának, igaz én nemsokára csodabogárként „repatriáltam”, és hazaköltöztem a szülővárosomba. Azóta hosszas kálváriák során megtanultam a leckét, bár kettős állampolgár vagyok, mivel Romániában élek, igazából román állampolgárnak számítok. Ha készülünk Budapestre, Csíkszeredában mindig kiváltom az európai egészségügyi kártyát, ami fél évre érvényes. Egyetlen alkalommal jöttünk ugyanis anélkül, és amikor a kisfiam beteg lett, jó kis fejmosást kaptam a gyermekorvostól, hogy milyen felelőtlen anya vagyok, hogy nincs egészségbiztosításunk. Hiába lobogtattam a papírokat, hogy mi mindketten magyar állampolgárok is vagyunk, ő azt válaszolta, a gyermekre való tekintettel ellátja, mert ez nem is sürgősségi eset stb., stb. Ez csak egy példa a sok közül, amit megéltünk kettős állampolgárként. Fontos ezért tudni mindenkinek, aki igényli az egyszerű honosítási eljárás révén a magyar állampolgárságot, a következő dolgokat. Csak azok kaphatnak magyar személyazonosító igazolványt, akik rendelkeznek magyarországi lakóhellyel. A magyar jogrendszerben az egészségügyi- vagy szociális ellátást, illetve például a közoktatást ágazati jogszabályok szabályozzák, amelyek a jogosultságot lakóhelyhez vagy tartózkodási helyhez, illetőleg biztosított jogviszonyhoz kötik. A magyar állampolgárság megszerzése nem jelent automatikusan magyar útlevelet. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet külön eljárásban igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt). Uniós tagországban élőkként román állampolgárként is utazhatunk személyi igazolvánnyal (buletinnel) az EU területén. Abban az esetben előny, ha van magyar útlevele valakinek, amennyiben olyan országba szeretne ellátogatni, ahova román állampolgárként vízumra lenne szükség, magyarként azonban szabad beutazási joga van. A magyar állampolgársággal nem jár automatikusan együtt a szavazati jog. A választásokon való részvételhez magyarországi bejegyzett lakóhely is szükséges. Előny azok számára, akiknek egykor szép magyar családi nevük volt, de később valamilyen okból románosították. Az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik, hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék; többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását, utónevüknek magyar megfelelőjét. A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani. Előny például az ily módon szerzett magyar állampolgárság azoknak is, akik Magyarországon szeretnének hivatalos sportolók lenni, hiszen így nem kell évekig idegenlégiósként várjanak, amíg megkapják az állampolgárságot. Valószínűleg még lehetne tovább sorolni az előnyöket, sokan tudnának további példákat említeni. Én budapesti tartózkodásom során inkább arra voltam kíváncsi, miként vélekednek az itt élők arról, hogy a határon túliak egyszerű eljárás révén magyar állampolgárságot kaphatnak. Bevallom, időnként nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek a vélemények, megjegyzések hallatán.
„Úgy hallottam, hogy tömegesen jönnek az erdélyiek ide a magyar állampolgárságért. Biztos lesznek majd különvonatok is, hiszen mindenki meg akarja szerezni. Csak tudnám, hol férünk majd el ennyien. Na de ez jellemző, hiszen mi mindenkit befogadunk, már tele vagyunk kínaikkal is, belőlük is egyre több a magyar állampolgár” – mondja egy idősebb szomszéd, aki láthatóan maga sem tudja, hogy háborogjon vagy sem. Amikor megjegyzem, hogy azért nem tehet minket egy kalap alá az ázsiaiakkal, hiszen egykor közös volt a hazánk, csak legyint, és nem mond semmit.
„Örülök neki, hiszen vannak nekem is rokonaim Szatmáron, Marosvásárhelyen, akik legalább így megkapják a magyar állampolgárságot, nem érzik kirekesztettnek, elutasítottnak, eldobottaknak magukat. Trianont azonban nem lehet sajnos semmissé tenni ilyen intézkedések által. Pedig az lenne az igazi –, de arról álmodni is felesleges –, ha ismét létezne a Nagy-Magyarország, és nem csak lélekben lennénk mindannyian magyarok” – fejti ki véleményét egy közgazdász ismerősöm.
A jelenleg Brüsszelben élő, az ünnepekre hazalátogató egykori osztálytársam nevet a kérdésen. „Mit számít ez, nem értem?! Egy hatalmas államban élünk, az Európai Unióban. Nincsenek határok, ezek már elavult szemléletek. És valljuk be őszintén, nyugaton az sem nagy dolog, hogy magyarok vagyunk” – állítja.
Egy színész-rendező jó barátom sem titkolja, kicsit felemás gondolatai vannak a felvetés kapcsán. „Rengeteg határon túli magyarral dolgoztam együtt az elmúlt években. Voltak köztük erdélyiek, felvidékiek, kárpátaljaiak egyaránt. Én nagyon szeretem őket, sok baráti kapcsolat is kialakult” – mondja, és rámkacsint, majd így folytatja: „Azt azonban el kell ismerjük, hogy más dolgokat, érzéseket, elképzeléseket hozunk, hordozunk magunkkal. Ez a különböző életformában, mindennapokban, az eltérő múltbeli sérelmekben és kultúrában gyökerezik. Nem lehet összehasonlítani mondjuk azt a lelki, érzelmi és gondolati világot, amit én megélek, mint egy kis magyar faluból származó, fiatalon a budapesti forgatagba kerülő, mindig is Magyarországon élő középkorú, vagy egy olyan erdélyi magyar, aki egy románok által uralt és irányított országban, kisebbségben próbál megbirkózni az élet nehézségeivel. Ezzel nem azt állítom, hogy ő, ti kevesebbek vagytok, mint én vagy bármelyikünk, csak mások, és ez egyáltalán nem baj, sőt, nagyon gyakran kimondottan előny”.
A leírtakkal természetesen senkit sem szeretnék eltántorítani, lebeszélni arról, hogy beadja az egyszerű honosítási eljáráshoz a kérelmet, és igényelje a magyar állampolgárságot is. Hiszen az eszmei érték a mérlegen nagyon sokat billent pozitív irányba...
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
A vendég evés közben kéri a számlát a pincértől. A főúr készséges: – Ízlett az ebéd, uram? – Hát, ami azt illeti, ettem már jobbat is. – Lehet, de nem nálunk!
