*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapExkluzív Beszélgetés Ft. Bartos Károly plébánossal (1.): Nem tudhatjuk a világvége napját és óráját
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Beszélgetés Ft. Bartos Károly plébánossal (1.): Nem tudhatjuk a világvége napját és óráját
2012. február 09. csütörtök 15:33
Bartos Károly 2008. augusztus 1-től él Gyergyószentmiklóson, a nem sokkal később, augusztus 20-án felszentelt Szent István templom plébánosa. Az eltelt három és fél év rengeteg változást hozott az ide tartozó hívek életében, teljesen elkészült az új templom, felépült a plébánia egy része, kialakult az egyházközség is, miután 2009. január 1-jétől jogilag is leváltak a Szent Miklós plébániától. A modern gondolkodású plébánossal világi és egyházi kérdésekről egyaránt beszélgettünk.
– A várost úgymond kettéosztották, jelenleg hányan tartoznak a Szent István plébániához?
– Ez egy hosszabb folyamat volt. Eredetileg papíron 5000 hívő szerepelt, mert annyi kötelező egy egyházközség létrehozásához gyergyói szinten. Két és fél év alatt sikerült annyira letisztázni a kérdést a látogatásoknak, levelek küldésének köszönhetően, hogy végül is 3350 személy van, aki hozzánk tartozik lelki alapon, családjog és anyagi támogatás szerint. A többieket kivettük a nyilvántartásból. A szabályzat szerint, ahol az ember legalább három hónapot lakik, ahhoz a plébániához kell jelentkezzen. Ez nem arról szól, hogy a lelki életét hol próbálja megélni, hol gyakorolja a hitét, hiszen ennek megvan a szabadsága, választhatósága. Sőt, a nagyvárosokkal ellentétben itt átjárhatóság van a két római és az örmény katolikus plébánia között, mindenki ott kereszteli a gyermekét, ott házasodik, ahol akar, azzal a pappal, akit választ. Ez óriási szabadság. Természetesen először a saját plébánián kell jelentkezni, majd a plébános tudomásul veszi, ha a másik templomban szeretne valaki például megesküdni. Kell azonban kövessük a híveinket, kell tudjuk, milyen gondjaik, örömeik vannak, hol járnak, ezek ugyanolyan fontos dolgok, mint a családban.
– Mennyire van lehetőség arra, hogy a hívek hosszabb, személyes beszélgetés érdekében megkeressék a Szent István plébánián szolgáló papokat?
– Természetesen megtehetik ezt, eljöhetnek ide a plébániára, vagy elmegyünk házhoz, mert vannak, akik saját környezetükben könnyebben megnyílnak. Megtörténik olyan is, hogy kávézóban találkozunk velük, mert azt akarják, hogy a család ne tudjon a beszélgetésről. Sok lehetőség van, hogy az embereket szolgáljuk, volt, akivel kisétáltunk a Szent Anna-kápolnához, vagy autózás közben mondta el problémáját. Érdekes módon a héten inkább férfiak jöttek órás beszélgetésekre.
– A plébánia épülete milyen mértékben készült el?
– Most készül a konyha, ebédlő, a két papnak a lakrésze, remélem, hogy júniusra meglesz. Építészeti szempontból félig van kész a plébánia, jobban mondva az, amit használni fogunk, mert hogy a fenti rész mikor készül el, azt nem tudom. A közösségi élet működik, és ez volt elsősorban a célunk. Ennek az a hátránya, hogy hányódunk, mert Czikó atya a harmadik, én pedig a hatodik helyen lakom, amióta itt vagyok. A hívek szegények, többségük megtette, amit lehetett, én nem is kunyerálok. Még az egyházadó-fizetésnél vannak gondok. Furcsa számomra, hogy a tehetős emberek nehezebben adakoznak ilyen szempontból, mint akik átlagos körülmények között élnek. Szerencsére az érsekség is észrevette a problémáinkat. A Hargita Megyei Tanács felkínálta a lehetőséget, hogy február 10-éig nyújtsunk be pályázatot a plébánia továbbépítéséhez, mert a többi pénz mindenhonnan a templomnak érkezik. Amióta itt vagyok én is adtam 15 000 eurót ajándékba, és utána még kölcsönöztem is az egyháznak, hogy tudjunk haladni.
– Mennyire érzik a hívek a sajátjuknak a plébániát?
– A plébánián nagyon jó az egyházi élet, sok csoport működik. A rózsafüzér csoportok lelki támogatást jelentenek az egész egyházközösségnek, mert jelen vannak például virrasztásoknál is. Ifjúsági csoport is van, bár kicsit göröngyösebben működik, őket még nehezebb megszólítani. A Korai Nevelő és Fejlesztő Központba 80 gyereket hoznak foglalkozásokra. A kórusunk harminctagú, a házas hétvége programban 11 pár van, emellett van két házas csoport 5-5 párral, Jézus barátai csoport, Mária iskola, karizmatikusok, és a Biblia óra is 14 embert mozgat meg. Márciusban ezeknek a csoportoknak lesz egy közös találkozójuk, hogy megismerjék egymást, tudják igényelni a másikat, ha éppen arra van szükségük.
– Az egyháztanács is fontos rész a közösségnek, hogyan alakul meg?
– Az egyházközség addig nem tud létezni, amíg nincs egyháztanács. Minden ezer ember után hat egyháztanácsost lehet választani. Igazából azzal kellene kezdődjön, hogy megismerjék, ki az az ember, aki önzetlenül a közösség javát szolgálja. Fizetség nélkül, mert sokan nem tudják, hogy az egyháztanácsosok nem kapnak fizetést. Az első egyháztanács-választásnál még nem ismerik egymást a hívek, így jelölések alapján dől el, kik kerülnek be. Mindig kétszer annyi jelölt van, mint amennyi egyháztanácsos lesz, végül közülük választották meg a 22 személyt, aki ellátja ezt a feladatot. Ismertettük velük, hogy mivel jár ez a tisztség, majd felterjesztettük a püspökségre, ahol jóváhagyták, végül pedig volt egy eskütétel, amelyben vállalták, hogy szolgálják az egyházközséget és Istent. Idén újra választás lesz. Az egyháztanácsnak nagyon fontos feladata van, a pap nem tud egyedül dolgozni, vannak közöttük, akik ötletelnek, mások szervezkednek, intézkednek, vannak jó munkáskezűek, ami szintén lényeges, mások az imádságot erősítik a közösségen belül. Kialakítottuk a munkacsoportokat, van, aki a pasztorális dolgokkal, a lelki kérdésekkel, a szeretetszolgálattal foglalkozik, és gazdasági bizottság van.
– Nemrég kezdődött a Miszszió éve, ez mit jelent?
– Az ember számára – amenynyiben tudja, hogy neki a megismert keresztény igazság menynyire jó, milyen boldog ebben – természetes, hogy sarkallja, hogy továbbadja másnak. Mi mesterségesen nem szervezünk meg semmit, hanem azt akarjuk, hogy vágyként szülessen meg az emberekben. A közösségi találkozó jó alkalom lesz, hogy a csoportok egymásnak bemutassák az értékeiket, elmondják, miért boldogok attól, hogy megismerték Krisztust. Azáltal is továbbadja, ha olyan módon éli az életét. Ezt nem is a szavak kellene kifejezzék, de mivel emberek vagyunk, ki is kell mondjuk, mert fontos, hogy tudassuk a világgal azt, amiről meg vagyunk győződve. Leginkább az emberi életek kellene sugározzák, hogy amiben benne vagyunk az annyira jó, hogy érdemes ide tartozni. A misszió lenne az igazi tanúságtétel, de addig a szóbeli tanúskodás is lényeges, hogy a világ elé lehessen vinni ezeket a kérdéseket. Ezért örvendek például a médiának, nekem nagy ajándék, hogy Gyergyószentmiklóson a médiával jól együtt lehet működni. Nagy lehetőség, hogy ott is elhangozzon Isten igéje, vagy megjelenjenek az újságban, rádióban, tévében a jó üzenetek. Lényeges, hogy a köztudatba ne csak a rossz hírek kerüljenek be, hanem az emberek lássák, hogy a nyomorúság, a kisebbségi helyzet ellenére is lehet szépen, boldogan élni, ha olyan értékrendet kapott az életében, ami ezt biztosítja. Az anyagiak fontosak, de nem azok adják a mi életünk örömeit.
– Miért nem házasodhatnak a katolikus papok, hiszen nős emberként hitelesebben beszélhetnének jónéhány kérdésről?
– Vannak dolgok, amelyekről nem szívesen beszélek, inkább hívok másokat, házaspárokat, családapákat, mert úgy gondolom, bizonyos témákra nem vagyunk jogosultak. A Szentírásban sehol sem írja, hogy nem nősülhetünk, a papok is házasságokban éltek egészen az Elvirai zsinatig. Ez a 19. században volt, az egyház ekkor döntést hozott, hogy a papok számára a szolgálathoz kötelezővé teszik a nőtlenséget. Ez úgy alakult ki, hogy Szent Benedek, aki jogász volt, elvonult a világtól, és egy hónap alatt tudatosult benne, ahhoz, hogy rend legyen a világban, az embereket a kereszténységet megismertetve, igaz értékekre nevelve kell átformálni, és nem megfélemlítésekkel kordában tartani őket. Ehhez a papok sokat kellett utazzanak, és úgy látták, ez könnyebb, ha nincs családjuk. Sok helyen nagy botrány volt, mert a papok otthagyták a családjaikat, vagy a fiatalemberek nem nősültek meg. Közülük sokan, akiket úgy hívtak később, hogy a Fekete hadsereg, szabadon jelentkeztek a pápánál, és felajánlották a szolgálatukat. A pápa elküldte őket Európa különböző részeire, ott szolgáltak, tanították az Evangéliumot, és ha kellett, meg is haltak a hitükért. Ez az eszményi életforma nagyon eredményes volt, mert teljesen szabadok voltak, csak erre áldozták az életüket. A pápák ezt felismerték, és úgy vélték, hogy ez jó dolog, és kötelezővé tették a cölibátust, ami tehát körülbelül 1100 éves.
– Milyen előnyei és hátrányai vannak a cölibátusnak?
– Amennyiben a pap tényleg teljesen megéli, akkor elkötelezettebb. Tudni kell, hogy a túlvilágon, ahogy Jézus is mondta, nem nősülnek, nem mennek férjhez az emberek, ott nem lesznek ilyen kapcsolatok. Szent Pál is arról beszélt, hogy bár jó dolog a házasélet, aki azt akarja, hogy már itt a földön teljesen Istennek adja magát, nem kell a testi vágyaktól irányított legyen. Tehát, a Szentírásban benne van, hogy nem rossz a nőtlenség, sőt, ajánlják, de nem kötelezték. A hátránya, a papkollégáimat és magamat is figyelve, hogy sokszor hányatottak vagyunk, kiszolgáltatottak, a főzés, takarítás, mosás, meleg otthon hiányt jelent. Soknak, főként azoknak, akik valahol szórványvidéken vannak, az anyagi helyzetük is rossz, nem engedhetik meg maguknak, hogy ezeket a feladatokat valakivel elvégeztessék, sivár életük van. Emellett rengeteg pletyka kering a papokról, de ha lenne egy feleség, akkor biztosan nem foglalkoznának vele. Ellenben, amíg az egyház ezt így tartja jónak, azt jelenti, hogy jó, mert a Szentlélektől vezetett, de ez jogi döntés, nem pedig hitet és erkölcsöt érintő. Ez most van, de akár holnap megváltozhat, azonban nem tudhatjuk, hogy mikor következik be… Én kilenc évig voltam teljesen egyedül, főztem, takarítottam, olyan húsvétom is volt, hogy az éjféli mise előtt betettem a bárányt a sütőbe, és a ministránst kértem meg, hogy menjen ki, és fordítsa meg, hogy a másik fele is megsüljön, hogy amikor megyek, legyen mit egyek, és ne az történjen, mint egyik papkollégámmal, aki karácsonykor konzervet nyitott ki magának. Ezek emberi dolgok, ha valaki igazán alázatos, akkor vállalja, hogy hányódik, elhanyagolt lesz. Én egyelőre nem vagyok olyan szent, hogy minden evilági nyomorúságot magamra vegyek. Úgy gondolom, nem oldható meg, hogy ne álljon egy nő a papok mellé, aki rendezi őket. Ennek ellenére szerintem érték a cölibátus.
– Idén decemberre megint világvégét jósolnak. Lehetséges, hogy valóra válik ez a jövendőlés?
– Ezzel kapcsolatban mindent teljesen megingat a Szentírás. Az apostolok megkérdezték Jézustól, hogy mikor lesz a vég, amikor átalakul az egész világ, és visszakerül minden az örökéletbe, azt mondta: nem tudjátok sem az órát, sem a napot. Jézus tudta, de nem közölte, mert az ember nem lehet olyan számítgató, hogy tudom, világvége lesz, és akkor rendbe teszem az életemet, mert jön az elszámolás. Isten azt szeretné, hogy önzetlenül szeressük őt, és bármikor legyünk készek a végre.
Bartos Károly plébános beszélgetésünk másnapján egy barátjának köszönhetően éppen Guatemalába utazott, megtekinteni azoknak a majáknak az örökségeit, akik állítólag megjósolták a világvégét. A vele készített interjú második részéből megtudhatják, hogyan vélekedik a házasságról, a gyermekvállalásról, a szerelemről és az öngyilkosságról, és mennyire érzi magát itthon Gyergyószentmiklóson.
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
A vendég evés közben kéri a számlát a pincértől. A főúr készséges: – Ízlett az ebéd, uram? – Hát, ami azt illeti, ettem már jobbat is. – Lehet, de nem nálunk!
