Magn jellegu aprhirdetst adja fel itt, MOST!
Mix-FM Rádió - Hallgass!

Új Kelet
Hírdetés
Az olvasható hetilap
Bejelentkezés | Regisztráció

Hargita megyei hetilap

2018. január 18., csütörtök - Piroska
Címlap Esemény Szoboravatás Kolozsváron (I. rész) Nagy püspökeink emléke elôtt tisztelegtek
Nyomtatott FRISS


Számláló

Tagok : 4695
Tartalom : 15082
Tartalom találatai : 13846603
Jelenleg 196 vendég olvas minket
Hargita megye honlapja
Hargita megye honlapja

Gyergyóalfalu
Gyergyóalfalu

Csomafalva
Gyergyócsomafalva

Gyergyóditró
Gyergyóditró

Maroshévíz

Gyergyóremete
Gyergyóremete

Gyergyóújfalu
Gyergyóújfalu

Gyergyószárhegy

Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós

Szoboravatás Kolozsváron (I. rész) Nagy püspökeink emléke elôtt tisztelegtek
2017. október 19. csütörtök, 14:37

Kolozsváron a Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata keretében mûködô Szent Kamill Szociális Otthon udvarán 2017. október 7-én kivételes eseménynek lehetett tanúja az alkalomra összegyûlt ünneplô közösség: az intézet impozáns szoborparkja két újabb alkotással, Márton Áron és Jakab Antal püspökök mellszobrával gyarapodott. Pakot Áron farkaslaki népi faragó munkájának kivitelezését Borsos Géza József támogatta, a Jakab Antal Keresztény Kör pedig csatlakozott a nemes kezdeményezéshez.

Az ünnepség a Szent Kamill Szociális Otthon kápolnájában az Ausztriából haza­látogató Vencser László igazgató, valamint a kisbácsi Kovács Árpád plébános és a Ko­lozsvár-Monostoron szolgáló id. Kádár István címzetes esperes által bemutatott szentmisével kezdôdött, majd a szobor­parkban ünnepi mûsorral folytatódott. Megnyitószavaiban Tokay Rozália, az in­tézet elnöke elmondta: a szobrok állításához a két nagy püspök iránti tisztelet ki­fejezésének a szándéka vezette, amihez Borsos Gézától nagyfokú megerôsítést és támogatást kapott. A folytatásban a Felsô-Ausztriában élô dr. Vencser László morál­teológus, a Gyulafehérvári Hittudomá­nyi Fôiskola volt tanára és vicerektora, a Jakab Antal Keresztény Kör társalapítója, dr. Ónody Rita Éva, Magyarország Ko­lozsvári Fôkonzulátusának konzul asszonya, Varga Gabriella Budapesten élô új­ságíró, Jakab Antal püspök unokahúga, a Jakab Antal Keresztény Kör társalapítója, valamint Borsos Géza József, a gyer­gyó­csomafalvi Borsos Miklós Mûvészetéért Alapítvány elnöke mondott ünnepi be­szé­det. Bajor Andor Nem mi választjuk ki a szentjeinket címû verse – amelyet Fuchs Tünde közjegyzô tolmácsolt a jelenlévôknek –, majd a Kovács Árpád plébános ve­zetésével közösen elénekelt, Van egy jó hely, odamegyek kezdetû ének után a szobrokat Bányai Csilla és Pál Karsai András leplezte le, áldást pedig Vencser László kért az alkotásokra.
Az ünneplés befejezô pillanataiban a je­lenlévô szervezetek, intézmények képviselôi elhelyezték a szobroknál a kegyelet koszorúit. A Jakab Antal Keresztény Kört Vencser László, Vencser Attila, Varga Gab­riella, Kolumbán Csaba és Csilla, Bartalis Botond és kislánya, Anna, valamint Borsos Géza és felesége, Magdi képviselte. Jakab László és Anna Kilyénfalváról koszorút küldtek az eseményre.
Vencser László ünnepi beszéde
„Közös jövônk azon is múlik, hogy meg­becsüljük-e nagyjaink teljesítményét, em­lékezünk-e rájuk és tanulunk-e tôlük.” Tisz­telt Ünneplô Közösség! Áder János ma­gyar köztársasági elnök Nagyszalontán 2017. március 2-án, Arany János születésének 200. évfordulóján, az Arany-emlék­év megnyitóján elhangzott szavaival kö­szöntöm mindnyájukat!
Isten szolgája Márton Áron és Jakab An­tal püspököket és még oly sok papunkat, vezetônket életükben becsültük, becsülték az emberek. Bennük és hozzájuk hasonló személyekben a kortársak felfedezték azon értékeket, amelyek maradandók és üzenetet tartalmaznak. Jellegzetes alakjuk, megjelenésük, szavaik és tetteik, magatartásuk, arckifejezésük és mosolyuk az embereket arra indították, hogy tisztelettel nézzenek fel rájuk és becsüljék ôket. Mindkét püspököt már papi szolgálatuk kezdetétôl becsülték az emberek. 
Márton Áron és Jakab Antal is szülôfalumban, Ditróban kezdték papi szolgálatukat. Márton Áron az elsô világháborút követô idôben, 1924. július elejétôl kezdve a ditrói Jézus Szíve-nagytemplom szószékérôl hirdette és bátorította Isten igéjével az embereket. Különösen a legényeket és férfiakat biztatta, hogy ne csüggedjenek, hanem vegyék kezükbe életük irányítását. 
Hasonlóképpen, tíz évre rá, 1934. július e­lejétôl kezdve Jakab Antal szintén a Jézus Szíve-nagytemplom szószékérôl hirdette Isten igéjét, ugyanolyan pátosszal, mint azt késôbb püspökként is tette. Már akkor, kápláni idejében fontosak voltak számára az ifjúság nevelését és lelki megújulását szolgáló kezdeményezések. Szerepe Ditró­ban a székely legény- és leányegylet, a Kol­ping legényegylet és a missziós egylet szer­vezése, a falusi földmûves fiatalemberek összefogása terén volt meghatározó.
Mindkét püspököt becsülték, nemcsak papi szolgálatuk kezdetén, hanem a megpróbáltatások nehéz éveiben is, amikor a kommunista diktatúra alatt védték egyházukat. Ugyanígy becsülték és tisztelték ôket börtönéveik alatt, amikor rabtársaikat erôsítették a hitben és a kitartásban.
Teljesítményeik ma is elôttünk állnak, hiszen maradandót alkottak. Mindketten nagy elôdjük, Gróf Mailáth Gusztáv Ká­roly püspök által az egyházmegyében le­rakott fundamentumokra építkeztek. Az idô múlásával egészen napjainkig az ôket övezô megbecsülés és tisztelet egyre nö­vekszik. A mai nap is ennek bizonyítéka.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy könnyen leragadunk a jelenben és alig akarunk visszatekinteni tíz-húsz-harminc-ötven, hogy ne is mondjam, száz évre.
Ma itt két püspökre emlékezünk, amikor szobraikat megáldjuk. Gyimesbükkön ta­lálható egy ehhez hasonló példa arra vo­natkozólag, hogy miként lehet és kell em­lékezni. Amikor az egyházközség ott a Kár­pátok keleti részén a tavaly ôsszel temploma felszentelésének negyvenedik évfor­dulóját ünnepelte és Dani Gergely templomépítô plébános emlékét felidézte, akkor egyedülálló emlékmû felavatásának le­het­tünk tanúi. A templomkertben négy sánc­pataki kôre a huszadik század négy nagy fôpásztorát: Gróf Mailáth Gusztáv Károly, Márton Áron, Jakab Antal püspököket és Bálint Lajos érseket ábrázoló dombormû­vet, Xantus Géza szobrászmûvész alkotásait helyezték el. Ebbôl is látszik, hogy a szobrok, emléktáblák, dombormûvek ál­lítása mennyire fontos napjainkban is. 
Mindezek emlékeztetnek minket. Mi, a Jakab Antal Keresztény Kör is azért igyekeztünk az elmúlt években emlékmûvet, dombormûvet, emléktáblák sorát állítani településeinken, ott, ahol született, élt és szolgált Jakab Antal püspök, Pálfi Géza volt teológiai tanár, plébános és Hajdó Ist­ván volt fôesperes-plébános. A szobrok, dombormûvek, emléktáblák, különféle emlékjelek segítenek minket abban, hogy ne feledjünk, mert ahogyan Márai Sándor fogalmaz: „Ami fontos, azt nem felejted el soha!”
Nagyjaink számunkra fontosak voltak életünkben és fontosak ma is. Nem akarjuk ôket soha elfeledni, emléküket ôrizzük ma és továbbadjuk a jövô nemzedéknek.
XXIII. János pápa, a jó pápa az elhunytakkal kapcsolatosan mondta: „Halot­ta­ink láthatatlanok, de nincsenek tôlünk távol, ôk jelen vannak.” Igen, jelen van Márton Áron és Jakab Antal is a mi világunkban. A tiszteletükre állított emlékjelek által is akarják ezt bennünk tudatosítani. Ôk jelen vannak és tanítanak minket. Tanításuk tel­jességét nem lehet ma itt felsorolni, de e­gyik-másik szavukat, cselekedetüket ér­demes felidézni.
Márton Áron egyházhoz és néphez való hûségében mint vezetô irányt mutatott mindenkinek. Mögéje felsorakoztak nem­csak hívei, hanem a jóakaratú emberek. Oly módon volt iránytû, hogy maga mögött tudhatta a papságot és így örvendhetett az egységnek. Ha tanítását ma is komolyan vesszük és azokból nem csupán a csak a nekünk tetszôket válogatjuk ki, akkor ko­runkban is iránytûként használhatjuk azokat. 
Jakab Antal püspök, aki Márton Áronhoz hasonlóan megalkuvás nélkül vezette egyházmegyéjét és aki búcsúbeszédében Csíksomlyón 1990. április 30-án, amikor utódának, Bálint Lajos püspöknek át­adta az egyházmegye vezetését, nyugodt lelkiismerettel jelenthette ki: „Hitünk és népünk ügyét soha el nem alkudtam.” Ami­hez hozzáfûzte tömören megfogalmazva aggódó gondolatait is: „A nehéz idôkhöz, amelyek a harmadik évezredre is átmerészkednek, jó lesz mindig a kérdések mély megfontolása.”
Ezen kijelentéseit hagyatékként kell értel­meznie a ma emberének: hitünkhöz ra­gaszkodni, népünk ügyét nem elalkudni és a ma felmerülô kérdéseket mélyen meg­fontolni – ez a feladat.
Tisztelt Ünneplô Közösség! Szükségünk van ma is a Márton Áron és a Jakab Antal lelkületét hordozó emberekre. Szüksé­günk van olyan személyekre, akik az ô szellemük és tanításuk szerint beszélnek és cseleked­nek. Legyen a mai napnak Rózsafüzér Ki­rálynôje és a holnap ünnepelt Magyarok Nagyasszonya ebben segítség és támasz mindazok számára, akikhez eljut a mai nap eseményének üzenete.
 
Ónody Rita Éva konzul asszony ünnepi beszéde 
Budapestrôl kiküldött magyar diplomataként mindig öröm olyan rendezvényen részt venni, ahol nagyszámú magyar em­ber gyûlik össze, és ahol magyar nagyjainkra emlékezhetünk. Az elôttem szólók és az utánam következôk elmondták és el­mondják méltató szavaikat Márton Áron és dr. Jakab Antal püspökök kapcsán, bi­zonyára sokkal többet tudnak róluk, mint én, sokkal jobban ismerik a munkásságukat, életüket, sorsukat. Amikor erre a mai avatóünnepre készültem, segítségül hívtam a világháló végtelenségnek tûnô adathalmazát, és örömmel tapasztaltam, hogy se szeri, se száma a Márton Áronról és Jakab Antalról szóló írásoknak, fényképeknek, dokumentumoknak. Jó érzés ez. Mert ez is azt jelzi, hogy a magyar ember nem felejti a nagyjait, nem felejti azokat, akik tettek a magyarságért, akár az összetartozásunkért, a kultúránkért, akár a ke­resztény hitünkért. 
A mai napon ezen a különleges helyszí­nen, ebben az egyre jelentôsebbé váló szo­borparkban kiváló társaság közé kerül Márton Áron és dr. Jakab Antal mellszobra. Ôszinte elismeréssel gratulálok Elnök asszonynak a szoborállítások ötletéért, a sok-sok szervezésért, a fáradhatatlan tenni akarásért.
Nagyjaink ezeken a mindent bíró kôlábazatokon a jövô nemzedékeinek is üzenik: magyarnak lenni jó, magyarnak lenni érték, s hozzon a sors bár földi poklot, bármily vészt, mi, magyarok együtt me­gyünk elôre, emlékezünk s erôt merítünk a holnapokhoz a tegnapok igaz magyarjainak példáiból. 
Bármilyen veszedelem, megpróbáltatás jutott is a magyarságnak osztályrészül, minden kornak megvoltak a maga kiemelkedô, szívükben megtörhetetlenül szilárd személyiségei, olyanok, akik to­vábbvitték nemzetünk értékeit, hitet, re­ményt és példát adva az ôket követôknek.
Számos megôrzött és lejegyzetelt gondolatot találtam Márton Árontól. Egy al­kalommal így fogalmazott (amely ma épp­oly aktuális, mint volt az életét meghatározó történelmi korszakban): „Csak olyan mértékben vagyunk keresztények, amilyen mértékben igazságosak, nagylelkûek, ir­galmasak, békességes szívûek vagyunk embertársaink iránt. Ha a szeretet a vi­lágban megfogyatkozik, a keresztények fe­lelôsek, a keresztények között is azok, akik a szeretet nagy titkának boldog birtokosai.” Úgy érzem, eljött az idô, hogy mindannyian mélyen megértsük Márton Áron sza­vait, észrevegyük, hogy több szeretetre van szüksége a világnak és benne minden érzô léleknek. S hogy nem véletlen, hogy éppen dr. Jakab Antal léphetett Márton Áron örökébe, és itt most is együtt ünnepeljük kettejüket, jól szemlélteti egy Jakab Antal püspöktôl származó gondolat: „Az igazság is sokszor didereg egymagában, ha nem melegíti a méltányosság, a rideg jog mellé is odakívánkozik a szeretet.” Más alkalommal pedig ekként szólt: „Az igazság akkor ragyog a legjobban, ha sok és szép érvekbe öltöztetik és a szív szeretetének nyelvén mondják el.” 
Ez a két, most még letakart szobor és ez a mai délután engem mindig arra fog em­lékeztetni és tanítani, hogy csak a máso­kat elfogadó, nyíltszívû, de töretlen hozzáállás – amely Márton Áront és Jakab An­talt is jellemezte – hozhat a magyar nemzet számára örömteli jövôt.
Történelmi idôket élünk most is, az összefogásnak és helyes szándéknak ered­ménye kell hogy szülessen, s érdemes hallgatnunk Jakab Antal püspök szavára: „Bizakodva kell a jövôbe nézni… Minden jót megtenni, amihez Isten erôt adott…”
 
Varga Gabriella ünnepi beszéde 
„Márton Áron Csíkszentdomokos, Jakab Antal Kilyénfalva szülötte. A két helység szomszédos, csak a hegy választja el ôket. Ha a hegytetôrôl délre nézünk, Márton Áront, ha északra, Jakab Antalt látjuk. Kell-e ennél nagyszerûbb látvány?” Fôtiszte­lendô Czirják Árpád pápai prelátus szavaival köszöntöm a Tisztelt Egybe­gyûl­teket a Jakab Antal Keresztény Kör nevében. Az elsô néhány szavam a köszöneté: köszönjük a Szent Kamill Szociális Ott­hon vezetôségének és személy szerint Tokay Rozália elnök asszonynak, valamint Borsos Gézának, hogy e szoborparkban fontosnak tartották a két fôpásztor alakját egymás mellé állítani.
Ôk ketten összetartoztak, egy úton jártak. Illô, méltó és igazságos, hogy mi is e­gyütt emlegessük ôket.
1926-ban Gyergyószentmiklóson találkoztak elôször. Jakab Antal 17, Márton Áron 30 éves volt akkor. A találkozásra késôbb Jakab Antal így emlékezett vissza: „A gyergyószentmiklósi állami gimnázium felsôs növendéke voltam. Hôsök napján kivonult a város népe a temetôbe, ha­tóságok és katonák fényes mundérba öl­tözve. A rangos és kitüntetésekkel elhalmozottak hôsöket dicsôítô beszédei után egyszerû reverendában egy szikár, csontos arcú káplán lépett a pódiumra. Az a szikár fiatal pap, aki nekünk hittanárunk volt, Áron tisztelendô úr kezdette el ne­velni bennünk a felelôs embert.”
Tizenhárom esztendô múlva, 1936 nyarán itt Kolozsváron a Szent Mihály-templom plébánosa, Márton Áron fiatal káplánról, Jakab Antalról kijelentette: „Ezt az embert, amíg élek, magam mellôl el nem engedem.”
Ha megnézzük a következô negyvennégy évet, láthatjuk, hogy valóban nem engedte el. Püspökké szentelését követôen azonnal Rómába küldte tanulni, majd Erdély kettéosztottsága idején a kolozsvári Püspöki Helytartóságon számított rá. A második világégés alatt szintén Ja­kab Antal volt a püspök egyik legnagyobb tá­masza. A háború végetértével Márton Áron visszahelyezte Kolozsvárra hittantanárnak és egyetemi lelkésznek, majd 1946 ôszétôl a gyulafehérvári teológián rábízta a történelem tanítását és a vicerektori teendôket. Hogy 1951-tôl titkos ordináriusa lett, ez is Márton püspök iránta való nagy bizalmának a jele volt.
A tizenhárom évnyi börtönrabságból való szabadulása után Márton püspök csak hosszú küzdelem után tudta visszasegíteni Jakab Antalt az oltárhoz és a gyulafehérvári katedrához. De végigvitte a küzdelmet, mert ragaszkodott felkészült, te­hetséges papjához.
Amikor pedig Márton Áron 1970-ben elutazott Rómába, távolléte idejére Jakab Antalt nevezte ki helyettesének. Rómá­ban pedig VI. Pál pápa Márton Áron határozott kívánságára nevezte ki késôbb gyulafehérvári segédpüspöknek Jakab Antalt, mégpedig utódlási joggal.
Segédpüspökként nyolc évig volt Áron püspök segítsége. Ennek a nyolc évnek a második felében a már nagyon beteg Már­ton Áron válláról a fôpásztori munka nagy részét is – bérmálások, plébánialátogatások – levette.
Márton Áron 1980. május 15-én kelt le­köszönô körlevelében ez áll: „Azzal a megnyugtató érzéssel vonulhatok vissza, hogy az egyházmegye vezetése jó kezekben van.” Jakab Antal pedig erre így felelt: „Szívesebb, könnyebb és jobb lenne mindig csak segítsége s nem utóda maradnom”.
Jakab Antal megyéspüspökként mindvégig nagy elôdje nyomdokain járt. Ti­zen­három év múlva követte ôt az Örök Hazába.
2009. március 12-én Kilyénfalván a Ja­kab Antal-emlékkonferencián Borsos Géza a Párhuzamok, hasonlóságok és különbségek Márton Áron és Jakab Antal között a civil társadalom szemével címû elôadásában így fogalmazott: „Az ÁRON és ANTAL névtársítás számomra mindenek­elôtt azt az eszmei-erkölcsi rokonságot jelzi, mely döntôen meghatározta és jellemezte munkájukat, életüket.”
2013. október 15-én Bécsben a Colle­gium Hungaricum dísztermében a Márton Áron és Jakab Antal gyulafehérvári püspökök emlékezete címû konferencián Szabó Csaba egyháztörténész, a Bécsi Történeti Intézet akkori igazgatója így indokolta a konferencia kezdeményezését: „Márton Áron és Jakab Antal küzdelmei, áldozatai – egész életük tanúságtétel. Összetartoznak.”
Összetartoznak, mégis ritkán emlegetjük ôket együtt.
Nem úgy ma, amikor a kettejük egyszerre emelt mellszobrát egyszerre leplezzük le.
Márton Áron szobra Szent István király, Jakab Antal Petôfi Sándor szobrára tekint. A két szobor szomszédos, és semmi nem választja el ôket egymástól. Ha e kertben történelmünk fáklyavivôire nézünk, mind­kettejüket látjuk. Kell-e ennél nagysze­rûbb látvány?
 
(folytatása következik)
 
Jakab Antal Keresztény Kör
2017. október 7., Kolozsvár
 
 

Nobo

 


 

 

Portik Sándor grafikus-festőművész

Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mix-FM Rádió Hírek - Hallgasd Online
Székelyföld kincsei | Comorile Ținutului Secuiesc | Treasures of Szeklerland

Mosolyszüret