Magn jellegu aprhirdetst adja fel itt, MOST!
Mix-FM Rádió - Hallgass!

Új Kelet
Hírdetés
Az olvasható hetilap
Bejelentkezés | Regisztráció

Hargita megyei hetilap

2018. január 18., csütörtök - Piroska
Címlap Esemény Székelykapu-avatás és testvérvárosi pecsét: A székely menekültek száz évvel ezelôtti hazatérésére emlékeztek Hajdúnánáson
Nyomtatott FRISS


Számláló

Tagok : 4695
Tartalom : 15082
Tartalom találatai : 13846601
Jelenleg 196 vendég olvas minket
Hargita megye honlapja
Hargita megye honlapja

Gyergyóalfalu
Gyergyóalfalu

Csomafalva
Gyergyócsomafalva

Gyergyóditró
Gyergyóditró

Maroshévíz

Gyergyóremete
Gyergyóremete

Gyergyóújfalu
Gyergyóújfalu

Gyergyószárhegy

Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós

Székelykapu-avatás és testvérvárosi pecsét: A székely menekültek száz évvel ezelôtti hazatérésére emlékeztek Hajdúnánáson
2017. szeptember 22. péntek, 13:56
Szeptember 10-én Hajdúnánáson hetedik alkalommal tartották meg a 2011-ben elindított Székely Menekültek Emléknapját. Az idei ünnepségsorozatot az elsô világháború idején átmenetileg a városban otthonra lelt székelyek 1917. évi hazatelepülésének századik évfordulója jegyében szervezték. A katolikus ünnepi szentmise és a református istentisztelet után a két közösség felavatta a Csíkszereda ajándékaként Hajdúnánáson felállított székely kaput, majd a két település, megpecsételve százéves történelmi kapcsolatát, egymást testvérvárossá fogadta. A Csíkszéki Mátyás Huszáregyesület tagjainak jelenlétével zajló megemlékezés a katolikus templom kertjében álló emlékjelek megkoszorúzásával zárult.
A Juhász Imre hajdúnánási és Fejér Lajos kilyénfalvi plébánossal együtt be­mutatott szentmisén a fôcelebráns Vencser László szentbeszédében kiemelte: ahogyan a szülôföldjükre 1917 tavasza és 1918 ôsze között visszatérô székelyek szíve tele volt a hajdúnánási befogadók iránti nagy hálával, úgy most is meg kell ismételnünk eleink szavait: Isten fizesse meg a nánásiak jóságát! „Köszönjük, hogy ápolják a székely me­nekültek emlékét, és sokat tesznek azért, hogy a székelyek és hajdúk ma is egymásra találjanak, egymást segítsék, bá­torítsák” – fogalmazott a ditrói szüle­tésû, jelenleg Ausztriában élô és szolgáló Vencser László.
A szentmisével párhuzamosan a re­formátus templomban is ünnepi istentiszteleten vettek részt a gyülekezet tag­jai nagyszámú hazai és külhoni vendégeikkel; igét Fekete Károly, a Tiszán­túli Református Egyházmegye püspöke hirdetett. Ezt követôen a két közösség a református templom elôtti téren, a trianoni emlékmû közelében újonnan felállított székely kapunál folytatta megemlékezését. A kaput Csíkszereda város és a Csíki Székely Múzeum a Mikó Ferenc Alapítványon keresztül ajándékozta Hajdúnánásnak; alkotója két csíki faragómester, Székely Csaba és Török Csaba, akik természetesen az ünnepségen is jelen voltak.
Borboly Csaba Hargita megyei ta­nácselnök az alkalomra küldött levelében visszatekintett a 206 ezer székely elmenekülését elôidézô egykori eseményekre, majd így üzent a nánási hajdúknak: „Hajdúnánás 3200 székelyt fo­gadott be, pedig a székelyekhez hason­lóan nehéz napokat éltek ôk is azokban az idôkben. Élelem alig akadt, de azt is megosztották a menekülôkkel. A székelyek, a Hargita megyeiek nevében mondhatom, hogy olyan köszönet­tel és hálával tartozunk az itteni embe­reknek, amit valószínûleg soha nem tu­dunk ilyen nagy mértékben megköszönni, hiszen amit akkor tettek, nem összehasonlítható semmi mással…”
Tiba István, a térség országgyûlési képviselôje ünnepi köszöntôjében rá­mutatott: Hajdúnánás példát adott em­berségbôl, összetartásból, abból, hogy hogyan kell testvéri szeretettel fogadni a székely magyarokat. Hozzátette: ma is fontos, hogy hasonló helyzetben min­dig a közösségeink: a családok, városok, az ország dönthesse el, hogy kikkel oszt­ja meg hajlékát.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyûlés elnöke a székely kaput a befogadás jelképének tekintette, amely­nek portája az igaz, jó szándékú em­bereket jó szívvel befogadja. Felidézte, hogy Hajdú vármegye annak idején húszezer székely menekültet fogadott be, egyúttal megköszönte Hajdúnánás város vezetésének és személy szerint Buczkó Józsefnek, hogy errôl az összetartozást, otthont, testvériséget kifejezô nemes cselekedetrôl évrôl évre megemlékezhetünk.
Ünnepi köszöntôjében Vencser Lász­ló emlékeztetett: amikor 1916-ban egymásra találtak a székely menekülôk és az ôket befogadó hajdúk, ennek két ér­ték volt a hátterében: a magyarság és a kereszténység. „Katolikus székelyek, ka­tolikus és református nánásiak testvérként élték napjaikat. Nánáson a min­dennapi életben megvalósult a gya­korlati ökumené” – világított rá Ven­cser László. Pál apostol korintusiakhoz írt elsô levelének befejezô részét idézve – „Pünkösdig Efezusban maradok, mert itt széles és sokat ígérô kapu tárult föl elôttem” (1Kor 16,9) – úgy találta: az elmenekült székelyek, köztük a kisdiák Jakab Antal elôtt is sokat ígérô kapu tárult fel itt Hajdúnánáson, és a most itt felállított székely kapu is sokat ígérô kapu. Közös múltunkra irányítja a fi­gyelmünket, összetartozásunkra emlékeztet és ezzel kijelöli a jövô útját. Ma is szükségünk van és a jövôben is szük­ségünk lesz egymásra a közös gondolkodásban, felmerült problémáink meg­oldásának a keresésében – hangsúlyoz­ta. „A menekülés és befogadás tavalyi centenáriumi fôünnepére a Jakab Antal Keresztény Kör ajándékaként idehozott csíksomlyói kegyszobor mása és a most felállított kapu is egymáshoz vezet minket, éppúgy, mint a Juhász Imre plébános és Buczkó József igazgató ál­tal idén elindított Jakab Antal-zarándok­latok” – állapította meg Vencser László. „Tartson össze minket továbbra is ma­gyarságunk, kereszténységünk. Mi is magyarként és keresztényként akarunk élni a Kárpát-medencében és Európá­ban” – zárta beszédét a volt gyulafehérvári teológiai tanár, az ausztriai ide­gen nyelvû katolikus pasztoráció or­szá­gos igazgatója.
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy küldetésünk, egymásra utaltságunk, céljaink töretlenek. Kifejtette: a száz évvel ezelôtt az akkori felelôs ma­gyar kormány döntése nyomán itt jó tár­sakra, nyitott kapukra, befogadó kö­zös­ségre, támaszt nyújtó családokra talált, de az elsô adandó alkalommal szülôföldjükre visszatért eleink a mi számunkra is programot jelölnek ki, mégpedig négy pontból állót. Ma is a felelôs magyar kormány döntései mentén kell cselekednünk; mindig arra kell össz­pontosítanunk, ami a különbözôségünk ellenére is közös bennünk és összetart minket; szeretnünk kell szülôföldünket; valamint fel kell ismernünk és meg kell élnünk a család fontosságát. A mögötte álló székely kapuról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy az nem azonos a sport világából ismert kapukkal, ahol „van a mi kapunk és van egy másik kapu”. Ez a hajdúk és a székelyek közös kapuja, a mi kapunk – szögezte le Rá­duly Róbert, és arra kért mindenkit, hogy védjék, védelmezzék azt. “Ha ez sikerül, meglesz a gyôzelem” – zárta szavait Csíkszereda polgármestere.
Az Erdélyi Egyházkerület és a Nagy­enyedi Egyházmegye nevében Gudor Kund Botond gyulafehérvári református lelkész, esperes szólt a jelenlévôkhöz: „Hálával és köszönettel jöttünk ide. Isten áldása legyen a nánásiak, Hajdú-Bihar vármegye és egyházaink életén, hogy közösen dicsérve Istent, megtalálva testvérként egymást, tanuljuk meg a továbbiakban is, hogy érdemes ma­gyarként együtt élni, együtt emlékezni, és ami a legfontosabb: együtt tervezni a jövôt a következô évszázadokra.”
Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, visszautalva a székely menekülôk között gyermekként jelen lévô, késôbbi gyulafehérvári püspök Jakab Antal korábban idézett szavaira – „A kereszténység és a magyarság egy és szétválaszthatatlan. Ha szétválasztjuk, az olyan, mint amikor a test a lélektôl válik el: az a halál” – kijelentette: u­gyanígy a kereszténység és az európai kultúra is elválaszthatatlan egymástól. Napjainkban az európai kultúra fölszámolása történik, nekünk pedig látnunk kell, hogy a Jóistenen kívül csak önmagunkra számíthatunk – mondta a városvezetô. Hangsúlyozta: “Az 1916-os jó példa a jövô számára is példa kell hogy legyen. Össze kell kapaszkodnunk, félre kell tennünk minden vélt vagy valós sérelmet, akkor lesz magyar újjászületés a Kárpát-medencében, akkor lesz jövô.”
A Hajdúnánás és Csíkszereda közötti testvérvárosi megállapodás aláírása, valamint a székely kapu megáldása után a megemlékezôk a katolikus templom kertjében álló emlékjelekhez vonultak. Ott a Székely Menekültek Emlékoszlo­pának és a Székely Menekültek Emlék­keresztjének megkoszorúzása elôtt Buczkó József, a székely–hajdú közös múlt kutatója bejelentette: ezt a kertet, amely a székelyek számára annak idején a könnyek kertje volt, ahol annyit énekeltek és fohászkodtak a csíksomlyói Babba Máriához, ahol ma Égi É­desanyánk egész alakos szobra, a temp­lomban pedig a csíksomlyói Szûzanya-kegyszobor mása áll, 2017 ôszétôl Bol­dogasszony kertjének nevezik el és en­nek megfelelôen alakítják majd ki.
Jövô év szeptemberében tehát már a hajdúnánási Boldogasszony kertjében találkoznak ismét hajdúk és székelyek a nyolcadik Székely Menekültek Em­léknapján, hogy folytassák a nemzetünk két népcsoportja közötti szeretethíd 2011-ben megkezdett újjáácsolását.
 
Kép és szöveg: 
Varga Gabriella
 
 

Nobo

 


 

 

Portik Sándor grafikus-festőművész

Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mix-FM Rádió Hírek - Hallgasd Online
Székelyföld kincsei | Comorile Ținutului Secuiesc | Treasures of Szeklerland

Mosolyszüret