Magn jellegu aprhirdetst adja fel itt, MOST!
Mix-FM Rádió - Hallgass!

Új Kelet
Hírdetés
Az olvasható hetilap
Bejelentkezés | Regisztráció

Hargita megyei hetilap

2018. január 18., csütörtök - Piroska
Címlap Esemény Márton Áron nyomába lépett, „ugyanolyan bátor, bölcs és meleg emberi kilépéssel“ : Jakab Antal példáját is felidéztük Bécsben
Nyomtatott FRISS


Számláló

Tagok : 4695
Tartalom : 15082
Tartalom találatai : 13846582
Jelenleg 180 vendég olvas minket
Hargita megye honlapja
Hargita megye honlapja

Gyergyóalfalu
Gyergyóalfalu

Csomafalva
Gyergyócsomafalva

Gyergyóditró
Gyergyóditró

Maroshévíz

Gyergyóremete
Gyergyóremete

Gyergyóújfalu
Gyergyóújfalu

Gyergyószárhegy

Gyergyószentmiklós
Gyergyószentmiklós

Márton Áron nyomába lépett, „ugyanolyan bátor, bölcs és meleg emberi kilépéssel“ : Jakab Antal példáját is felidéztük Bécsben
2013. november 04. hétfő, 09:57
„Jakab Antal, tisztségét a katolicizmus és a magyarság legszentebb szolgálatának tartva, életét az erdélyi magyar kisebbség identitásának megőrzésére szentelte.“
Erdélyi szívünket igencsak megdobogtató jelenségnek lehettem tanúja annak megfoganásától egészen a kiteljesedéséig: a két mártír sorsú erdélyi főpásztor, a gyulafehérvári egyházmegyét 41 évig kormányzó Márton Áron és 10 évig kormányzó Jakab Antal példája – kiknek nevét nem ok nélkül társítja egymás mellé az egyháztörténet e fejezeteit jól ismerő utókor – az osztrák fővárosban emeltetett magasra: alakjukról, munkásságukról és szellemi hagyatékukról 2013. október 15-én Bécsben a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum falai között egész napos konferencia adott figyelemre méltó keresztmetszetet.
Az esemény jól illeszkedett az utóbbi években egyre gyakrabban tapasztalható azon meglátásba, amely a két egykori gyulafehérvári püspök nevét egymás mellett említi (2009 Pünkösd szombatján Csíksomlyón például az ünnepi szentmise főszónoka, Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek több százezres tömeg és a Duna Televízió világszerte több milliós nézőserege előtt Illyés Gyula szavaival emberkatedrálisnak nevezte Márton Áront és ugyancsak hozzá mérhető, vértanú lelkületűnek Jakab Antalt – és a hasonló példákat hosszan lehetne sorolni még), mégis különösen kedves számomra, hogy ezúttal egy magyarországi születésű, napjainkban Bécsben tevékenykedő történész, Szabó Csaba, a bécsi Balassi Intézet – Collegium Hungaricum igazgatóhelyettese, a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója tartotta fontosnak – s e helyütt is mondjunk köszönetet neki ezért –, hogy a két erdélyi püspök példáját Ausztriában az őket megillető hangsúllyal felmutassa.
A rangos eseményt köszöntő szavaiban Rétvári Bence, a budapesti Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: Márton Áron és Jakab Antal igazi példaképek ma is, mert kompromiszszum nélkül álltak ki a katolicizmusért és az Erdélyben kisebbségbe került magyarságért, szembeszálltak mindkét diktatúrával, és amikor a vallás gyakorlása, a magyarság megélése nem volt olyan evidencia, mint ma, évtizedes börtön árán is megküzdöttek a szabadságért.
A kezdeményezés örömén túlmenően személy szerint az a megtiszteltetés ért, hogy a házigazda Szabó Csaba történész; Balogh Margit történész (MTA BTK Történettudományi Intézet, Budapest); Nagy Mihály Zoltán történész (Posticum Egyháztörténeti és Társadalomtudományi Intézet, Nagyvárad) – aki Denisa Bodeanu történész, levéltáros, a bukaresti Román Állambiztonsági Levéltár munkatársának Márton Áron és Jakab Antal megfigyelése a Securitate által című előadását is tolmácsolta; Pallagi Mária történész (Szegedi Tudományegyetem), Lázár Csilla (a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője), Kovács Gergely egyházjogász, pápai káplán, a Kultúra Pápai Tanácsa irodavezetője, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora, valamint Soós Károly teológus, kánonjogász, nemzetiségi-nemzetpolitikai szakértő, a budapesti Márton Áron Társaság elnöke mellett magam is szólhattam a két püspök négy és fél évtizeden átívelő egymás iránti kölcsönös tiszteletéről és megbecsüléséről, illetve Jakab Antal megyéspüspöki évtizedének legnagyobb küzdelmeiről és az azokra adott bölcs és leleményes válaszairól.
 
Megoldások a megoldhatatlanra – Nehéz megyés-püspöki évtized
A két püspök kapcsolatáról szólva elmondtam: attól kezdve, hogy 1936 nyarán a kolozsvári Szent Mihály-templom főesperes-plébánosa, Márton Áron a plébániára újonnan odakerült káplánról, Jakab Antalról kijelentette: „Ezt az embert, amíg élek, magam mellől el nem engedem“, az egyházmegye vezetésének 1980. április 2-i átadásáig valóban mindvégig számított Jakab Antal szorgalmára, tehetségére, éleslátására, közösséget szervezni és megtartani képes, az igazságért harcolni mindig kész személyiségére. Az iránta érzett megbecsülésének négy és fél évtized alatti és utáni töretlenségét bizonyítják a Márton Áron 1980. május 15-én kelt leköszönő körlevelében írtak is: „Azzal a megnyugtató érzéssel vonulhatok vissza, hogy az egyházmegye vezetése jó kezekben van." 
Jakab Antal az erre válaszul adott „Szívesebb, könnyebb és jobb lenne mindig csak segítsége s nem utóda maradnom“ kijelentésével az erdélyi magyarság nagyon nehéz időszakában, a kommunista államhatalom nemzetiség- és vallásellenes törekvései közepette vette át a gyulafehérvári egyházmegye vezetését. Egy a külvilágtól elzárt országban egy az iskoláitól, intézményeitől, kommunikációs lehetőségeitől megfosztott, elnyomott, megfigyelt, lehallgatott, minduntalan zaklatott és tevékenységében akadályoztatott egyház próbálta nemcsak a túlélés, de a szükségszerű fejlődés útját is megtalálni. Az egyház életét megnehezítő és mozgásterét beszűkítő állami eszközök és módszerek tárháza igen széles volt, de Jakab Antalnak rátermettségével, találékonyságával, nagy tudásával és kitűnő diplomáciai érzékével sok mindenben sikerült kijátszania a rosszakarókat. Csupán néhány példát említve ezek közül: a „numerus clausus“, azaz a papi szemináriumokba felvehető növendékek létszámának korlátozását úgy próbálta kivédeni, hogy a kántoriskola legjobb tanulói rögtön a főiskola másodévén kezdték meg tanulmányaikat, az első év tárgyaiból magánúton vizsgázva le. A megkezdett falurombolás idején a bővítésre, javításra, átalakításra kapott engedélyek birtokában a püspök és papjai óriási erőfeszítéseivel új templomok, kápolnák, imaházak, plébániák, hittantermek, szolgálati lakások, ravatalozók, papi otthonok épültek, bővültek vagy korszerűsödtek. Akkor, amikor ez hivatalosan nem volt lehetséges, Jakab Antal a leendő teológiai tanárokat Rómába küldte tanulni, mégpedig turistaként, hogy turistavízumukat időről időre meghosszabbítva a pápai egyetemeken új ismeretekre és tudományos fokozatokra tegyenek szert…
 
Az utódlás 
dilemmája
Végül, de nem utolsósorban a bécsi konferencián szóltam a Jakab Antal megyéspüspöki idejének utolsó három évét meghatározó problémakörről: az utódlása körüli huzavonáról, amelyet a magyar hírszerzés szigorúan titkos iratainak közreadásával Szabó Gyula által összeállított, Jakab Antal küzdelme a megmaradásért (Ki lesz az utód?) című, 2013 nyarán a budapesti Püski Kiadó gondozásában megjelent könyv tárgyal meglehetős alapossággal és részletességgel. A feltárt iratok szerint az akkori állami hatalom Jakab Antal nyugalomba vonulása után román vezetést szeretett volna látni a gyulafehérvári egyházmegye élén. A szándéka az volt, hogy Erdély római katolikus templomainak nagy többségében bevezessék a román nyelvű szentmiséket, a megüresedő erdélyi magyar plébániákat román ajkú papokkal töltsék fel, a papképzés gyulafehérvári központja pedig vagy kerüljön át a iasi szemináriumba vagy Bukarestben működjön tovább. Ezzel az egyre körvonalazódó elképzeléssel kellett Jakab Antalnak felvennie a harcot és minden erejével küzdenie azért, hogy a gyulafehérvári püspöki székben magyar utód kövesse őt – a hivatkozott forrás szerint 1987-ben erre első körben Borbély Gábort, Hajdu Gyulát és Czirják Árpádot nevezte meg, majd a jelöltek várható, állami részről való elutasítására felkészülve ugyanekkor egy másik jelöltlistát is beadott az Államtitkárságra Bálint Lajos, Jakubinyi György és Vencser László nevével. A nyugalomba készülő Jakab Antal két évvel később, 1989 végén Vencser László, Bálint Lajos és Jakubinyi György nevét terjesztette fel Rómának lehetséges utódjelöltjeiként.
Ma csak találgatni tudjuk, hogy Jakab Antalnak az utóda magyar anyanyelvű voltáért 1987 és 1990 között vívott kemény küzdelme, az 1989-es romániai politikai fordulat és Jakab püspök Rómának azonnal benyújtott 21 pontos igénylistája nélkül – amelyben a hangsúlyt Gyulafehérvár érseki rangra emelésére s ezzel a Bukaresttől való függetlenné válására helyezte – nyugalomba vonulása után milyen sors várt volna az erdélyi magyar római katolikusság fellegvárára s vele az egész erdélyi magyarságra. Azt viszont tudjuk, hogy – a hivatkozott könyvből Szabó Gyula szerző szavait idézve – „Jakab Antal története szép példája a nemzeti összefogásnak, az alapvető kisebbségi vallási jogok melletti kiállásnak. Azt is mondhatjuk, hogy Jakab püspök elsőként kivívta az erdélyi római katolikusok autonómiáját.“
 
Egészen Márton Áron nyomába lépett
A konferencián meghallgattuk azt a hangfelvételt is, amely Jakab Antalnak a Márton Áront búcsúztató gyászszentmisén (1980. október 4.) elhangzott szentbeszédéből idéz fel egy részletet, és amely így szól:
„Ma a temetése napján hálát adunk a mindenható Istennek, hogy nekünk adta, és kálváriás utakon bár, de annyi évtizedeken át megtartotta őt nekünk. S ne legyen az Isten előtt panaszos a szavunk, könnyeink, hogy megkínozta hosszú betegséggel, mert nagyon szerette és utána magához ölelte őt. Nagy tüzet gyújtott sokak szívében, élnek a lelkekben a tőle hallott igazságok gyümölcsei, még sokáig fognak felújulni a találkozások emlékei, akiknek szerencséjük volt legalább egyszer kezet fogni és kutató, vizsgáztató szemeibe nézni. De nekünk elevenünkbe vág a fájdalmas érzés, hogy a sok derék papja, neveltjei ellenére se látjuk azt, aki egészen a nyomába léphetne, ugyanolyan bátor, bölcs és meleg emberi kilépéssel. Elveszítettünk egy földi vezért és atyát, hogy a Mennyben közbenjárót nyerjünk, aki Isten előtt kedves imádságával támogat minket további munkánkban és küzdelmeinkben.“
A sokat szenvedett hitvalló püspök Jakab Antalról a tapasztalatok, az ismeretek és a kor tanúinak vallomásai alapján minden kétséget kizáróan megállapítható – és ezt az újólag előkerülő iratok egyre nagyobb száma is megerősíti –, hogy ő egészen Márton Áron nyomába lépett, „ugyanolyan bátor, bölcs és meleg emberi kilépéssel“. II. János Pál pápa 1991. augusztus 17-én Pécsett százezres tömeg előtt nem véletlenül nevezte Jakab Antalt a hit és az egyház hűséges tanújának. Sokakkal együtt, akik az elmúlt évek folyamán ennek hangot adtak, a Jakab Antal Keresztény Kör tagjaiként mi is hiszszük, sőt nemcsak hisszük, hanem meggyőződésünk, hogy egykor majd Jakab Antalt is a boldogok sorában fogjuk tisztelni.
Varga Gabriella
újságíró-szerkesztő, a Jakab Antal Keresztény Kör társalapító-társelnöke, Jakab püspök unokahúga, Budapest
 

Nobo

 


 

 

Portik Sándor grafikus-festőművész

Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mix-FM Rádió Hírek - Hallgasd Online
Székelyföld kincsei | Comorile Ținutului Secuiesc | Treasures of Szeklerland

Mosolyszüret