*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Tele szatyorral Maroknyi fűszál is elég a boldogsághoz?
2011. augusztus 17. szerda 23:09
Belvárosi lakókörzetemben, egy szomszédos tömbházba hetente jár egy külvárosi idős (házas)pár. Bácsika és nénike. Hetven évesek lehetnek, vagy még annál is több. Komótos, ráérős a mozgásuk, szegényes, de ápolt az öltözetük. Sosem mennek egymás mellett, de hogy melyikük halad elöl, az véletlenszerű lehet, mert nincs megszokott rendje. Hangosan beszélgetnek, olykor nagyon hangosan. És nem mindig kedélyesen. Néha előkerül az a klasszikus „sánkér enne meg" vagy „dög verjen le" jókívánság, de ennél csúnyábbakat nemigen szoktak mondani egymásnak.
A nénike majdnem mindig „zöldet“ szedeget egy vászonszatyorba a tömbházak közötti pázsitról, amikor a vendéglátóitól távoznak. Néha a bátyó is segít neki. Hosszúszárú füvet, nagylevelű burjánokat gyűjtenek, néha pedig a terebélyes szomorúfűz lenyúló ágait tépdesik, amíg a szatyor hasas lesz tőle.
A „blokklakók“ felfigyeltek arra, hogy külvárosiak a tömbházak mellől szedik a poros, szemetes, szálas füvet és gyomot. Hogyha az ember nem túlságosan kíváncsi és nem túlságosan pletykaéhes, akkor is feltűnik neki egy idő után ez a fűszálas, faágas rituálé. Ugyanbiza milyen állatnak vihetik? És miért a belvárosból visznek egy szatyornyi zöldet, amikor a Hargita lábánál lévő otthonukig milliószor annyit gyűjthetnének az út mentén? Zöldebbet, frissebbet, kövérebbet.
Hamar válaszoltak volna ezekre a kérdőjelekre a szüretelők vendéglátói, ha valaki még idejében megkérdezi őket, ám az asszonyság a minap enélkül is akaratlanul lerántotta a szatyrot – vagyis a leplet – a rejtélyről... A tömbház ajtaján kilépve, a nénike azonnal nekiesett a fűnek, tépte, tépte, tépte. A bácsika egy ideig őgyelgett a közelében, aztán türelmetlenül kétszer is rászólt: „Gyere má na!“ Az asszony is felcsattant ettől a nógatástól, és visszaszólt: „Ej, várjál, na! Mit monnak, ha üres neccel menyünk haza?! Asziszik nem vettünk semmit.“
A válasz megdöbbentette a tájékozatlan szemtanúkat. Füvet, burjánt visznek tán a városból, hogy bőséges bevásárlásnak tűnjön? Pontosan. És ezt a házaspár vendéglátói is bizonygatták. Kicsit sajnálkozva, kicsit hamiskásan, kicsit rosszallóan mesélték a beavatatlan lakótársaknak, hogy mi ennek a fűszedésnek, gyomgyűjtésnek, ágtépésnek az értelme. Haragosaikat mérgesítik a teli szatyorral. Mindenkihez bejáró szomszédasszonyuktól megtudták, hogy haragosaik pukkadnak az irigységtől, amikor látják őket "felpakolva“ hazaérkezni. „Vajon mit vettek megin?“ – kérdezgetik, s villog a szemük.
Hát ha csak ennyi is elég a bosszantásukhoz, nosza hadd bosszankodjanak, hadd irigykedjenek – gondolhatta anyóka és apóka. A fűszedés helyszíne is lényeges számukra, nem elég csak a központtól öt kilométernyire lévő külvárosi otthonuk közelében megtömni a szatyrot, mert útközben valaki ismerős megláthatja őket csomag nélkül, és akkor el van rontva minden, az a városjárás már nem ér semmit, az egy kudarcos nap. De ha a városközpontban meglátják tele szatyorral, az igen, az király! Hogyha még vásárolnak is valamit, az csak ráadás, a látszat hatását növeli.
Eltűnődöm: vajon környezetükben ismeri-e valaki a titkukat? Vajon kinevetik-e minden fűszállítmány után? Vajon nem tartják-e őket az utca bolondjának? Vagy ez nem is fontos, hanem az számít, amit ők hisznek?
A minap ismét láttam az idős házaspárt. Nem volt kivételes napjuk, szintén füvet és szomorúfűz-ágvégeket raktak két szatyorba. Nem sokat, csak annyit, amitől hasas a szatyor. Megfigyeltem – jobban, mint máskor –, gondosan vigyáztak arra, hogy a fűszálak, ághegyek ki ne látszodjanak a szatyorból. Elképzeltem, körülbelül két óra múlva elvonulnak haragosaik, irigyeik kapuja, ablaka előtt. Hazaérkeznek és úgy érzik, volt egy jó napjuk. Lehet, hogy ha a tévében megnézik a telezsurnált, az esti híradót, azt mondják, csak a politikusok hazudnak.
Két egyszerű idős ember boldog attól, hogy fűcsomós, faágas szatyraikkal becsapják szomszédaikat, bosszúságot okoznak nekik. A szomszédok boldogtalanok, mert azt hiszik, haragosaiknak olyan jól megy dolguk, hogy havonta háromszor-négyszer tobzódnak, bevásárolnak a városban.
Az ember néhány fűszáltól, faágtól is lehet boldog s boldogtalan. Szellemiség, hangulat, jellem és szemlélet kérdése az egész.
