*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapElső kézből Nem akarnak magyar minisztert az ortodoxok: Féltik a "honfoglalás" sikerét?
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Nem akarnak magyar minisztert az ortodoxok: Féltik a "honfoglalás" sikerét?
2010. március 01. hétfő 11:04
– Újabb görögkeleti „vezércsel“ – Botlik a „trójai faló“? – Székelyföldön a legtöbb az ortodox templom – Városnegyednyi ingatlan ajándékba – Marosfői töprengések – Csereháti békétlenség – 2000 euró a pátriárkának –
Mint sokak számára ismeretes, a jelenlegi kormány megalakulása után a Román Ortodox Egyház (BOR) kérte, hogy a vallásügyi államtitkárság a továbbiakban ne tartozzon a művelődésügyi minisztériumhoz, hanem kerüljön közvetlenül a miniszterelnöki hivatal alárendeltségébe. Már a miniszterjelölések idején előhozakodott a javaslattal a BOR, némely hírforrások szerint személyesen Daniel pátriárka beszélt Boc kijelölt kormányfővel. A pátriárka eléggé ravaszul fogalmazva azt mondta, az ortodox egyház ne legyen „más vallásfelekezethez tartozó miniszter irányítása alatt“. Nem nemzetiséget mondott, hanem vallásfelekezetet. A lényegen nem változtat, ez az átszervezés azt jelenti és célozza, hogy a tárcavezetőnek ne legyen beleszólása az egyházi ügyekbe. A kérés oka nem kétséges. A toleranciát, a népek közötti barátságot képmutatóan hirdető és a többi vallásfelekezetet elnyomó ortodoxok megijedtek attól, hogy erdélyi, székelyföldi magyar ember került a művelődésügyi tárca élére. Mitől a riadalom? Ezt már csak találgatni lehet. Egyik valószínűsíthető magyarázat a magát „államvallásnak“ minősítő ortodox egyház vezetőinek hiúsága. Másik lehetséges ok az, hogy talán félnek a Székelyföldön fantasztikus sikereket jegyző ortodox terjeszkedés további terveinek meghiúsulásától. A székelyföldi ortodox térhódításról Csáky Zoltán írt nagysikerű könyvet, készített hiteles dokumentumfilmet „Hagymakupolás honfoglalás“ címmel. A könyv sorai és a film képkockái, hangfelvételei megdönthetetlen tényeket tartalmaznak. Nem a gyűlölet és a toleranciahiány volt a Duna Televízió szerkesztőjének, műsorvezetőjének a múzsája, hanem maga a valóság.
A marosfôi kolostor bejárata
Teoctist román ortodox pátriárka halála után, amikor az utódjának megválasztása közeledett, a jelöltek közé bekerült Ioan Selejan, Hargita és Kovászna megye ortodox püspöke is. Ennek kapcsán az egyik legolvasottabb román napilap egyértelműen megírta, és a Selejan érdemeként említette azt, hogy 1990-ben a tízezer román ajkú lakosra jutó ortodox templomok száma Hargita és Kovászna megyében volt a legalacsonyabb, 2007 őszére viszont messze az országos átlag fölé nőtt. Magyarán: ma már a két székelyföldi megyében van a legtöbb ortodox templom, tízezer románra számítva. Függetlenül attól, hogy a román nemzetiségűek egy kis százaléka nem ortodox. Számos román értelmiségi személyiség (pl. Smaranda Enache, Gabriel Andreescu és mások) elmondta, leírta azt, hogy Hargita és Kovászna megyében az ortodox építkezés nem valós egyházfelekezeti, tehát nem kimondottan vallási, hitéleti célokat szolgál, hanem terjeszkedés, térhódítás – nem kis politikai jellegű vitorlaszéllel. Maguk az ortodox egyházfők és román politikusok is elismerték, hogy Székelyföldön a román ortodox egyháznak küldetése van, a románságtudat erősítése, a román őshonosság és a folytonosság bizonyítása. Ezt szolgálja a másfél évtizeddel ezelőtt betelepített, mesterségesen létrehozott Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség is, amely titkos és féltitkos állami adományokból elképesztő értékű ingatlanokat (épületek, telkek, létesítmények) vásárolt fel vagy kapott ajándékba Székelyföldön 1990 óta. Legutóbbi szerzeménye a Román Nemzeti Bank (BNR) sepsiszentgyörgyi fiókjának volt székháza, amit pereskedés utján sem tudott megmenteni a helyi őshonos közösségnek a Kovászna Megyei Tanács. Csíkszeredában az embernek a tíz ujja és tíz lábujja sem elég ahhoz, hogy az ortodox egyház által „pult alatt“ megszerzett értékes épületingatlanokat és földterületeket megszámláljuk. Némelyikükben magyar vállalkozók irodái, székházai, üzletei vannak, a bérleti díjakról pedig jobb nem beszélni. Az ortodoxia székelyföldi terjeszkedésének egyik főbástyája – jelképesen és szószerint is – a marosfői kolostor, hogyha ennél a szerény meghatározásnál maradunk, de több annál. A betelepítése, az építkezési engedélyek odaítélése kapcsán sokan vádolták az elmúlt évtizedben Dézsi Zoltán egykori prefektust. Az ortodox egyház kulisszamenővereit, hathatós állami- és kormánytámogatásait ismerve, nehéz eldönteni azt, hogy Dézsi Zoltán a marosfői betelepítést megakadályozhatta volna-e, hogyha akarja. És akarta-e? Egyáltalán meg kellett volna-e akadályozni? És ha alku történt, akkor mi volt az alku tárgya?
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere 8-10 évvel ezelőtt, parlamenti képviselői mandátuma idején a közérdekű információkhoz való jogok törvényének alapján, a parlamentben és bírósági úton is megpróbálta kicsikarni a választ arra a kérdésre, hogy az ortodox egyház mennyi állami költségvetési támogatást kap (például Hargita és Kovászna megyének mennyi jut), de csak részeredményeket bocsátottak a rendelkezésére. Ráduly akkor egyik nyilatkozatában „Trójai falónak“ nevezte az ortodox egyházat, mert a terjeszkedése a későbbi románosítási szándék előfutára.
A híres-hírhedt Cserehát-ügyet is említhetnénk, annak is erőszakos idegen terjeszkedés nyomán történő betelepítés a következménye, ám ott nem az ortodox (görögkeleti), hanem a görög katolikus egyház a főszereplő, haszonélvező. Tragikus, megsemmisítő, embertelen, amit a görögkeleti egyház 1945 óta elkövetett a görög katolikus egyház ellen, emiatt befogadóbbak lehetnénk a Csereháton tanyát vert apácarenddel szemben. Csakhogy feltevődik a kérdés: miért azt a helyet választották egy ilyen nagy kiterjedésű országban? Több száz, több ezer más és jobb választási lehetőségük is volt, ahol övéik között minden bizonnyal ők is jobban éreznék magukat, és tisztább lenne a lelkiismeretük, hogy nem mérgezik egy 90-95 százalékban magyar többségű város hangulatát, lelki nyugalmát. Hiányzott nekik az a persorozat, ami már másfél évtizede tart a Csereháti-épületegyüttes tulajdonjogáért, használati jogáért? Miért egy magyar többségű várost választottak, miért nem egy román többségűt? A válasz a Csáky Zoltán könyvében meg van írva.
A 86, illetve 76 százalékos magyar többségű Hargita és Kovászna megye úgy lett listavezető az ortodox „fejlesztések“ terén, hogy más megyékben sem panaszkodhatnak az „államvallás“ hívei, pópái, elöljárói. Romániában jelenleg több mint 17 ezer lelkész van, a zömük természetesen ortodox. Tavalyelőtt 50 millió eurót emésztett fel a javadalmazásuk, tavalyra az öszszeg csaknem 100 millió euróra emelkedett. A görögkeleti – vagyis ortodox – templomok száma megközelíti a 16 ezret. 1990 óta az országban évente átlag 150 ortodox templom épült, ami meghökkentő szám, és önmagában is jól érzékelteti azt, hogy ilyen ütem mellett mit jelent a székelyföldi megyék országos elsősége az ortodox templomok számának gyarapodása szempontjából. 1989-ben négy teológiai főiskola volt az országban, ma harminc a számuk, csaknem 11 ezer hallgatóval. Daniel ortodox pátriárka havi bére, avagy illetménye meghaladja a 8000 lejt és ez csúcsbér a romániai egyházfők között. Az ortodox egyház belső költségvetési nyilvántartással rendelkezik, és oda nemigen lehet betekintési joga, lehetősége még az adóhivatalnak, pénzügyőrségnek sem.
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
Kolozsváron János és Pista kocsmázni mennek. Futva közeleg feléjük egy úr: – Legyenek szívesek, mondják meg, hol van az állomás? – kérdi románul. Mire János: – Mi nem tudni. Az úr továbbszalad, Pista pedig megkérdi: – Te János, miért nem mondtad meg, hogy hol van az állomás? Lekési az az ember a vonatot! – Hagyd csak! Azt mondják, hogy már 2000 éve itt vannak, tudhatnák, hogy hol van az állomás!
