*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapElső kézből Nekrológ helyett Múltidézés a 2009. év karácsonyán elhunyt tekerőpataki születésű, gyergyószentmiklósi lakos, Antal János emlékére
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Nekrológ helyett Múltidézés a 2009. év karácsonyán elhunyt tekerőpataki születésű, gyergyószentmiklósi lakos, Antal János emlékére
2010. január 26. kedd 14:51
Tiszteletreméltó földijeink, akiket a szabadság szent lángja nemesített: Vitézavatáson Gyergyószárhegyen
Különös töltetű eseménnyel ért véget a ferencrendi zárdatemplom múlt heti, 31. évközi vasárnapi második szentmiséje. Miután páter Ervin, alias Ferencz Béla zárdafőnök példabeszédét a tisztelet köré összpontosította, a szertartás végén a gyakorlatban is szembesülhettek a hívek azzal a két gyergyói atyafival, akik eddigi életük során a cselekedetükkel és emberi magatartásukkal kétségkívül rászolgáltak a tiszteletre.
A tekerőpataki születésű, ma Gyergyószentmiklóson élő Antal János és családja, valamint a helybéli származású, napjainkban Csíkszeredában élő Szilágyi Árpád és hozzátartozói vallásos emberek, ám ezen a jeles napon felemelő meghívásnak eleget téve foglaltak helyet a zárdatemplom padsoraiban. A meghívásukról a magyarországi 1956-os Vitézi Lovagrend főkapitánya, Holl Ferenc altábornagy gondoskodott, aki értesítőjében felhatalmazta a gyergyószentmiklósi vitéz Salamon László erdélyi törzskapitányt, hogy a két arra érdemesnek talált személyt a lovagrendje soraiba léptetésével egy időben vitézzé avassa.
A nemzetközileg elismert lovagrendek egyházi, uralkodói, illetve hercegi alapításúak, ezek rendszerint több évszázados hagyománnyal rendelkeznek. Az 1956-os Vitézi Lovagrend tagjait, a magyar forradalom és szabadságharc résztvevőit és leszármazottjaikat a szabadság szent lángja tette lovaggá. A Lovagrendek Nemzetközi Uniója értékelve és elismerve a magyar forradalom tisztaságát, a résztvevők lovagias áldozatkészségét, a kereszténységért, az egész emberi civilizációért való helytállást, két esztendeje döntötte el, hogy 1956 hősei lovagok, ennél fogva befogadja őket a lovagság közösségébe. Azóta az 1956-os Vitézi Lovagrend nemcsak nevében, hanem nemzetközileg elismerten és erre méltóan lovagrend.
A lovaggá ütési, vitézzé avatási ceremóniát annak rendje és módja szerint hajtotta végre a megbízott Salamon László erdélyi törzskapitány, az ezzel járó külsőségekben vitéztársai, Bara Lajos háromszéki és Páll László udvarhelyszéki törzskapitányok voltak a segítségére.
Vitéz Szilágyi Árpád 1932-ben látta meg a napvilágot, őt az 1956-os magyar forradalom kapcsán, államellenes összeesküvés vádjával ítélte 20 év fogházbüntetésre a román állam. Szilágyi a nyolcvanas évek végén kért és kapott politikai menedékjogot az amerikai kormánytól. Családjával hosszasan az Egyesült Államokban élt, ma kettős állampolgársággal rendelkező csíkszeredai lakos. „Esküszöm a szentkoronára, hogy vitézi lovagrendem célkitűzéseit és előírásait ismerem, és azokat betartom” – fogadta meg a 73 esztendős kitüntetett, majd Sajó Sándor Magyarnak lenni című versét szavalva a zárdatemplom oltára előtt köszönte meg a rangos elismerést.
A 82. éves Antal János térségünkből az egyetlen, aki a második világháborúban, a szovjet elleni harcokban tanúsított hősiessége elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben. őt 1944. szeptember 30-án a fronton avatták először címzetes vitézzé az ott tanúsított bátorságáért, a magyar haza védelmében kifejtett önfeláldozó, harcias magatartásáért, elismerésül, hogy kétszeri sebesülése következtében vérével áztatta a harcmezőt a szovjet elleni ütközetek idején.
Vitéz Antal János, évek óta állandó rovatot vezet az Új Kelet hasábjain, melyben miután megörökítette, tanúként átmentette az utókornak a szörnyűséges második világháborúban átélt nehézségeket, viszontagságokat. Érdeklődésünkre ekképp eleveníti fel a múlt vasárnapi vitézzé avatásának meghatározó napját, 1944. szeptember 30-át: „Akkor én rajparancsnok voltam, s tizenkét fős legénységemmel felderítő járőrfeladattal bíztak meg. A Görgényi-havasokban, a Kereszthegy lábánál váratlanul szembetaláltuk magunkat az előnyomulásban lévő 40-50 fős szovjet csapattal, akikkel felvettük a harcot. A tűzharcokban májlövés következtében életét vesztette a ditrói Bajkó nevezetű golyószórósom. Megragadtam a fegyverét ezt követően és olyan iramban tüzeltem az ellenségre, mígnem tizennyolc halottjukat hátrahagyva visszavonulásra kényszerültek. Magam is súlyosan megsebesültem, tizenkét fős csapatunkból négyen maradtunk harcképtelenek a sebesüléseink következtében, s négyen közülünk a helyszínen maghaltak.”
– A vitézi elismerő oklevéllel, éremmel nem akarok dicsekedni, ez távol áll tőlem – mondja a maga egyszerűségével és nagyszerűségével Antal János, majd hozzáteszi: arra az egyre ellenben mindig büszke voltam és büszke vagyok, hogy magyarnak születtem, hogy magyar vagyok.
Gyergyó két szülöttjét, Szilágyi Árpádot és Antal Jánost felvette soraiba, és vitézzé avatta az 1956-os Vitézi Lovagrend. Erkölcsi elismerésül azért, hogy cselekedetükkel, példás helytállásukkal, hűséggel szolgálták a magyar hazát. Mindketten tanúbizonyságot tettek vitézségről és mély nemzeti érzésről. Két gyergyói embert kiemeltek a sorainkból, ők meg rangos elismerést szereztek arra, hogy érdemesek rá, rászolgáltak arra, hogy kijárjon nekik mindanynyiunk tisztelete. Az 1956-os Vitézi Lovagrend elismerése nem csupán címet jelent – nyomatékosítja alapszabályzatában az elismerő, hanem kötelezettség, a mindennapok helytállásának, példaképeinek méltósággal viselt megtisztelő kötelezettsége.
Mindenesetre felemelő, lélekmelengető az, ami a múlt vasárnap a zárdatemplom oltára előtt történt Gyergyószárhegyen. Olyan emberi.
(Péter Csabaírásának első közlésére az Új Kelet, 2005. november 3-án kiadott számában került sor.)
