*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
A címben idézett népi mondás mentén vizsgálva, három szempontból is első helyen vagy a dobogós helyek egyikén áll Románia az Európai Unió 27 tagállama között. Nem föltétlen a szegénység a vizsgált szempont.
Románia területén megközelítőleg 8,5 millió lakóház és lakás (telkes házak, tömbházlakások stb.) található. Pontos számot szinte lehetetlen megállapítani, ezt a statisztikusok is elismerik. A hétvégi házak között rengeteg az olyan, ami nincs hivatalosan nyilvántartásba véve, sok romatelepen pedig egy-két házszám alatt akár ezren is laknak, nyilván, több házban, ház-szerű tákolmányban. Amit viszont tudni lehet: a romániai háztartások több mint 40 százalékánál az illemhely nincs szennyvízcsatornákhoz kötve, itt vagy udvari „fabudiról“ van szó, vagy egész egyszerűen nincs semmiféle árnyékszék, az emberek, családok a szabadban végzik biológiai szükségleteiket. Ilyen szempontból az unós országok közül csak Bulgária vetekszik Romániával, de ott csak 26 százalék a szennyvízcsatornákhoz nem kapcsolt illemhelyek aránya. Romániában a családok és egyedülálló személyek 22 százaléka panaszkodik arról, hogy az utóbbi időszakban legalább egyszer beázott a lakása a tetőn vagy a falakon keresztül, a 22 százalékban benne vannak azok is, akiknek a talajtól vagy házalaptól nedvesedik, penészedik a lakása, lakóháza. A romániai lakosság 37,7 százaléka él tömbházlakásban, 60,7 százaléka telkes házban, 1,6 százalék pedig „kétlaki“, vagyis tömbházlakással és telkes lakóházzal egyaránt rendelkezik. A hajléktalanokat nem nevesíti a statisztika, az külön téma, és máskülönben sokuknak van éjszakai szálláshelye.
Van Romániának pozitív elsősége is, messze megelőzi a nyugati és északnyugati fejlett államokat a lakástulajdon szempontjából. Romániában ugyanis a lakosság zömének saját háza, tömbházlakása van, beleértve az olyan eseteket is, ahol az idős szülők nevén van a lakás, itt a családot lehet tulajdonosnak nevezni. A lakbérben élők, különféle lakbérleti szerződéssel rendelkezők száma alacsony, pláne a nyugatiakhoz képest.
Most pedig ételről, étkezésről egy keveset. A romániai háztartások átlagában a havi jövedelem csaknem egyharmadát élelemre, élelmiszerekre, étkezésre és italokra költik. Ez a legmagasabb ilyen irányú költekezési részarány az egész Európai Unióban, csak Litvánia (23 százalék) és Bulgária (21) tudja megközelíteni. A közel egyharmadból 26,6 százalék ténylegesen az élelem aránya, míg 2,55 százalékot alkoholmentes italok (üdítő, gyümölcslé, ásványvíz stb.) képezik, 2,2 százalékot pedig a szeszes italok (sokak számára ez is napi táplálék). Az uniós átlag: a havi jövedelemből 11,9 százalék megy élelelmre, 1,5 százalék szeszes italokra. A romániai és uniós összehasonlítás nagyon csalóka. Az élelemre fordított jövedelmi arányrész ugyan magas Romániában, de a fogyasztás, az étkezés mennyisége körülbelül 60 százalékkal kisebb az uniós átlagnál. A látszólagos fonákság magyarázata pofonegyszerű: a romániai átlagbérek sokkal alacsonyabbak az uniós átlagbérnél, a kevesebb élelemre többet kell áldozni a jövedelemből.
