*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Idén harminc éves lesz a gyergyóalfalvi citerazenekar: Dalos lelkű citerások
2009. február 08. vasárnap 12:02
„A citera száraz fája/ Magyar ember mulat rája,/ Oly szépen szól, úgy kesereg,/ Tán lelke is beleremeg” – fogalmazta versbe a citeráról vallott nézeteit Nagy Imre, a gyergyóalfalvi citerazenekar életrehívója és vezetője. A gyergyóalfalvi citerazenekar közel harmincéves fennállása óta a falu minden jelentősebb eseményén jelen volt, és fellépésével színesítette a programot. A hajdani Megéneklünk Románia fesztiválokon is szereplő zenekar 1989 után a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület védőszárnyai alatt tevékenykedve többször is részt vett a magyarországi testvértelepülések rendezvényein, de sikerrel képviselték a magyarságot a romániai kisebbségek legnagyobb seregszemléjén, a Segesváron szervezett Pro Etnica Fesztiválon is. A zenekar tagjainak többsége immár túl van a hetvenen, az utánpótlás zenekart az unokákból verbuválják.
„Míg be nem töltöttük a hetvenet, azzal nyugtatgattuk az asszonyokat, hogy csak hetvenéves korunkig muzsikálunk. Most meg azt mondjuk, hogy a hátralévő kevés időre már kár lenne abbahagyni” – fejtegeti hamiskás mosollyal az arcán Nagy Imre, a citerazenekar létrehozója. Mint mondja, a feleségek nem minden esetben örültek férjeik szabadidős kedvtelésének. Aztán elmeséli, hogy 1979-ben egy rádióhír hallatán támadt az ötlete, hogy szülőfalujában is létrehozhatnának egy citerazenekart. „Pribojszki Mátyás, magyarországi citeraművész erdélyi körútjáról szólt az a hír” – magyarázta, mint mondta, azonnal kerékpárra pattant és úgy járta körbe a falut, hogy felkeresse az egykori fonókban citerázó legénykori barátait. Így sikerült megnyerni a nemes célnak a Lőrincz ikerpárt – Fülöpöt és Gyulát –, illetve Dobai Józsefet, az akkori néptanács alelnökét, Tóth Ferencet és Sándor nevű fiát. A zenekarhoz később csatlakozott és bizonyos ideig Nagy Imrével együtt zenélt Márk Miklós, Lőrincz Imre, Nagy Dénes, Madarász Dénes, Vizoli Kálmán, Lőrincz Gergely és György Szabolcs. Miután öszszeállt a csapat, az első komoly nehézséget az okozta, hogy nem voltak megfelelő hangszereik. „Megtudtuk, hogy a gyergyócsomafalvi citerazenekar vezetője, Csíki János készít citerákat is” – magyarázta Imre bácsi. A citerakészítő „jó minőségű, aprónövésű fenyőből készült deszkát kért”, amit akkoriban eléggé nehéz volt beszerezni. Azonban Nagy Imrét nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen feladta volna, felkereste az összes létező asztalos ismerősét, beszerezte a kért deszkát, így 1980. szilveszterén már az új citerákkal muzsikáltak a bálon. Ezután húshagyati-, húsvéti-, szilveszteri bálok sorozata következett mind Gyergyóalfaluban, mind a környező falvakban. 1982-ben Gyergyószentmiklóson részt vettek a Csak tiszta forrásból című vetélkedőn, és 1983-ban Hargita megyében második helyezést értek el a Megéneklünk Románia fesztiválon. Közben a zenekar kibővült a muzsikusok fiaival, akik az édesapáiktól „lesték el” a citerázás fortélyait. Többségüknek már Nagy Imre készítette a citerát, aki időközben elsajátította a citerakészítés mesterségét Csíki Jánostól. Mellesleg az évek során Imre bácsi többszáz citerát készített, hangszereit Magyarországra, Németországba, Ausztriába, Hollandiába, Csehországba és Szlovákiába is elvitték.
1989 után újabb bemutatkozási lehetőségek nyíltak meg az alfalvi citerások előtt: a helyi és környékbeli településeken való fellépések mellett a magyarországi Faddon, Türjén és Balatonszárszón is vendégszerepeltek. „Az összes vendégszereplés közül a legemlékezetesebb a Pro Etnica Fesztivál volt Segesváron” – emlékezik Imre bácsi. A romániai nemzeti kisebbségek seregszemléjén ugyanis két egymást követő évben – 2003-ban és 2004-ben – a magyarság képviseletében, a gyergyóalfalvi Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület gyerek- és ifjúsági tánccsoportjának húzták, illetve pengették a talpalávalót. Azonban nem csak színpadon arattak osztatlan sikert, hanem egyik este a résztvevők étkeztetését biztosító vendéglőben is közel egyórás fellépésükkel kápráztatták el a segesvári magyarságot, és az ott étkező vendégeket. „A vendéglő tulajdonosa magyar volt, és ő kért meg, pengessünk egy kicsit” – indokolja a soronkívüli fellépést Imre bácsi, hozzáfűzve, hogy akkor lepődtek meg igazán, amikor megtudták, még az utcán, a vendéglő előtt is ropták a táncot az ő muzsikálásukra.
Idén fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli az alfalvi citerazenekar, a kerek évfordulóra nem vár különösebb elismerést a zenekar vezetője, csupán arra vágyik, hogy egészségéből és erejéből még teljen néhány újabb citera készítésére és adhassa át a stafétát lelkes, citerázni szerető fiataloknak. „Az évek során sok fiatalt megtanítottam citerázni, de sajnos közülük kevesen maradtak a faluban” – bánkódik az idős citerás, de reményteli csillogás jelenik meg a szemében, amint a szó unokáira – Emőkére és Beátára – terelődik. „Ügyesen citerázik mindkettő, csak épp tartanának ki felnőtt korukban is a hangszer mellett” – összegez Imre bácsi, majd hozzáteszi, hogy a két unokán kívül Lőrincz Anita, Bartis András, Kiss Arnold és Nagy Emília képezik az utánpótlás zenekart.
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
Kolozsváron János és Pista kocsmázni mennek. Futva közeleg feléjük egy úr: – Legyenek szívesek, mondják meg, hol van az állomás? – kérdi románul. Mire János: – Mi nem tudni. Az úr továbbszalad, Pista pedig megkérdi: – Te János, miért nem mondtad meg, hogy hol van az állomás? Lekési az az ember a vonatot! – Hagyd csak! Azt mondják, hogy már 2000 éve itt vannak, tudhatnák, hogy hol van az állomás!
„Míg be nem töltöttük a hetvenet, azzal nyugtatgattuk az asszonyokat, hogy csak hetvenéves korunkig muzsikálunk. Most meg azt mondjuk, hogy a hátralévő kevés időre már kár lenne abbahagyni” – fejtegeti hamiskás mosollyal az arcán Nagy Imre, a citerazenekar létrehozója. Mint mondja, a feleségek nem minden esetben örültek férjeik szabadidős kedvtelésének. Aztán elmeséli, hogy 1979-ben egy rádióhír hallatán támadt az ötlete, hogy szülőfalujában is létrehozhatnának egy citerazenekart. „Pribojszki Mátyás, magyarországi citeraművész erdélyi körútjáról szólt az a hír” – magyarázta, mint mondta, azonnal kerékpárra pattant és úgy járta körbe a falut, hogy felkeresse az egykori fonókban citerázó legénykori barátait. Így sikerült megnyerni a nemes célnak a Lőrincz ikerpárt – Fülöpöt és Gyulát –, illetve Dobai Józsefet, az akkori néptanács alelnökét, Tóth Ferencet és Sándor nevű fiát. A zenekarhoz később csatlakozott és bizonyos ideig Nagy Imrével együtt zenélt Márk Miklós, Lőrincz Imre, Nagy Dénes, Madarász Dénes, Vizoli Kálmán, Lőrincz Gergely és György Szabolcs. Miután öszszeállt a csapat, az első komoly nehézséget az okozta, hogy nem voltak megfelelő hangszereik. „Megtudtuk, hogy a gyergyócsomafalvi citerazenekar vezetője, Csíki János készít citerákat is” – magyarázta Imre bácsi. A citerakészítő „jó minőségű, aprónövésű fenyőből készült deszkát kért”, amit akkoriban eléggé nehéz volt beszerezni. Azonban Nagy Imrét nem olyan fából faragták, hogy egykönnyen feladta volna, felkereste az összes létező asztalos ismerősét, beszerezte a kért deszkát, így 1980. szilveszterén már az új citerákkal muzsikáltak a bálon. Ezután húshagyati-, húsvéti-, szilveszteri bálok sorozata következett mind Gyergyóalfaluban, mind a környező falvakban. 1982-ben Gyergyószentmiklóson részt vettek a Csak tiszta forrásból című vetélkedőn, és 1983-ban Hargita megyében második helyezést értek el a Megéneklünk Románia fesztiválon. Közben a zenekar kibővült a muzsikusok fiaival, akik az édesapáiktól „lesték el” a citerázás fortélyait. Többségüknek már Nagy Imre készítette a citerát, aki időközben elsajátította a citerakészítés mesterségét Csíki Jánostól. Mellesleg az évek során Imre bácsi többszáz citerát készített, hangszereit Magyarországra, Németországba, Ausztriába, Hollandiába, Csehországba és Szlovákiába is elvitték. 
