*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapElső kézből Ha kivárjuk, felvillanyoznak: Húsz év múlva termelhet az erdélyi atomerőmű
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Ha kivárjuk, felvillanyoznak: Húsz év múlva termelhet az erdélyi atomerőmű
2010. július 12. hétfő 13:41
Az biztos, hogy lesz, de nem tudni pontosan, hol és mikor – röviden így is összefoglalható az erdélyi atomerőmű terve. Három évvel ezelőtt a román gazdasági minisztérium kijelölt több mint száz lehetséges helyszínt, ezek csaknem háromnegyede erdélyi, a többi Kárpátokon túli. Sejteni lehetett, hogy Erdélyre esik a választás. Alapos terepszemlék és talajvizsgálatok után az illetékesek megnevezték négy erdélyi nagyváros – Kolozsvár, Brassó, Nagyszeben és Arad – övezetét, illetve a Szamos, az Olt és a Maros folyók völgyeit.
Cernavodán Románia áramszükségletének 10%-át állítják elő
Ennél többet nem közöltek, pedig a Greenpeace környezetvédelmi szervezet romániai képviselői a közérdekű információkhoz való állampolgári jogok törvényére hivatkozva bíróságon is kérték a tervezett erdélyi atomerőmű építési helyének pontos ismertetését. A Greenpeace aláírásokat gyűjt az újabb romániai atomerőmű terve ellen, azt szeretnék, ha inkább környezetbarát energiaforrásokra költenék az eurómilliárdokat. Az Evenimentul zilei című napilap 2010. március 19-i száma azt írja, a Szilágy megyei Nagyilonda község Konkolyfalva és Hosszúrév településeinek környékén, Dés várostól 40 kilométernyire, a Szamos völgyében épülhet az erdélyi atomerőmű. A napilap a község (magyar) polgármesterét is megszólaltatja. Az elöljáró elmondta, a terepszemlék hírére ő személyesen felhívta a gazdasági minisztériumot, és azt válaszolták, igen, Nagyilonda lehet az erdélyi atomerőmű helyszíne. Ezt a feltevést, illetve állítást nem erősítette meg hivatalosan a szakminisztérium.
Adriean Videanu gazdaságügyi miniszter legutóbbi nyilatkozata szerint a helyszín kiválasztásában az a döntő szempont, hogy milyen technológiára készül az erőmű, természetes vagy dúsított urán lesz-e az üzemanyag.
Az erdélyi atomerőművel kapcsolatos egyéb adatok sem tűnnek véglegesnek. Az első üzembe helyezési határidő 2020 volt, ma már 2030-ról beszélnek. Két vagy három reaktoros lesz, legalább 1000 megawattos teljesítménnyel, bizonyos szakértők ennek a kétszeresét vagy többszörösét említik. A helyszínkutató terepszemlék és talajvizsgálatok több erdélyi önkormányzatban és közösségben is riadalmat keltettek a képzelt veszélyek miatt. Ezzel szemben Zsombori Vilmos, a Nukleáris Tevékenységet Felügyelő Országos Bizottság tagja (volt elnöke) úgy véli, a csernobili tragédiához (1986) hasonló atomkatasztrófától egyáltalán nem kell tartani, mert az új technológiák és felhasznált anyagok nagyon biztonságosak. Az erdélyi atomerőmű román és külföldi együttműködéssel épül, valószínűleg francia technológiával. A beruházók nyereségrészesédéséből az ötven százalékot meghaladó többség előreláthatóan a román Nuclearoelectrica állami vállalaté lesz.
Románia délkeleti részén, a Duna-parti Cernavodán lévő atomerőműnek az egyik reaktora 1996-tól működik, teljesítménye 705 megawatt. A második – azonos teljesítményű – reaktort 2007 folyamán, több szakaszban adták át és kapcsolták a villamosenergia-hálózatra. A két reaktor az ország energiaszükségletének csaknem 18 százalékát fedezi. A tervek szerint 2015-16-ig elkészül még két finn típusú reaktor, egyenként 720 megawattos teljesítménnyel, tehát megdupláznák a jelenlegi két reaktor energiatermelését. Számítások szerint, amikor majd párhuzamosan működik az erdélyi és dél-romániai két atomerőmű, az energiaszükséglet 50-60 százalékát fedeznék az ország jelenlegi területén. A fő cél az energiafüggetlenség a térség államaival szemben.
A cernavodai 3-as és 4-es reaktorok 2-3 milliárd euróra becsült költségeinek 30 százalékát befektetők fedezik, a többit hitelből biztosítják, a 2-es reaktor megépítését például uniós kölcsönök is segítették. A befektetők a majdani energiaszolgáltatásokból kapnák vissza a pénzüket, illetve a szerződések alapján nyereségrészesedésre számíthatnának. A cernavodai atomerőmű alapkövét már 1982-ben lerakták, Ceausescu diktátor öt reaktort szeretett volna, de az 1989-es rendszerváltáskor az első is csak félig volt kész. A Bécsi Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1990-ben adta áldását a cernavodai 1-es reaktor befejezésére és üzembe helyezésére. A kanadai AECL és az olasz Ansaldo társaságok voltak a kivitelezők, Candu-technológiát alkalmaztak, akárcsak később a 2-es reaktornál. Már eleve rendkívül biztonságosra tervezték a telepet, 2001. szeptemberének végén, a terroristaellenes riadók és óvintézkedések időszakában egy román illetékes tisztségviselő azt nyilatkozta, a cernavodai atomerőmű katasztrófaveszély nélkül kibírná a New York-i repülőgépes merényletekhez hasonló támadást. A romániai atomerőmű-beruházásokban részvényesként, a román többségi tulajdonosok mellett cseh, belga, olasz, német és spanyol jónevű cégek, energetikai társaságok is jelen vannak.
Románia egyetlen működő uránércbányája az ország északkeleti részén van, a felmérések szerint még legalább 20 évre biztosíthatja a nyersanyagot, évi termelése 40 ezer tonna (200 tonna urán) volt az utóbbi években. A cernavodai atomerőmű nem dúsított, hanem természetes uránt használt ez idáig. A több évtizedes atomenergia-beruházások dacára csak 2001-ben készült jogszabály radioaktív hulladékanyagok szakszerű, biztonságos tárolására. Cernavoda város 20 ezer fős lakosságának 86 százaléka ellenezte azt, hogy a település körzetében legyen az uránsalak-tározó, s miután ezt mégis megépítették, az önkormányzatnak nagy nehézségei adódnak abban, hogy a veszélyességi illetéket (tetemes pénzösszeg) behajtsa az atomerőmű gazdáitól. Olyan hírek is elterjedtek az utóbbi időszakban, hogy Romániában épülne az egész Európai Unió uránsalak-tározója.
Romániában az első kísérleti atomreaktort 1956-ban kezdték építeni Bukarest közelében, egy kutatóközpontban. 1998-ban végképp leállították, és 2003-ban elkezdték a felszámolását, szétszedését. Ez amerikai és orosz segédlettel most is zajlik, több szállítmány alkotórészt vittek Oroszországba. Egy ideig mindössze húsz kilogramm uránt őriztek a reaktorcsarnokban, majd biztonsági okokból – a terroristaellenes óvintézkedések okán – azt is eltávolították. Román hírforrások szerint a volt szocialista tömb államaiban ez a legelső kísérleti atomreaktor, amelyet teljesen felszámoltak. Az országban még két ilyen reaktor van, egyik az autógyártásról ismert Pitesti városban, a másik éppen a cernavodai atomerőmű területén.
