Gyergyócsomafalván történik valami. Ezt tudja az, aki a híradásokat követi, és látja az is, aki ellátogat a településre. A gazdasági válság és nehézségek ellenére mintha fénykorát élné a község. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is nemrégiben kiemelten szólt az itteni történésekről, jelezve, csaknem húsz pályázat fut Gyergyócsomafalván. Miközben a település polgármesterével, Márton László Szilárddal beszélgettem, majd megtekintettem néhány beruházás munkálatait, ezt én is megtapasztaltam.
• Az elmúlt év megvalósításai közül melyik volt a legnagyobb Gyergyócsomafalván? Mi az, amire a település polgármestereként a legbüszkébb?
• Egyáltalán, hogy túléltük 2010-et. Nehéz év volt. Sokat dolgoztunk, kevés pénzért, főleg a kollégák. Nem igazán jöttek azok az eredmények, azok a lehetőségek, amelyeket elvártunk, ennek ellenére én azt mondom, sikeres év volt. Igazából a vége lett eredményes, hiszen már nem csak mese, beszélgetés, ígéret, hogy lesz pénz a település általános felújítására, hanem aláírt finanszírozási szerződésünk is van. Az év közepén, amikor csökkentették a fizetéseket, mintha megcsappant volna a munkakedv, a költségvetés, egyáltalán minden, mégis év végére helyreálltak a dolgok. Ez a beruházás tette fel az i-re a pontot, tehát erre mondom hangsúlyosan, hogy a legnagyobb megvalósítás. Emellett 2010-ben a pénzügyi válság, a nehézségek ellenére voltak kisebb-nagyobb megvalósítások. Legfőképpen a közösségépítő, közösségformáló tevékenységeket, rendezvényeket helyeztük előtérbe, mert szerintem fontosak voltak.
• Kérem, emeljen ki néhányat ezek közül.
• Elég sok bírálat ért már akkor, amikor elkezdtük szervezni a hagyományos falunapokat. Sokan kérdezték, válságos időben lehet-e, jó-e szórakozni. Én azonban úgy gondolom, ez is fontos, hiszen a gyermekének is mindenki készít tortát születésnapjára, akkor is, ha kevesebb a fizetése. Igyekeztünk úgy összeállítani a programot, hogy mindenkit megszólítsunk. Megszerveztük Csomafalva házi kártyajátékának, a preferansznak a bajnokságát, nagyon sikeres rendezvény volt a Zanzibár koncert, és többek között bemutattuk a település híres szülöttjének, Köllő Miklósnak a monográfiáját. A közösségformáló események közé tartozik a rendszeresen megtartott tavaszi nagytakarítás, amit mindig húsvét előtt egy héttel rendezünk, ilyenkor rendbe tesszük a közterületeket, mezei utak mentét, lomtalanítunk, és ebbe az akcióba a lakosság is bekapcsolódik. De sorolhatnám tovább, Székely Kultúra Napja, amit a fürdőnél szerveztünk, a gyereknap, anyák napja… Szinte minden korosztálynak, családnak, egyénnek, közösségnek, civil szervezetnek volt valamilyen rendezvény a tavaly, és ugyanezt szeretnénk idén is.
• Csatornázás kérdésben hol tart Gyergyócsomafalva?
 Márton László Szilárd
• Mikorra várható a vízhálózat felújítása?
• Az elképzeléseink szerint, ha tudjuk tartani az ütemtervet, és a különböző közbeszerzéseknél nem lesz túl sok óvás, akkor már az őszszel nekifoghatnak a gépek dolgozni. Uniós támogatással a vidékfejlesztési alapból kapjuk ezt a pénzt. Tudom, az emberek azt mondják, hogy már régóta beszélünk a pályázatról, hogy leadjuk, megnyerjük, de most már tényleg nekifogunk a kivitelezésnek, vagyis elkészülnek a kivitelezési tervek, és kezdődhetnek a munkálatok.
• Vidékünkön minden településen kényes kérdés az utak állapota. Mi a helyzet Gyergyócsomafalván?
• Nem tekintem beruházásnak az utak állapotára való odafigyelést, de ez a megvalósítás jelentős összeget elvont a helyi költségvetésből. Tavaly 40 000 m2-nyi utat tettünk rendbe töltőkővel és minimális gépi munkával. Ez nem jelent teljes újratöltést, de a szegényes költségvetés figyelembevételével, nagy dolognak számít.
• Gyergyócsomafalva szerepel a népifürdő programban is. Hol tartanak a munkálatokkal?
• Külön köszönetet kell ezért mondjak a Hargita Megyei Tanácsnak. Kicsit gyorsan kerültünk a programba, hiszen 2009 őszén megkérdeztek, van-e elképzelésünk turisztika területén. Akkor említettem, hogy van egy borvízfürdőnk, és szabadidőközpontot szeretnénk létrehozni, hogy lehetőség legyen a vízi világ megismerésére, hiszen a Maros holtága mellett található, és egyben természetközeli kikapcsolódási lehetőség is legyen. Én azt kértem, ha lesz rá lehetőség, akkor finanszírozzák egy megvalósítási tanulmány elkészítését. Ezzel szemben tavaly májusban megjött az átirat, hogy egy hónap alatt készíttessük el a kivitelezési terveket. Rohammunka lett, ráadásul a tulajdonviszonyokat is kellett rendezzük, de ezt is sikerült megoldani. Hargita megyében talán a legnagyobb összeget kaptuk erre a célra, licitálásokat követően ez 670 ezer lejre tehető.
• Hogyan képzeljük el a csomafalvi népifürdőt?
• A Maros holt ágát takaríttattuk ki, hiszen ha áll benne a víz, akkor a borvízfürdőnél sem cserélődik, és ez rontja a borvíz állapotát. A terveink szerint a Marosból kiveszünk vizet, és visszavezetjük két kis zsilippel, elzárható rendszerrel, hogy csendes folydogálással abban a részben legyen víz. Fával fűtött szauna készül a borvízfürdő mellé. Emellett hagyományos rendezvénycsűrt is építünk, ez olyan, mint egy csomafalvi csűr, azzal a különbséggel, hogy leszigetelték, kicsit téliesítették, és emberi használatra alakítják ki a szénatartás helyett. Szándékaink szerint tánctáborokat lehet majd ide szervezni, helyet ad egyéni, családi, közösségi rendezvényeknek, és rossz idő esetén szabadtéri színpadként is működik. Ugyan kicsi, de ha idén is ott szervezzük a Székely Kultúra Napját, akkor nem megfelelő időjárási viszonyok esetén van, ahová menni. A csűrnek van istállórésze is, ide egy borvízmúzeumot képzelünk el, a csomafalvi borvizes emlékekből, tárgyakból állítunk ki néhányat, hiszen mindenki borvizesnek emleget minket. Emellett rendezzük a területet, sétáló utacskákat, ösvényeket építünk, hagyományos növényeket telepítünk, hogy meg lehessen a gyerekeknek tanítani, hogy melyik milyen, hogy néz ki…
 Épül a csűr a rendezvényeknek
• Az elmúlt évben fogadta el a hivatalos zászlóját is a helyi tanács.
• A novemberi tanácsülésen hagyták jóvá Gyergyócsomafalva hivatalos zászlóját. Ezt közmeghallgatás, megkeresés előzte meg, öt változatról kérdeztük meg a lakosság véleményét. A színkombináció az adott volt, a piros és fekete, hiszen ez jellemző ránk. A prefektusi jogászok ugyan megtámadták a döntést, de felhasználjuk azt a precedenst, hogy Hargita Megye Tanácsa is elfogadta a lobogóját. A román törvénykezés nem tiltja saját szimbólumok elfogadását, igaz az ellenkezőjét sem írja, de mi úgy gondoljuk, hogy ami nem tilos, azt lehet. Az én álláspontom az, hogy a határozatot nem kell visszavonni, nem sértő az, hogy piros-fekete zászlaja van Gyergyócsomafalvának.
• Polgármester úr, kérem emeljen ki egy személyt, civil szervezetet, aki/amely leginkább segítette a munkáját az elmúlt évben …
• Nagyon sokan segítettek. Vallásos emberként azt mondom, hogy a Jóisten segített a legtöbbet rajtunk. Ha emberekre gondolunk, akkor az RMDSZ-t kell kiemeljem. Ez nem titok, lehet tudni, hogy az RMDSZ segítségével nyertük meg a nagy pályázatot, ami nem csak nekem, nem az RMDSZ-nek lesz jó, hanem a csomafalvi embereknek. Olyan politikusok, személyiségek segítették a munkámat, akik RMDSZ színekben nyertek megbízatást, gondolok itt a Hargita Megye Tanácsának elnökére, képviselőkre, szenátorokra.
• Hátráltató erő?
• Csomafalván az egyik legnagyobb gond –, amit sajnos még nem sikerült megoldani, de minden erőnkkel ezen vagyunk – a tulajdonjogok. A tulajdonosok egy része csomafalvi, de nagyon sokan elszármazottak, akik már nem itt élnek, és ők pereket, végrehajtásokat akasztanak a nyakunkba. Kénytelenek vagyunk ilyenre fordítani időnket, energiánkat, hiszen tudjuk, hogy nincs igazuk, tudjuk, hogy nem méltányos, amit tesznek, de kihasználják a törvény betűit, és próbálkoznak, mi meg ellenállunk, amíg tudunk. Meg kell védjük az egyszerű csomafalvi embernek a területeit, a tulajdonát.
• Gyergyócsomafalva mint község alapító tagként részt vesz egyesületekben, szervezetekben is. Milyen közös terveik vannak?
• A legnagyobb a Leader-program, a G10 fejlesztési egyesület, egyike vagyunk a résztvevő tíz településnek. A Leadernek az a lényege, hogy alulról jövő elképzeléseket támogat a pénz helyi szétosztásával. Elkészült a G10 térség stratégiája, és remélem, hogy ez nyertes pályázat lesz, és kapunk pénzt. A másik, aminek részesei és mozgatói vagyunk, az a Somolyó közösségek közötti fejlesztési egyesület, ennek Gyergyóújfalu és Gyergyóalfalu is tagja. Két nagy pályázatot tettünk le közösen, az egyik napelempark létesítése, amelylyel a közvilágítási energiaszükségletet tudnánk biztosítani. A másik turisztikai pályázat, településenként egy-egy menedékházat építenénk, mivel a Natura2000 madárvédelmi zónában vagyunk, elsősorban madarászoknak készülne, de természetesen mindenki igénybe vehetné. Az egyesület a Szülőföld Alaptól nyert 500 ezer forintot képzésre az otthoni beteggondozók számára. A napokban volt a Csomafalvi Délhegy nevű sportklub alakuló ülése, a helyben játszott sportágaknak szeretnénk jogi keretet biztosítani.
• Mekkora összegből gazdálkodott 2010-ben Gyergyócsomafalva?
• Megközelítőleg 4 millió 900 ezer lejből.
• Készül már az idei költségvetés?
• Számokat nem tudok mondani, hiszen mi sem ismerjük azokat. Egyelőre letettük az igényléseket Hargita Megye Tanácsának, akik egy jól kidolgozott űrlapon kérik, hogy milyen beruházásaink vannak, mit támogathatnának. Egyébként csak tervezgetünk.
• 2011-ben milyen terveket, megvalósításokat helyeznek előtérbe?
• Öt beruházásra is kértünk támogatást a Hargita Megyei Tanácstól, és minden attól függ, hogy megkapjuk-e. Három csoport van, a megnyert pályázatok, a település lakosságának a segítése a faipar és a turizmus támogatásával és a közösségszervezés, a harmadik pedig a tulajdonjog tisztázása. Konkrétabban az infrastrukturális részről beszélhetünk. Felújítjuk a teljes vízhálózatot két utca kivételével, ahol megfelelőek a csövek, és a gerincvezetéket is kicseréljük. Utak esetében 10 km aszfaltozás szerepel a pályázatban, valamint a Maros hídnak és három helyen a Somolyón átívelő hidaknak a megerősítése. Emellett szociális központ épül, és bővítjük a kultúrotthonunk felszereltségét. Ez egyetlen pályázat, durván 15 millió lej összköltségvetéssel. Másik nyertes pályázatunk a turisztikai marketing megerősítéséről szól, ebből épül egy turisztikai információs központ, érintőképernyős terminál és sokféle, öszszesen 36 000 darab reklámanyagot nyomtatunk. Sokan úgy gondolták, hogy a turizmusban van lehetőség, és egyedül elindultak ezen az úton, ezért úgy vélem, hogy a mi dolgunk, hogy most ebben kicsit segítsünk nekik. Azáltal, hogy lesz egy turisztikai információs központ, ahová alkalmazunk két személyt, akik megszervezik az ide érkező emberek útját, tartózkodását, programjait, úgymond eladják a települést, és velük közösen elkészítjük a község turisztikai stratégiáját is. ők működtetik majd a borvízfürdőt és a múzeumot is.
• Milyen mértékben érezte meg Gyergyócsomafalva a gazdasági válságot, és mennyire nyomja rá bélyegét ez idén is a mindennapokra?
• Látszott nagyon a településen is, hiszen az adóbefizetési kedv sem volt olyan, mint azelőtt. Van egy olyan része is a költségvetésünknek, amelyet a jövedelemadókból osztanak vissza. Ez az előző évekhez képest szintén kevesebb volt, vagyis a jövedelem is csökkent. Az emberek fásultabbak, zárkózottabbak, nincs kedvük mosolyogni. A munkaközösségünkön is ugyanezt éreztem, nincs kedvük a névnapozáshoz, a közösségi együttlétekhez, ha megszervezzük, eljönnek, de nem tudnak felszabadulni. Ez érthető, 400-500 lejes fizetésből, ahol gyermeket is el kell tartani, nagyon nehéz. Külön köszönettel tartozom a munkatársaknak, hogy ennek ellenére helytálltak, végezték a dolgukat, fogadták az ügyfeleket, és igyekeztek nem türelmetlenkedni, szépen beszélni, kedvesen mosolyogni, még ha ezért meg is kellett erőltessék magukat. Ugyan elmaradtak beruházásaink, de a vállalkozásoknál annyira nem érződött a válság. Ez köszönhető annak, hogy a csomafalvi vállalkozók mindig is jó minőséget gyártottak, itt elsősorban a faházakra gondolok, hiszen többségük fával dolgozik, illetve a turizmusban sem volt olyan látványos a visszaesés. Legalábbis én így látom, lehet, hogy ők mást mondanak. Az idei évben valószínűleg folytatódik a válság, azonban a pályázatainknak köszönhetően nem fogjuk annyira érezni, mindenképpen lesznek megvalósításaink, befejezett programok, amelyeket tavaly indítottunk, mint például a sportbázis. Én optimista vagyok, az voltam tavaly is.
• Polgármesterként rendkívül elfoglalt, mennyire jut ideje másra, mint a település gondjainak megoldása?
• Tegnap este volt egy találkozóm a vállalkozókkal, mert faházkiállítást tervezünk, és ezt egy másik megbeszélés követett. Közben felhívtak otthonról, és a majdnem hároméves kisfiam kérdezte, hol vagyok. Amikor mondtam, hogy bácsikkal találkozom, megkérdezte: ennyi ideig? Valóban vannak olyan hetek, amikor nagyon keveset vagyok otthon, máskor igyekszem pótolni a kimaradást. Gondolom, hogy a családom is megérti, hogy ez ezzel jár, és támogatnak ebben. Igyekszem időt szakítani a barátokra, azokra az emberekre, akik fontosak. Rugalmas a munkaprogramom, nem nyolc órát dolgozom, 24 órás készenlétben kell legyek, hogy ha valami gond van, elérhető legyek. A sportolás a hobbim. Most is hetente kétszer eljárok teremfocizni. Mindig benne vagyok a Gyergyói-medencében szervezett önkormányzatok közötti sportvetélkedőkben, játszom, szeretek sportolni. Régebb a kutyámmal is volt időm foglalkozni, szegénnyel jó ideje nem tudtam elmenni sétálni.
Barabás Orsolya
|
