*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Most már nyolc éve, hogy a családommal együtt csak évente néhány alkalommal térhetünk haza Gyergyószentmiklósra. Újra és újra érdeklôdéssel állok meg egy-egy utca vagy városrészlet elôtt, de különösen érdekel a gyergyói embernek, barátaimnak és ismerôseimnek a gondolkodásmódja és életformája.
Minden nyáron a természet zsongó magányában, az erdei kis házunkban is eltöltünk néhány napot, hogy a csendben és az imában lezárjunk egy-egy tanévet, és újult lelki erôvel induljunk neki a következô iskolai évnek. Ezt a pár napot kinn az erdôn semmi más nem tudná pótolni számunkra. Ez idô alatt önkéntelenül is arra irányul figyelmem, ami még a természetbôl megmaradt a gyergyói ember számára.
A fenyves hegyoldalak alján – elsôsorban a magánterületeken – a levágott fagallyak szerteszét az erdôk között arról tanúskodnak, hogy valakik a téli tüzelôjüket „nagy gyorsasággal oldották meg”, és ami megmaradt, arra már nem volt idejük, érzékük, hogy el is takarítsák. Csak sejteni lehet, hogy falopás és nem bélyegzés révén nyerték a faanyagot. Pedig a fenyvesek a vidékünk testôrei. Megvédik a gyergyói embert a hirtelen lezúduló csapadék következtében kialakuló sárlavinától, hiszen a fák gyökereikkel felfogják a vizet. Ágaikkal méltósággal hajolnak a gombászó vagy eprészô begyûjtôk fölé. Ontják az oxigént, adják a friss levegôt, tüzelôt biztosítanak a kemény tél idejére, és elkísérnek a bölcsôtôl a koporsóig életünk valamennyi vonatkozásában. Nagyságuk Isten dicsôségét hirdeti. Árnyékukban védve vagyunk a tikkasztó napfénytôl, és az állatok, növények sokasága talál élelmet, menedéket lombjaik alatt. Szépségük elôtt Salamon minden pompája ködbe vész. Odvaikban madarak fészkelnek és „hangicsálnak”. Erdôink élnek, adnak, védnek, de önmagukat nélkülünk nem védhetik meg. Ne feledjük, hogy aki az erdôt védi, az a jövôt menti át és tartja meg a gyerekeink és unokáink számára. A gyermekeink jövôjének a megteremtése viszont abszurd módon ne a jövô tönkretételével, az erdôk letarolásával történjen, mert áll az örök törvény: „az Isten mindig megbocsát, az emberek néha, de a természet az soha”! Ezért védjük meg erdôinket és erdei kincseinket, és adjunk hálát a Teremtônek minden ingyen leszedhetô erdei gyümölcsért, mert azt nekünk adta.
Szlôvárosom lakosságának belsô öszszefüggéseit magától értetôdô módon nem láthatom át, így továbbra sem kívánok állást foglalni sem politikai, sem városvezetési, sem egyéb érdekek mentén. Engem az Úr Jézus nem azért küldött, hogy csoportok és érdekek között manôverezzek, hanem azért, hogy hirdessem az örökkévaló evangéliumot (vö. Jel 14,6; Mt 28,18-20) és lehetôleg minél több ember számára be tudjam mutatni annak páratlan voltát és mindenekfölött álló értékét. A szülôvárosomba vagy a térségünkbe látogató ember csak azt látja, ami a szeme elôtt van, és higgye el kedves olvasó, hogy gyakran ez a látásmód önmagában is elegendô lenne ahhoz, hogy jobb legyen az emberek közérzete ebben a városban. Ha azt látom, hogy egy központi épület homlokzata megújult, vagy éppen a Virág negyedben végre aszfaltozzák az utakat, akkor csak ezt lássam meg, és ne kutassam annak létezô vagy nem létezô hátsó szándékát. Mert amit keresek, azt fogom megtalálni. Ha megkeresem egy-egy városi esemény mögött a politikai szándékot, – lehet, hogy meg fogom találni, de mit érek vele? Én annak örülök, hogy ha kis lépésekben is, de szépül a város, hogy az „Erdei kincseink napján” a fiaink sok más gyerekkel együtt ingyenes és biztonságos ugráló várban játszhattak. Örülök, hogy külön gyerekzenei program és tánctanítás is volt; annak viszont nem, hogy estig tartó hangos zenével adtuk tudtul a világnak, hogy milyen jól érezzük magunkat. Igaz, hogy nem várható el, hogy a jézusi „aranyszabály” mérce legyen nem hívô emberek, tömegek életében, de vallási hovatartozástól és világnézeti meggyôzôdéstôl függetlenül is be lehet mutatni ezt az örök elvet: „Amit akartok azért, hogy az emberek veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták (Mt 7,12)”.
Ha azt szeretnéd, hogy a gyerekeid este idôben lefeküdjenek, és el is tudjanak aludni, akkor te, mint szervezô azon legyél, hogy amíg a lakosság egyik csoportját szórakoztatod, addig ne bosszantsd a másik réteget azon a címen, hogy „nekik is jár” a rendezvény hangosabbik fele. Lehetôleg találj erre másik megoldást. Legalábbis én ezt tenném.
A vállalkozók és munkavállalók, alkalmazottak munkáját és bérezését is csak nyomokban és néhány ember elbeszélésébôl ismerhettem meg. Jó lenne mindkét félnek komolyan venni azt, ami az Isten szavából ôrájuk vonatkozik. Egyrészt a vállalkozók és cégvezetôk – amennyire ezt a romániai rendszer lehetôvé teszi – tegyenek meg mindent azért, hogy emberhez méltó béreket nyújtsanak az alkalmazottaiknak, hogy a munkások visszatartott méltányos bére „ne kiáltson az égre” igazságosságért, és a munkásaik után a törvényesen elôírt járulékokat fizessék. Másrészt pedig alkalmazottként szívleljem meg a tíz parancsolat negyedik parancsolatát is, jelen esetben pedig ezt a részét: „Hat napon át munkálkodjál és végezd minden dolgodat …” (Kiv 20,9; vö. 20,8-11) Isteni parancs a hat napon át történô mindenféle dologra kiterjedô munka elvégzése. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyemen és otthon is meg kell állnom a helyem, és el kell végeznem azt a munkát, ami arra a napra adódik, vagy ami elvégezhetô. „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra” – ismerjük a közmondást, amely szintén errôl az életbölcsességrôl tanúskodik. Egyébként Salamon volt az a király, aki a Szentírás szerint, a királyok közül a legnagyobb életbölcsességet kapta az Úrtól, és ez az élet valamennyi területére kiterjedt (vö. 1Kir 4,29-34; 10,1-7.23-24). Így érdemes figyelembe venni az ô tanácsát, amely természetesen Istentôl való: „Vesd el vetômagodat reggel, és estig ne pihentesd kezedet, mivel nem tudod, hogy ez hasznosabb-e vagy az, vagy jobb-e mindkettô együtt (Préd 11,6; Szt. Jeromos Bibliatársulat fordítása).” Ezen felül pedig úgy végezd minden dolgodat, mintha Krisztusnak végeznéd. Olyan szakértelemmel, precizitással, szorgalommal, körültekintéssel és gyorsasággal. Ha valaki naponta törekszik erre, az hétrôl hétre egyre jobb szakmunkássá és jobb munkaerôvé válik, és így a cég számára is nélkülözhetetlenné tette magát. Tisztában vagyok azzal, hogy nem lehet az égbekiáltó igazságtalanságokat emberi szempontokkal áthidalni, sem „lenyelni” minden nap, de a Szentírást olvasó és Istenben bízó ember ismeri az Úr ígéreteit. Ezért Istenben bízva nem keseredik meg, mert jól tudja, hogy lesz végsô igazságszolgáltatás, amely ôt is és minden embert érinteni fog. „Mert ismerjük azt, aki így szólt: Enyém a bosszúállás, én megfizetek – ezt mondja az Úr (Zsid 10,30).”
Még távolról sem szeretném azt a benyomást kelteni, hogy én mindenre tudom a választ, csupán arra hívom fel az olvasó figyelmét, amit Pál apostol így fogalmazott meg: „Örüljetek az örvendezôkkel és sírjatok a sírókkal (Róm 12,12).” Ne keressük mindenben a hátsó szándékot, mert ezzel megmételyezzük az életünket. Ne aggódjunk azon, hogy nem az a politikai szándék érvényesül, amit mi elképzeltünk, mert Isten az, aki „tesz királyokat, és dönt királyokat” (vö. Dn 2,21/Károli; Lk 1,52). És minden gyergyói és más vidékek „kiskirálya” cselekedeteit és szavait angyalok jegyzik fel, és az Úr ismeri a szívek rejtett szándékait és gondolatait, amelyek az utolsó napon nyilvánvalókká lesznek (Ez 11,5b; MTörv 31,21; Lk 2,34-35; Jel 20,12-13). A másik részrôl pedig, hogy ha bárki valamit a városért tesz, örüljünk annak, és ne feltételezzük, hogy ezt hatalma megerôsítése, vagy annak megszerzése miatt cselekedte. Lehet, hogy így van, de ez nem ránk tartozik, ezzel ne mérgezzük a saját lelkünket. Ilyen emberek mindig voltak és lesznek, csak a valódi Krisztuskövetôk lesznek mind kevesebben, azért állunk ott, ahol állunk, és huny ki a családban és a munkahelyeken az igazi szeretet és igazságosság fénye, mert az evangélium kovásza a tettek szintjén nem lett gyakorlattá az életünkben. Így nem is várható, hogy az önmagának élô és netán hatalomra törô ember felocsúdjon csipkerózsika álmából, és felismerje élete valódi értelmét, amelynek lényege „szeretni és önzetlenül másokért élni, tenni minden nap”.
ég ma eldönthetem, hogy Isten segítségével jó kovász akarok-e lenni a gyergyói emberek, szomszédok és barátok életében. Ettôl már élhetôbb lesz a városunkban az élet, és valamilyen módon talán jobb lesz az emberek közérzete is.
