*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapElső kézből Földrengés a jóslat és a tudományosság között (3.) Bukarest tényleg veszélyben
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Földrengés a jóslat és a tudományosság között (3.) Bukarest tényleg veszélyben
2010. november 29. hétfő 16:32
Sorozatunk előző – tehát második – részében idéztük egy neves román szakértő szavait, aki felhívta az érdeklődők figyelmét arra, hogy a www.infp.ro internetes honlapon élőben követhetők a földrengések. Ezt nyilván nem úgy kell értelmezni, hogy képek, dokumentumfilmek, videók láthatók összeomló házakról, építményekről vagy rohangáló emberekről. Isten őrizz! A honlap technikai jellegű (mint sportban a „livescore“ eredményközvetítés), ahol térképes ábra mutatja a legutolsó nagyobb földrengés helyét, adatait.
A képernyőn a vöröshegyi (Muntele Rosu) vagy más megfigyelő és földrengésjelző állomás grafikai mutatójának, szeizmográfiai tűjének a mozgását, apró rezdüléseit is követni lehet. Nem nagy látványosság, de majd akadhat valaki, aki éppen olyankor navigál a honlapra, amikor a szeizmográf tűi jelzik a földrengést. Négy-öt Richter-fokozatig csupán szórakoztató látvány marad, sehol semmiféle veszélyt nem jelent.
Egy másik kutató tanulmányából idézve közöltünk egy képletet, amelynek alapján a szakember próbálta kiszámítani, avagy megjósolni egy legközelebbi nagyerejű földrengés lehetséges időszakát, évét. Az egyetemi professzor a valószínűség-számítás elvén dolgozott ki egy előrejelző-programot, nála Y=A+BX. A képlet jelmagyarázatából kimaradt egy betű, ezért nem árt megismételni, hátha valakit behatóbban érdekel. Az „Y“ a lehetséges nagyerejű földrengés éve, az „A“ a legelső erős földrengés évszáma, amelytől a periodicitást számoljuk (lehet akár 150 évvel ezelőtti is), a „B“ két-két nagy földrengés közti évek átlaga (mondjuk a 33, a 31, a 32, a 33 és 31 évközök esetén 32 év lesz a „B", de ez csak példa), végül az „X“ a következő földrengés sorszáma, azzal kell szorozni a „B“ átlagszámot.
Jóslatok és tudományosabb előrejelzések, valószínűség-számítások garmadája jelenik meg már évek óta a lehetséges pusztító erejű földrengésről, és egy valami van, amiben ezek a leginkább közelítenek egymáshoz, vagy éppen egyetértenek. Nem titok senki előtt, hogy
Bukarestet fenyegeti a legnagyobb veszély,
és főleg a régi – 100-150 éves vagy idősebb – épületeket. Már 15-20 éve ír a román sajtó bukaresti „piros pöttyös“ (bulina rosie) épületekről, merthogy nagy piros ponttal jelölik az olyan épületeket, amelyek biztosan vagy szinte biztosan romba dőlnek egy 7 Richter-fokozatú vagy erősebb földrengés esetén. Nem föltétlen paranoiás – sőt, egyáltalán nem – Sorin Oprescu főpolgármester, amikor több száz ezer lehetséges áldozatról (halottról vagy hajléktalanná válóról) beszél a földrengésveszélyek kapcsán. Bukarest történelmi központjában csaknem 400 olyan épület van, amelyet „piros pöttyösként“ emlegetnek és jelölnek, de 1991 és 2009 között csak tizenkettőt (!) sikerült építészetileg megerősíteni, biztonságossá tenni. Szakértők négy veszélyességi övezetre osztották a főváros területét, a földtani elemzések szerint az Otopeni repülőtér környéke, a Sajtó Háza (volt Casa Scânteii) és a Pantelimon lakónegyed a legveszélyeztetettebb. A legbiztonságosabb – érdekes módon – a Dambovita folyó mente. Egy szakértői becslés szerint a 7,3 Richter fokozatú (az 1977-essel azonos erősségű) földrengés egészen biztos, hogy legalább 6500 halálos áldozattal, 25-30 ezer sérülttel járna, és legalább 95 ezer személyt kellene élve kimenteni a romok, épületüregek közül. Hogyha a földrengés valamivel erősebb volna és este 9 és reggel 6 között történne, a halálos áldozatok száma elérhetné a 450 ezret, írja egy szakértői tanulmány. Ennek a becslésnek az egyik legfurcsább része az, ahol azt állítják, az összedőléssel és súlyos fokú megrongálódással veszélyeztetett épületek 40 százaléka egy-kétemeletes, a legveszélyeztetettebbek között csupán 9-10 százalék a tízemeletesek vagy magasabbak aránya. Összesen 23 ezer épületet rongálna meg komolyabban a 7,2-7,3 erősségű földrengés. Ennél erősebb földrengés azonban sokkal tragikusabb következménnyel járna, az 1940 előtti épületek zöme vagy összedőlne vagy súlyosan megrongálódna. Ezek között vannak magánházak, villák, tömbházak és középületek is, egyik az 1895-ben felavatott Igazságügyi Palota. Az állam elméletileg rengeteget költene a veszélyes állapotban lévő épületek megerősítésére, a tervekben eurómilliók szerepelnek erre a célra, de a tényleges munka csigalassúsággal zajlik, a pénzkiutalás mindig valahová máshová kell sürgősebben. A főváros épületeit és lakosságát nemcsak az épületek összeomlása, megrongálódása veszélyezteti, hanem a Malom-tó (Lacul Morii) is, mert ha a földrengéstől a gátja elszakadna, 2-3 méter magas hullámok zúdulnának az utcákra.
Bukarest központjában olyan lakóházak és lakótömbök vannak, amelyek a villamos elhaladásakor is érezhetően megremegnek. Az ilyen épületeknek szinte semmi esélyük talpon maradni a 7,5 Richter-fokozatú vagy erősebb földrengésnél. A magántulajdonú lakóházak, tömbházlakások esetében a hatóságok többféle módszert is kipróbáltak már, hogy ösztönözzék, rákényszerítsék a lakókat a „konszolidálási“ munkálatok elvégzésére. A kormány is több határozatot hozott e célból. Nem mindenki enged a felkéréseknek, felszólításoknak, és ez nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy az illető lakások zömében idősek élnek, a felújítási, megerősítési munkálatok értéke pedig családonként, tulajdonosként ezer és tízezer euró (!) között mozog. Egész egyszerűen nincs pénz épületerősítésre,
a lakó pedig marad a rettegéssel,
illetve a reménnyel, hogy mégsem lesz pusztító erejű földrengés. Nem adott különösebb lendületet a munkálatoknak az sem, hogy az állam átvállalna egy részt a költségekből. Ezek után a hatóságok büntetőjogi eljárásokkal és pénzbírságokkal is megfenyegették azokat, akik nem voltak hajlandóak az épületerősítést fizetni, a munkálatokat engedélyezni. Elméletileg magánszemélyeknek 1000 lejtől 3000 lejig, jogi személyeknek 5000 lejtől 15 000 lejig terjed a pénzbírság, tehát nem fakultatív jellegűnek szánták az épületszilárdításokat. Olyan tervek is születtek, hogy a veszélyes épületeket lebontanák, és a lakók rendkívül kedvezményesen vásárolhatnának új lakást. Ez esetben sem az állam, sem a tulajdonos nem költene nagyon sokkal többet, mint amit a felújítások, megerősítések költségei jelentenének. (Galacon például úgy döntöttek, a „piros pöttyös“ épületek, lakóházak 90 százalékát lebontják.) A hatás kedvéért a bukaresti „piros pöttyös“ lakótömbök pontos címei megjelentek a sajtóban, és az épületek bejáratainál öles betűkkel ki van írva – természetesen piros alapon fehér betűkkel – a figyelmeztetés, hogy I-es vagy II-es minősítésű omlásveszélyes épület ajtaját nyitja a belépő ember. Az ilyen lakótömbökben a lakbér sokkal alacsonyabb, mint a fiatalabb, biztonságosabb tömbházakban.
Országos szinten egy 7,3-as vagy erősebb Richter-fokozatú földrengés legalább 15-20 milliárd eurós károkat okozhatna, vélik bizonyos szakértők, mások ennek csupán 10-20 százalékát tartják elképzelhetőnek. A kórházaknak 80 százaléka nem földrengésbiztos. A siralmas helyzetre az Egészségügyi Világszervezet, Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is felfigyelt. Hitelekkel próbálják ösztönözni az épületek megerősítését és egyéb szerkezeti módosításokat. A Világbank 2005-ben 80 fontos középület megerősítéséhez nyújtott anyagi támogatást és hitelt. Az ország területén több mint 29 ezer műemléképület és műemlékegyüttes van, azoknak legalább 60 százaléka tatarozásra, földrengésekkel szembeni erősítésre, szilárdításra szorulna.
A lehetséges kárbecsléseknek a magas értéke és az utóbbi évek gyakori árvizei miatt vezették be a kötelező lakásbiztosításokat, amelyek – mint ismeretes – kimondottan természeti csapások okozta károkra érvényesek, a három közül az egyik a földrengés. A biztosítások hivatalos formaságai beindultak, január végéig kell megkötni a szerződéseket az évi 10 és 20 eurós részletfizetésre, a lakás, lakóház épületanyagának függvényében. Aki elmulasztja, 100 és 500 lej közötti pénzbírságra számíthat minden naptári évben, amíg fizetni nem kezdi. A nagyobb „bírság“ azonban az, hogy földrengés okozta károk esetén csak a biztosított ingatlanokra jár kártérítés (10 ezer, illetve 20 ezer euró). A biztosítók nyilván tetemes pénzösszegeket begyűjtenek azoktól is, akiknek házát, tömbházlakását nem fenyegetik természeti csapások. Nem kell mégsem irigyelni a biztosítótársaságokat, mert természeti csapások eshetőségének szempontjából
Romániát Európa és az egész világ legveszélyeztetettebb államai
közé sorolják,
tehát itt az átlagnál sokkal valószínűbb az, hogy a biztosító előbb-utóbb lakosok ezreit, tízezreit lesz kénytelen kifizetni (a kötelező biztosítások érintettjei közé tartoznak ugyanis az árvízkárosultak és a földcsuszamlások kárvallottjai is). Öt-hat évvel ezelőtt mindössze a tulajdonosok 5 százalékának volt lakásbiztosítása, ez hamarosan elérheti a 95 vagy – a pénzbírságok hatására – akár a 100 százalékot is.
Jóslatokról már elég sok szó esett, maradjunk még egy kicsit ennél a témánál. Nyolc évvel ezelőtt egy kereskedelmi társaság szenzációt keltett azzal, hogy bukaresti lakosoknak kínált földrengésjelző készüléket. A kis szerkentyű ára 60 dollár volt (ma kb. 20 lej), ehhez jött még az 5 dolláros havi bérlet. Valójában a mobiltelefonok elvén működő áruként kínálták. A szolgáltató azt ígérte, a Vrancea megyei epicentrumból induló földrengést olyan gyorsan jelzi az előfizetőnek, hogy neki lesz maximum 25-30 másodpercnyi ideje a legbiztonságosabb helyet megkeresni ott, ahol éppen tartózkodik (gerendák alatt, masszív bútordarabok mellett, üvegtárgyakról, ablaküvegektől távol stb.), illetve elzárhatja a gázat, lekapcsolhatja a villanyt. A készüléket más helységek lakóinak nem kínálták, ezt azzal indokolták, hogy a jelzéstől számított cselekvési idő nagyon lerövidülne az epicentrumhoz közeledve, így a jelzés értelmét veszítené. A szolgáltató azt ígérte, hivatalokat, cégeket is ellátná hasonló riasztóval, hogy a gázszolgáltatást azonnal megszakíthassák, bizonyos gépeket, készülékeket kikapcsolhassanak vagy – kórházak esetében – a fényforrást pótolhassák. Ez eddig mind szép és jó, a fővárosiaknak akár hasznos is lehetett volna, csakhogy közbeszóltak a hatóságok. A műszerek forgalmazását és a szolgáltatást tervező cég egy magán kutató- és földrengésjelző állomást finanszírozott, attól kapta volna a jelzéseket, és azokat közvetítették volna pillanatok alatt az előfizetők készülékeire. A földrengések vizsgálása, jelzése és minden, ami ehhez kapcsolódik, az a nevelésügyi és kutatási minisztérium hatásköre, más közegnek nem áll jogában a lakosság riasztása. Az illetékesek úgy ítélték meg, hogy nemzetbiztonsági jogszabályokat sértene a „földrengésjelző cég“ szolgáltatása, emiatt leállították. Pedig korábban komoly szakértők is rokonszenvesen vélekedtek róla. Végül is a szép reményekkel induló szolgáltatás az alábbi címszó alatt (egy időre?) megbukott:
„üzérkedés a földrengésfélelemmel“.
A hatóságok talán jól kezelték ezt a helyzetet, talán nem. Nehéz megítélni. Tény az, hogy a saját berkeikben, kertjeikben is vannak gondok. Déván, a híres várhoz közel lévő magaslaton működik Erdély legrégebbi szeizmológiai megfigyelő- és jelzőállomása. Az elmúlt évtizedben a székházba többször betörtek, a műszereket megrongálták. Eforie tengerparti üdülővárosban 2008 folyamán avatták az ország és egész Dél-Kelet-Európa legkorszerűbb földrengés-megfigyelő központját. Legalábbis annak tűnt. A létesítményt azonban egy év alatt sem tudták üzembe helyezni, mert egy villamossági magánvállalkozás nem volt hajlandó az áramszolgáltatást biztosítani bizonyos területtulajdonosi jogviták és bérleti díjak ürügyén. Egy évig a szeizmológiai állomás olyan gyenge áramszolgáltatást kapott, mint egy átlagos háztartási fogyasztó. Idén nyáron bürokrácia szinten is történtek kedvezőtlen fejlemények. Az ország egyetlen földrengésvédelmi központja (CNRRS) elveszítette önállóságát, beolvadt egy területrendezési, urbanisztikai és épületakusztikai kormányhivatalba (Urban-INCERC). Az intézet 2002 és 2007 között japán támogatással működött, nem véletlenül, hiszen Japánban van a világon a legfejlettebb földrengésvédelmi és kármegelőzési felkészültség. Néhány tucatnyi fiatal szakember volt Japánban továbbképzéseken. A CNRRS fő tevékenységi területe a földrengéskárok mérséklése, a legveszélyeztetettebb épületek, építmények tanulmányozása és megerősítése. Szakértők szerint ezt a feladatot nem tudja átvenni és – főleg – hatékonyan megoldani az említett urbanisztikai hivatal, amely a turisztikai és régiófejlesztési minisztérium alárendeltségéhez tartozik.
A földrengések valószínűsíthetőségétől függetlenül,
a polgári védelem nem lazsál,
az ország településein, ipari központjaiban stb. időszakonként vannak felkészítő, katasztrófahelyzeteket mímelő gyakorlatok. Ez a készenléti program nyilván Bukarestben a legfejlettebb, és nemcsak földrengésekkel szemben. Az országban öt-hatezer korszerű sziréna felszerelését tervezték, ezek műholdról is irányíthatók. Ebben az ellátmányban is Bukarest áll az élen. A legkorszerűbb hangjelzők nemcsak zúgnak vagy „visítanak", hanem emberi hangon, rendkívül nagy hangerővel tájékoztatnak. A hangforrás digitálisan be van táplálva többféle katasztrófahelyzetre (árvíz, földrengés, súlyos levegőszennyezés stb.), az irányító központ felelőseinek az a dolguk, hogy a helyzetnek megfelelő szöveget elindítsák. A fővárosban van katasztrófabejelentő és tájékoztató digitális központ, ahonnan szükség esetén a lakosságot ellátják a legsürgősebb, legfontosabb tudnivalókkal. A központ a polgári védelem gondozásában működik, és az utóbbi években több gyakorlattal bejáratták a rendszert. Hátha vigasztaló és megnyugtató, a főváros 2-es kerületében, katasztrófahelyzet esetén a bejátszható felvételről kellemes női hang ismételgeti a lakosságnak a legfontosabb tudnivalókat, legsürgősebb, legészszerűbb teendőket ...
