*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
ÉSZREVÉTELEK: A TÁVHőSZOLGÁLTATÁS SZERZőDÉSJAVASLATÁVAL KAPCSOLATBAN
2011. január 24. hétfő 12:05
1. II. FEJEZET/06/10-11. A SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA
Az alább felsorolt problémák miatt – véleményem szerint – a szerződés nem írható alá, főleg meghatározatlan időre.
2. III. FEJEZET/06/10-11. A SZOLGÁLTATÁS MEGSZÜNTETÉSE VAGY CSÖKKENTÉSE
A 10-es pont szerint bizonyos esetekben a szolgáltatónak joga van a fűtés megszüntetéséhez. A 11-es pont szerint viszont ebben az esetben is kell biztosítania a minimális 12 °C fokot. Ha egy lakásban megszüntetik (kivágják) a fűtést, hogy biztosítják az előírt hőmérsékletet?
3. III. FEJEZET/07/8/c. A HASZNÁLATI MELEGVÍZ NYOMÁSA
A lépcsőházak hidegvíz-csatlakozó vezetékeit újra kellett volna méretezni, mert ezek kell biztosítsák a szükséges hidegvíz-mennyiséget, mind a használati melegvíz előállításához, mind a belső fűtési hálózathoz is. Mivel ez nem történt meg, nincs biztosítva az előírt víznyomás, különösen csúcsfogyasztás idején, amikor a felsőbb szinteken a melegvíz sokszor használhatatlan a kis nyomás miatt.
4. III. FEJEZET/07/19. A SZOLGÁLTATÓ NE OKOZZON KÁROKAT A FOGYASZTÓK TULAJDONÁT KÉPEZő BERENDEZÉSEKBEN
Ezt az előírást a szolgáltató (beruházó) nem tartotta be. A munkálatok kivitelezése közben több súlyos hibát is elkövetett, például:
• A fogyasztók tulajdonát képező belső fűtő- és melegvíz-vezetékeket nem szigetelték le, a hőcserélőkön sincs hőszigetelés. Az itt keletkező hőveszteségeket a fogyasztók fizetik meg.
• A hőmoduloknál nincs biztosítva a belső fűtési hálózat légtelenítése.
• A belső fűtési hálózat leürítése csak a lépcsőházban a földszinten lehetséges, ahol nincs csatlakozási lehetőség a csatornázási rendszerhez. Így szükség esetén elkerülhetetlen a földszint forró vízzel való elárasztása.
• A tágulási tartályt legtöbb esetben nem az előírásoknak megfelelően kötötték be, így bizonyos esetekben, a keletkezett túlnyomás miatt, károsodhatnak a hőcserélők vagy más berendezések.
• A használati melegvíz előállításához szükséges hőenergia-mennyiséget csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni, mert a hidegvíz hőmérsékletét nem mérik. Ez állandó jelleggel 10 Celsius-fokra van beállítva, annak ellenére, hogy egy év folyamán a hidegvíz hőmérséklete változik (3-18 °C között). Állítólag vannak olyan modulok is, amelyeken a használati melegvízen nincs is mérőműszer.
• Meghibásodás esetén a fogyasztóknak nincs hozzáférési lehetőségük a belső hálózat elzáró és ürítő szerelvényeihez.
5. III. FEJEZET/08. A FOGYASZTÓ LEMONDHAT A SZOLGÁLTATÁSRÓL A TÖRVÉNY ÁLTAL ELŐÍRT FELTÉTELEK MELLETT
Melyek ezek a feltételek?
6. V. FEJEZET/12/3/b. A HASZNÁLATI MELEGVÍZ ELOSZTÁSA
Az Árhatóság 343. számú rendelete nem tér ki arra az esetre, amikor a belső melegvíz-órák által mért melegvíz-mennyiség különbözik a fő óra által mutatott mennyiségtől. Ezekben az esetekben a Lakótársulások feladata a különbségek felosztása a fogyasztók között (hőenergia és melegvíz mennyiség). Gyergyószentmiklóson ez a feladat a szolgáltatóra hárul. A szerződésnek tartalmaznia kellene a felosztási módszert, annál is inkább, mert a jelenlegi tanácshatározat – amely a felosztási eljárást tartalmazza –, amellett, hogy törvénytelen, igazságtalan is, mert a becsületes fogyasztókat bünteti többlet hő- és melegvíz mennyiségekkel.
7. VI. FEJEZET/15/1. A HőENERGIA ÁRA
A szerződésjavaslat szerint a hőenergia eladási árát egy külön melléklet tartalmazza, amely viszont hiányzik a küldeményből. Ez lenne pedig a szerződés egyik legfontosabb pontja, amely talán leginkább érdekli a fogyasztókat. Mindenki tudja, hogy a távhőrendszer felújítása magántőkéből történt. A szerződés egyetlen pontja sem tartalmaz olyan elvárást a szolgáltató (beruházó) részéről, amely szerint a beruházás értékét a fogyasztók kellene megtérítsék. A hőenergia árába egy ekkora beruházás értékét különben sem lehet belefoglalni. A Hőenergia törvény (325/2006) és az Árhatóság Rendelete (66/2007) elfogad ugyan költségelemként egy bizonyos összeget beruházásra, de ez csak néhány százalék lehet a hőenergia értékéből, pontosan azért, hogy a hőenergia árát ne emelje lényegesen. Ezeket az összegeket csak bizonyos beruházásokra lehet használni, például kisebb értékű berendezések megvásárlására. A beruházási összeg értékét pedig előzetesen a helyi tanács kell jóváhagyja egy határozat alapján.
Ha a szolgáltató (beruházó) a fogyasztókkal akarja megtéríteni a beruházás értékét, akkor a fogyasztók előzetes beleegyezésével a tanács meghatároz egy helyi illetéket a beruházás megtérítésére, amelynek semmi köze nincs a hőenergia árához. Ilyen tanácshatározat viszont jelenleg nincs. A leírtak alapján következik, hogy a beruházó nem a fogyasztókkal akarja megtéríteni a beruházás értékét.
Akkor viszont érthetetlen a hőenergia túlzott ára, amelyet nem a szerződésből, hanem a szolgáltató bemutatkozó leveléből tudunk meg: 184,4 lej/Gcal + TVA, azaz a fogyasztó 228,66 lej/Gcal-t fog fizetni. Az sem derül ki a szerződésből, hogy ártámogatás van vagy nincs. Ha van, akkor az mennyi? Elfogadhatatlan, hogy egy teljesen felújított távfűtési rendszerben a hőenergia ára 18 %-kal nagyobb legyen, mint felújítás előtt. Ráadásul a régi ár (194,01 lej/Gcal) kiszámításánál lényeges szempont volt, hogy a városnak szükséges hőenergia előállításához 25 %-ban használtak fahulladékot és 75 %-ban földgázt.
Az elvégzett modernizálási munkálatok közül csak néhányat említek meg, amelyek külön-külön is a hőenergia árának lényeges csökkenését idézték elő (ami viszont nem tükröződik a hőenergia árában):
• A Forradalom negyedi (dán) hőközpont összekötése a Virág és Bucsin negyedi hőközpontokkal. Ez a munkálat lényegesen megváltoztatta a felhasznált üzemanyagok arányát. Így a fahulladékból előállított hőenergia mennyisége megemelkedett 50-60 %-ra, a gázból előállítotté meg lecsökkent 40-50%-ra. Tehát a hőenergia átlagára lényegesen csökkent. Ugyanakkor a fahulladékkal működő kazán ésszerűbb kihasználása miatt lényegesen kellett volna csökkennie az itt előállított hőenergia árának is, 161 lej/Gcal-ról kb. 100-120 lej/Gcal-ra. Megjegyzem, hogy a többi hőközpont esetében (egy kivételével), amelyeket szintén a dánok építettek Romániában ugyanolyan berendezésekkel, mint itt, a hőenergia eladási ára 84,13-135 lej/Gcal között mozog (lásd. www.ANRSC.ro).
• A távhővezetékek kicserélése, a hőmodulok beszerelése, valamint egyes ésszerűsítési munkálatok elvégzése a Virág és a Bucsin negyedi hőközpontokban lényegesen kellett volna csökkentsék a földgázból előállított hőenergia árát is, 313 lej/Gcal-ról kb. 200-220 lej/Gcal-ra.
• A hőenergia folytonos szolgáltatása megnöveli az eladott hőmennyiséget, amely szintén árcsökkenést kellene eredményezzen.
Összegezve a leírtakat, és figyelembe véve a jelenlegi működési feltételeket, a hőenergia eladási ára kb. 150 lej/Gcal kellene legyen (ártámogatás nélkül), amely úgy gondolom, hogy egy valós ár, főleg, ha összehasonlítjuk a hőenergia végleges árával, amelyet az RFV közölt a médiában. Soós Csaba úr, az RFV egyik vezetője 2009. szeptemberben tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy amikor beindul az új fahulladékkal működő hőközpont, a városnak szükséges hőenergiát 85 %-ban fahulladékból és 15 %-ban földgázból fogják előállítani, a hőenergia eladási ára pedig 80 lej/Gcal lesz (megjelent a Kisújság 2009. szeptemberi 39. számában).
Ha a szolgáltató elvárja, hogy a fogyasztók a számlák értékeit pontosan fizessék, a fogyasztóknak is jogos az elvárásuk a minőségi szolgáltatás mellett egy becsületes árpolitika alkalmazására. Ha a szolgáltató túlzott, meg nem alapozott árakat állapít meg, a fogyasztók előbb-utóbb leválnak a rendszerről. Köztudott, hogy egy kiskazánnal vagy akár egy lépcsőházi kazánnal, amely földgázzal működik (nem fahulladékkal), 1 Gcal előállítása 130-140 lejbe kerül. Így amellett, hogy az üzemeltető elveszti a szolgáltatást, felelnie is kell (a jelenlegi városvezetéssel együtt) a távhőszolgáltatás megszűnéséért.
8. A SZERZőDÉS NEM TARTALMAZZA a szolgáltató vállalását, hogy 3 évig nem módosítja a hőenergia árát. És azt sem, hogy mennyi lesz ez az ár!
9. VÉGEZETÜL:
az a véleményem, hogy a szerződésjavaslat ilyen formában nem teljesíti az elfogadásához, aláírásához szükséges feltételeket, főleg ami a hőenergia árát illeti, mert az nem a jelenlegi működési feltételeket tükrözi. Úgyszintén a 185/2010 számú tanácshatározat is törvénytelen, mert a jóváhagyott ár (202,16 lej/Gcal) a régi, a felújítás előtti működési feltételeket tartalmazza.
