*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
– „Mindenki az önök érdekében fejti ki áldozatos munkáját” –
A minap egy ismerősöm örömmel újságolta: „Képzeld el, a tegnap voltunk kosarazni, és már működik a sportcsarnokot meleg vízzel ellátó napenergiát felhasználó berendezés, így aztán «ingyen» zuhanyoztunk…”. Ez a hír olyan jó érzéssel, boldogsággal töltött el, hogy egész napra megvolt az az energiám, amit egy megvalósítás, siker tud kölcsönözni, és be kell vallanom büszkeség töltött el, az eredményből fakadó megelégedettség.
Tudatában vagyok annak, mindinkább megbizonyosodok arról, „hogy minden jó cselekedet megkapja a jól megérdemelt büntetését”, mert pozitív cselekvésünkkel kitűnünk, megzavarjuk az amúgy nyugalmas, békés semmittevést itt Gyergyószentmiklóson, mércét állítunk, ami kötelez, rámutatunk a hiányosságokra, mozgásba hozzuk a csendes vizeket, mert befolyásoljuk az irányítást, ami nem mindenkinek tetszik. Ugyanakkor van az időleges megelégedettség, önbecsülés (megbecsülés hiányában), ami pontosan elegendő ahhoz, hogy újból cselekvésre késztessen. Ez az érzés az, ami hatalmába kerített a jó hír hallatán, és mosolyra fakasztott egész napra.
Merthogy nem volt 2009 szeptembere olyan régen, amikor a főnököm (Mezei János polgármester!) egy szép nap hivatott és közölte, nem tud velem együtt dolgozni, majd felkért, hogy adjam be a felmondásomat… Kérdésemre, hogy „De hát mi a baj, valami nincs elvégezve?” a következő választ kaptam: „Te munkaidőben másokkal foglalkozol, mint ami a feladatod…”. „Mégis mikkel?” – kérdeztem, mire ő: „Például pályázatokat írsz, erről a napelemes pályázatról nem is tudtam, nem is tájékoztattál!”. Válaszára reagálva azt mondtam: „Elsősorban te jelentetted ki, hogy csak öt emberrel vagy hajlandó tárgyalni, másodsorban, a technikai igazgató tudott róla, így az ő tiszte lett volna, hogy tájékoztasson, harmadsorban, te írtad alá azt a szerződést, amelynek a tárgyát a tanulmányok elkészítése képezte, negyed sorban ezt a pályázatot nem munkaidőben írtam, ötöd sorban, de nem utolsó sorban, „jobb helyeken” az ilyen és hasonló tevékenységekért osztják az extraprémiumot.” Tán baj az, hogy 360 ezer lej vissza nem térítendő támogatást igényeltünk a városnak? – kérdezem… Igen, úgy érzem ott, akkor rátapintottam a lényegre, vannak, akiknek baj, ha pénzt hozol, nyersz a városnak. Ha a fejlesztésre nagy összegek vannak elkülönítve (lásd a 2009-es költségvetésben – Inkubációs Központ), ha több dinamikus személy átlagon felüli javadalmazásért, teljes munkaidőben, kizárólag fejlesztéssel foglalkozik, eredményfelmutatás/elszámoltatás nélkül, (mert ez valójában csak fal), baj, ha olyan tanügypárti az alpolgármester, akinek nem tiszte a fejlesztéssel, pályázatokkal foglalkozni, de meglátva a lehetőséget belekontárkodik, és finom makacssággal addig „erőszakolja”a környezetét, ameddig érvényesíteni tudja akaratát, cselekvésre kényszerít, és végül a lehetőségből megvalósítás lesz. Baj, ha valaki bebizonyítja, hogy mégis lehet, amikor nem az a cél.
Önök el sem hiszik, hogy a fent említett költségcsökkentő beruházások kapcsán az általános pozitív hozzáállástól eltérően volt olyan intézményvezető is, aki a következőket jelentette ki: „Engem nem érdekel a fűtés, azt úgyis az önkormányzat kell kifizesse.” Döbbenet, ezt tetézte később a Pál Árpád parlamenti képviselő által megszerzett 85 ezer lejnek a visszautasítása, amelyet a pályázathoz szerzett a városnak, az önrész kiegészítése céljából. A hivatal gazdasági embere a pénzt kezelő intézmények vezetői felé a következő útmutatást adta: „Nekünk e nélkül is meg van ehhez a programhoz az önrész, költsétek arra, amire akarjátok, nekünk ez a pénz nem kell, nincs mit csináljunk vele.”
Na ugye, nem tudják elhinni azt, hogy tisztelt hivatali, szakmabeli kollégáim, a funkcióba kerülő, a pályázatok terén nagy tapasztalattal rendelkező dinamikust is beleértve, nem tudnának egy több forrásból finanszírozott pályázatot lebonyolítani, hogy nem találtak módot arra, hogy a kormányhatározattal, célirányosan kiutalt összeget törvényesen elköltsék? Igen, döbbenet! Szerintem, csak a megfelelés vágya, illetve a szembesülés és a konfliktus minden áron való elkerülése késztethet szakembereket a kormánypénzek visszautasítására. Talán, mert meg akar felelni egy vezető kicsinyes, gyerekes makacsságának. Egy vezető hatalmas egójának akar megfelelni, aki annyira nem tudja elfogadni a mások megvalósításait, hogy képes büszkeségében, dölyfösségében inkább a város lakói által befizetett adóból kifizetni azt, amire kormánypénz áll a rendelkezésére, csak azért, mert ezt az ellenzéki képviselő szerezte meg. Ez lenne az elfogadott, a helyes magatartás?
De végül, annyira mindegy, hogy ki próbálja ezt a tollat a kalapjára tűzni, kik tolakodnak, szerepelnek szalagvágásnál a fényképeken, az a lényeg, hogy ezt a lehetőséget mi nem hagytuk ki. Ennek eredményeképpen most sok ember direkt vagy indirekt módon részesül belőle.
Az újságok lapjain fényképek mögött szereplő személyeknek, akik a felkérésemre örömmel, készségesen reagáltak, ezúton is megköszönöm ennek a pályázatnak a megvalósításához tett önkéntes, térítésmentes hozzájárulásukat. Köszönet tehát az intézmények képviselőinek, Lakatos Mihálynak, Farkas Zoltánnak, Gáll Árpádnak, Fülöp Katalinnak; köszönet és hála a vállalkozó Balázs Istvánnak és Bíró Boér Attilának, és végül, de nem utolsó sorban köszönet Pál Árpád országgyűlési képviselőnknek.
Jó volt veletek dolgozni!
