*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Valamikor, az 1990-es évek legelején „megjelent“ egy fakereszt a Csíkszereda központjában lévő Hargita szálló mögött, a görög katolikus templom közelében. A tájékozatlanok valamilyen tragédia emlékére gondolhattak, a jól értesültek tudták, hogy az ortodox (görögkeleti) egyház területfoglalás címén helyezte el és szentelte fel a szerény kis keresztet a füves, sáros közterületen. Időközben az ortodox egyház elfoglalta a néhány lépésnyire lévő görög katolikus templomot is, amely az előző évtizedekben elhanyagolt állapotban, kihasználatlanul állt, madarak és négylábú kisállatok rejtekhelye volt, a tetején gyomnövények, facsemeték nőttek. Nicolae Ceausescu le akarta bontatni, de Adrian Pãunescu költő lebeszélte szándékáról. Mintha érezte volna, hogy valamikor jó lesz az ortodoxoknak, ha elorozzák.
A fakeresztből később vaskereszt lett, jelezve az ortodox területfoglalási szándék komolyságát, tartósságát. Sokan azt is tudják, mi célból került az ortodox fa- és vaskereszt az említett helyre. Ortodox központot akartak oda építeni. Összeállításunkban tíz személyiség mond véleményt a 15 évvel ezelőtti tényállásokról. A tíz hozzászóló egyike sem tudta még 1994 nyarán azt, hogy mi lesz a jogi vita végeredménye. Hamar megtudták. A nyilatkozatok rögzítésétől még fél év sem telt el, és az ultranacionalista elemekkel megerősített posztkommunista kormány egycsapásra megoldotta a gordiuszi csomót. Kivételező és törvényeket áthágó határozataival adományozott az ortodox egyháznak néhány ingatlant a Román Kommunista Párt „vagyonából“„(pártszállót, pártkantint, üdülővillákat, földterületeket stb.). Egy magyar iskolát is szerettek volna kilakoltatni az egykori pártkabinet pompás épületéből, de ez a terv nem sikerült. A kormányhatározat nyomán az ortodox egyház ugyan lemondott a szentelt kereszttel megjelölt területről, nem épített ott, de megkapta a kész épületeket máshol. Ezáltal a helyi magyar közösség érdekképviseleti, önkormányzati és egyházi elöljárói egyértelmű jelzést kaptak arról, hogy Bukarest, illetve a Román Ortodox Egyház szándékaival ellenkezni fölösleges. 1994 után a 15 évvel ezelőtt alakult Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség még néhány értékes telket, épületet és létesítményt kapott ajándékba a román államtól. Emellett az állami költségvetésből titkos és féltitkos pénzösszegekkel támogatta és támogatja a mindenkori kormány. Ennek köszönhetően az ortodoxok számos (azaz sok) ingatlant felvásárolhattak Csíkszereda területén, és máshol is. Annyira titkosak az állami támogatások számadatai, hogy sosem jelennek meg a többi egyházat érintő támogatások nyilvános listáján. Az évek során több RMDSZ-honatya és tisztségviselő próbált adatokat kikövetelni, de csak részben sikerült. Ioan Selejan püspök az egyik interjújában kertelés nélkül elmondja, nem tehet róla, ha jobban vág az esze, mint másoknak, azaz a helyi magyar elöljáróknak. Megjegyzendő, hogy a püspököt kétszer hívta kihallgatásra – ami nagyon ritka – az átvilágító testület, de nem találtak bizonyítékot arra, hogy együttműködött volna a Szekuritátéval, mint számos ortodox pap és egyházfő. A püspök részt vett a legutóbbi pátriárka-választáson, az elődöntőben egy szavazatot kapott, és nem került nyilvánosságra, hogy ki szavazott rá, román sajtóhírek szerint saját magától származhat az egy voks. Azért okozott különösebb feltűnést az ügy, mert előzőleg közmegegyezés történt a szinódusban, hogy a jelöltek közül kikre kell szavazni, és egyik sem Selejan püspök volt.
Summa summarum: az egyik legolvasottabb román nyelvű napilap kerek perec megírta, hogy másfél évtizeddel ezelőtt Hargita és Kovászna megye utolsó volt az országban az ezer főre eső ortodox templomok számát illetően, most pedig országos elsők! Ez is beszédes bizonyítéka Csáki Zoltán Hagymakupolás honfoglalás című könyve és dokumentumfilmje állításainak alátámasztására.
A folyamatosan RMDSZ-es többségű és majdnem mindig színmagyar csíkszeredai önkormányzat állta a szavát, és a kereszttel megjelölt földterületen azóta sem történt építkezés. Egy jókora, tágas parkoló van ott, a vaskereszt épségét egy pázsitos sziget óvja a gépjárművektől. A közelben, a volt Hargita szálloda épületében működik a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, és 50-100 méterrel távolabb található a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Ez az épület sem új beruházás, ám eredetileg nem iskolát terveztek oda, hanem – állítólag – fedett uszodát.
Csíkszereda alsó központjában ugyan nem épült ortodox centrum, de a görögkeletieket busásan kárpótolta az állam a magyar „ellenkezésért“. Ennek a „nincs, de van“ helyzetnek egyik szakaszát eleveníti fel a dokumentum jellegű öszszeállításunk, amely másfél évtizeddel ezelőtt készült tíz személyiség megkérdezésével.
Dr. CSEDŐ CSABA ISTVÁN, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere: – Ebben a városban épül egy katedrális a római katolikus egyháznak, és épül egy református templom is. (Azóta két római katolikus templom és egy református templom épült – szerk. megj.) Az ortodoxia egy parókiát akart építeni, s az itt élő román lakosság – lélekszámából eredően – ezt föltétlenül igényli. Végső soron minden templom mellett van egy paplak. Ez a terv így is indult, és csak menetközben alakult át ortodox központ megnevezéssé. Én a parókia felépítésének elvi ellentmondója nem tudok lenni. A városi tanács döntése nyomán a parókia az ezer négyzetméteres területre épülne, amit az ortodox egyház annak idején használati joggal megkapott. Igaz, közben nagyon sokan ortodox központról beszélnek, de ismétlem: parókiáról van szó.
ERDEI ISTVÁN, Csíkszereda RMDSZ-es alpolgármestere: – A városi tanács döntése nyomán az ortodox egyház a '90-es évek elején kapott egy ezer négyzetméteres területet – használati joggal – a város központjában, a régi görög katolikus templom mellett. Ehhez kértek még építkezési engedélyt egy ortodox központ – de előbb parókia – létesítésére. A városi tanács akkor nem zárkózott el az ortodoxia kérésétől, de a kereszttel megjelölt hely az urbanisztikai szempontok szerint nem megfelelő az építkezésre. A tanács ezt kifogásolta. Az ügy törvényszékre került, a város megnyerte a pert, majd a Marosvásárhelyi Táblabíróságon elveszítette, fellebbezési jog nélkül. Az ítélet kötelezte Csíkszereda város tanácsát az építkezési engedély kibocsátására. Amikor a városrendészeti iroda kiadta az építkezési bizonylatot – tehát bizonylatot, nem engedélyt! –, akkor kizárólagos feltételként kitűzte, hogy a tervezett építkezés helyszínét illetően az ortodox egyház terjeszszen elő két-három javaslatot. Ez azonban nem történt meg, ők mindenképpen a régi görög katolikus templom melletti részt akarják építkezésre.
SZÉKEDI FERENC, a Csíki RMDSZ elnöke: – A csíkszeredai ortodox elképzeléseket több szempontból is érdemes elkülöníteni. Politikai-társadalmi alapállásból elítélendő minden olyan tett, amelynek nyilvánvaló szerepe nem a városban élő mintegy 16 százaléknyi románság lelki-szellemi szükségleteihez való igazodás, hanem az erőszakos és erőszakolt, a magyar közösséget sértő társadalmi, nyelvi és vallási térhódítás. Amennyiben a nemrég létrehozott Hargita és Kovászna megyei Ortodox Püspökség nem bizonyul csupán belső vallási szervezési keretnek egy autonóm egyházon belül, hanem a létező helyzetet megváltoztató gazdasági és társadalmi pozíciókra törekszik, egyértelműen fellépünk ellene. Vallásgyakorlási szempontból viszont érthető, hogy a város jelenlegi román közössége lelkipásztorának paplakot akar. Azonban ne feledjük: mind az építkezési kérés, mind a lassan három évnyi kötélhúzásnak véget vető, gyakorlatilag megfellebbezhetetlen marosvásárhelyi táblabírósági végzés paplakról beszél. Megítélésem szerint a pert vesztett városi tanácsnak kötelessége ezt betartani. Köteles bármilyen engedélyt csak rendeltetésszerűen és nem más célokra – például nem ortodox központra – kiadni.
ALBERT HOMONNAI MÁRTON műépítész, RMDSZ-es tanácstag, a tanács város- és területrendezési szakbizottságának az elnöke: – Az ortodoxia építkezési terveinél számunkra első az urbanizációs szempont, az övezetet építészetileg befejezettnek, beteltnek tekintjük. Ráadásul az illető terület közvetlen szomszédságában van a régi görög katolikus templom, amelyet 1990-től az ortodox egyház használ. Időközben a görög katolikus püspökség részéről három beadvány érkezett hozzánk, amelyekben kérték a tanács segítségét, hogy a templomot jogos tulajdonosként visszakaphassák. Az egykori telektulajdonosok is jelezték igényüket a szóban forgó területre. Nos, ilyen tisztázatlan körülményeket rejtő földterületekre nem szabadna építkezni mindaddig, amíg nem jelennek meg az újabb törvények, amelyek a kommunista rezsim jogsértéseit orvosolják.
SÁNTHA PÁL VILMOS, a Hargita Megyei Tanács elnöke (RMDSZ): – A székelyföldi ortodox püspökség létrehozása politikai döntés, amelynek kivitelezője az ortodox egyház. Ebben a politikai döntésben benne vannak bizonyos politikai pártok, a prefektúrák és a kormány is. A Marosvásárhelyi Táblabíróság döntése egy vatrás (a magyargyűlölő Vatra Romaneasca Szövetség által befolyásolt – szerk. megj.) bíróság döntése, ahol nem a bíróság foka, hanem az összetétele volt a meghatározó... A székelyföldi ortodox püspökség és az ortodox központ terve már túllépte a vallási vonalakat, hiszen nem valós egyházi igényeket próbál kielégíteni, hanem burkolt politikai döntések hordozója. A csíki, székelyföldi ortodox püspökség ügye ennek ellenére vallási szinten nem fog semmiféle konfliktushoz vezetni. Az egyházak és a közemberek tisztelik egymás vallását, hitét, érzéseit. De a politikának a vallás köntösébe bújtatott alattomos lépései ellenérzéseket keltenek a magyarságban. Hibás a kialakult bonyodalmakért a fordulat utáni első városi tanács is, amely a „friss demokráciában“ kapkodó döntéseket hozott, bizonyos engedményeket tett, hogy a románság önérzetét meg ne sértse.
BORBÉLY GÁBOR római katolikus főesperes: – A Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség megalakítása előtti időszakban a román közszolgálati televízió „Viata spiritualã“ című műsorában valóságferdítő riportot közölt Hargita és Kovászna megyéből. A riportban a két megyei görögkeleti vallásúak beolvasztásáról, templomaik tönkretételéről és hasonló szörnyűségekről esett szó. A tévériportban elhangzott koholmányokat minden itt élő, tárgyilagosan gondolkozó ember valótlanságnak, hamis állításnak ítélte meg. Ugyanakkor az is tény, hogy ezek a felsorakoztatott hamis vádak vezették be – jól időzítve – az ortodox, vagyis görögkeleti püspökség létrehozását, mintha a görögkeleti vallásúak jogfosztottsága, üldöztetése miatt volna szükség erre. Másrészt el kell mondanom: a görögkeleti egyház továbbra is elnyomja a görög katolikus vallásfelekezetet.
HEGYI ISTVÁN református lelkész: – Az ortodox egyház építkezési terveinek és szándékainak a területére a csíkszeredai református egyház is benyújtotta az igényét, de ezt a kérést a városvezetőség elutasította. Ugyanakkor az ortodox egyház az általa igényelt földterületeket – szántót, kaszálót és a szóban forgó építkezési területet –, továbbá a szolgálati lakásokat is könnyen megkapta, a református egyház szolgálati lakás-kérvénye viszont már évek óta hever megoldatlanul.
SIMÉN DOMOKOS (néhai) unitárius lelkész: – A csíki tervnél az ortodox egyház mögött van egy felső, hatalmi nyomás, egy hatalmi támogatás. Egy ortodox központ létesítésének a jelzett helyen és a jelzett módon, egy sor komoly társadalmi és politikai háttérkövetkezménye lehet. Provokálásnak is felfogható, hogyha a törvénytelenségeket és a hatalmi beavatkozásokat figyelembe vesszük.
CONSTANTIN GANEA ortodox esperes: – Az ortodox központ létrehozásának gondolata még az 1920-as, 1940-es évekből ered. A fő motiváció az, hogy a meglévő gyulafehérvári és szebeni püspökségi központjaink messze vannak Hargita és Kovászna megyéktől. A két megye területén élő híveinkkel történő szellemi kapcsolattartás így hátrányos helyzeteket teremtett. Az ortodox központ létesítésének másik komoly oka az, hogy ebbe az övezetbe nemigen jöttek a fiatal ortodox papok, mert féltek a megélhetési nehézségektől, hiszen keresztény templomaink és plébániáink önellátóak. A két megyében élő ortodox hívők (akkor csaknem 95 ezer ember – szerk. megj.) jobb vallási szervezésének igénye tehát több évtizedre nyúlik vissza. De azóta senki sem vállalta a felelősséget, hogy létrehozza és megszervezze az ortodox püspökséget ebben az övezetben. Miért senki? Azért, mert mindegyik püspökség ragaszkodik a saját körzetéhez, hatásköréhez. Hargita és Kovászna megyékben összesen 60 ortodox parókia működik jelenleg. Több parókia is volt régebb, de az anyagiak és – főleg – a papok hiánya miatt sok parókia önálló működése megszűnt, ezek máshová csatlakoztak, ahol jobbak voltak a feltételek. A Hargita-Kovászna Ortodox Püspökség élére mi választjuk meg a püspököt. A püspökségi központot Csíkszeredában terveztük létrehozni, de a székhely kijelöléséről a leendő új püspök véleményét is kikérjük. A távolságok geometriája miatt választottuk Csíkszeredát, hiszen például a Tölgyes és Bodzaforduló közötti távolság hozzávetőleges felezőpontján helyezkedik el a város. Csíkban azonban egyelőre vitában állunk a városi tanáccsal, az esperesi székhely, az ortodox egyházi múzeum és a Miron Cristea Alapítvány székhelyével kapcsolatban. Ezek épülnének az általunk kijelölt helyre, de még nem leltünk kellő megértésre a csíkszeredai helyhatósági szervek részéről.
EVA MARIA BARKI bécsi nemzetközi jogász, menekültjogi, emberjogi és kisebbségjogi szakértő: – Az az érzésem, hogy ebben az egész ügyben jogilag már nem lehet segíteni, a tényeken változtatni. Ha csak urbanisztikai szempontokról van szó, ez nem tartozik az emberi jogokhoz, nem lehet ilyesmivel a Strasbourgi Emberjogi Bizottsághoz és Bírósághoz fordulni. De ha valaki tulajdonjog-sértést szenvedett, és bizonyítani tudja, az teljesen más. Használati joga ugyan lehet az ortodox egyháznak az illető területre, de ha kikényszeríti az építkezési engedély kibocsátását, ez tulajdonjog-sértést is jelenthet, s akkor az ügyet Strasbourgba kell vinni. A templomától megfosztott görög katolikus egyház és a néhány földtulajdonos is joggal kifogásolhatja, hogy az ortodox egyház építkezni akar az ők egykori területeire... Arra kell viszont vigyázni, hogy ilyen esetek a jövőben ne forduljanak elő. Mozgásban van most az egész világ, mozgásban lesz Románia is, csatlakozni fog a nemzetközi vérkeringéshez. Megadják a magyarságnak mindazt, amit az Európa Tanács előír, lesznek kétnyelvű táblák is, lesznek magyar iskolák is, lesz magyar kultúra is. Más eszközökkel fognak hatni a magyarságra. Egy kisebbség számára a demokrácia sokkal veszélyesebb, mint a diktatúra, mert nagyon elegánsan, szépen, lassan, láthatatlanul, észrevétlenül tudják tönkretenni, úgy, hogy minden belefér a jogrendszerbe. Csak egy lehetőség marad: jogi védőzárat kell teremteni a magyaroknak, egy jogi határt, egy szóval: autonómiát. A területi autonómia az egyetlen biztosíték a megmaradásra. Az önrendelkezés által rengeteg ellenséges hatás kivédhető. Nem várhatják Bukarestből az érdekeiket védő és szavatoló döntéseket.
