*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Érdekes gyergyócsomafalvi történet jelent meg a Pesti Hírlap 1934-ben kiadott számában. A cikk írója Dr. Urmánczy Nándor volt. Az Oláh igazság címet viselő írást teljes terjedelmében olvashatják az alábbiakban.
„Nemrég híre jött Erdélyből, hogy Török Ferenc csíkcsomafalvi esperes-plébánost a csíkszeredai oláh törvényszék államellenes izgatásért öt évi börtönre ítélte. A tárgyalás befejezése után és az ítélet kihirdetése után a törvényszék elnöke megtiltotta a tárgyalás anyagának a nyilvánosságra hozását. Pedig a tárgyalás nyilvános volt. Csak a büntetés kiszabását írhatták meg a lapok. Az oláh „igazságszolgáltatás” terén az ilyen furcsaság nem meglepő. Ott minden képtelenség szabad, ha magyarok ellen alkalmazzák. Most előttem van a tárgyalás és ítélet részletes leírása és az egész hajsza előzményeinek ismertetése. Török Ferenc plébános, aki a háború előtt képviselő volt, a megszállás után a magyarság és különösen a magyar iskolák egyik erős védelmezője volt az oláh hatóságok túlkapásaival szemben. Nemcsak községében és vármegyéjében, hanem annak határain túl is tollal és szóval védte faját és a magyar felekezeti iskolákat.
Csíkcsomafalva az úgynevezett kultúrzónába esik. A kultúrzóna színmagyar terület, ahová az oláh állam magyarul nem tudó tanítókat küld, kettős fizetéssel. Török Ferenc községében az oláh tanítónak nem akad dolga. A tanító egyéb foglalkozás híján folytatta a Regátban megszokott erkölcstelen életmódját, amíg a tanfelügyelőség el nem csapta.
A Pesti Hírlapban megjelent cikk
Diaconescu, az új tanító, már szigorúbb utasításokkal jött. Fenyegetésekkel, terrorral, súlyos pénzbüntetésekkel, névelemzéssel, szülőkre fogott revolverrel, rekvirált magának tanítványokat. És fölvette a harcot Török Ferenc ellen. Oláh módra alattomosan. Volt a községben egy Páll Mihály nevű züllött magyar. Finánc, szeszügynök, majd kocsmáros. Ezzel szövetkezett az oláh tanító. Jutalmul a kocsmáros adómentesen árulhatta az italt. Társat is kerítettek Fogarasi József munkanélküli asztalos mester személyében. Neki a detektív szerepért és besúgásokért havi fizetés járt. Ezek jelentették fel állandóan Török Ferencet. Hogy irredenta iratokat, fegyvereket rejteget. Gyűlésen, szószéken elmondott beszédeinek egy-egy kiszakított szavából, mondatából gyártották a feljelentés anyagát. Följelentéseikre házkutatást tartottak. Még a templom tornyának a gömbjét is kibontották. Hátha ott rejtegeti a fegyvereket. Török Ferenc tudta, hogy a katonaságnál az újoncokkal kegyetlenül bánnak, ha nem tudnak oláhul. ő is temetett el két legényt, akik a verésekből származó belső sérülések miatt pusztultak el.
1931 telén két hónapos oláh tanfolyamot tartott a bevonuló újoncoknak, aminek nagy hasznát vették a fiuk. A következő évi tanfolyamra csak 19-en jelentkeztek. Török megkérdezte tőlük, hogy miért nem jöttek el a többiek is: – Nem kell már oláhul tanulni – volt a válasz – mert a gyergyószentmiklósi nagyvásáron a zsidók azt beszélték, hogy a magyarok nemsokára elfoglalják Erdélyt.
A tanfolyamról hazamenet, két részeg legénnyel találkozott, akik duhaj nótákat énekeltek. Török plébános bosszúsan rájuk kiáltott: Ti is magyar katonák akartok lenni azért nem jösztök tanfolyamra. Ebből a szavából csavarták el, csavarták ki az államellenes izgatás vádját. A tárgyaláson kihallgatták a két legényt. Bizonytalanul akadozva vallanak. Valami olyasfélét mondott az esperes, hogy nem kell oláhul tanulni, mert két nap múlva Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. A züllött kocsmáros megerősítette a vallomásokat. Neki is elbeszélték a legények, hogy mit mondott Török plébános. Vádlott kihallgatása rövid volt. Nem érzi magát bűnösnek, sőt ellenkezőleg, ő volt az egyedüli székelyföldi pap, aki a bevonuló újoncoknak oláh tanfolyamot tartott. Elnök félbeszakította a vallomást. Csak arra feleljen, hogy bűnösnek érzi magát vagy nem. Védő kéri a védelem megjelent tanúinak a kihallgatását. Elnök nem rendeli el a védőtanúk kihallgatását. Pedig a tanukat elővezetés terhe alatt idézte meg a törvényszék. Azután az ügyész beszélt. Török Ferenc meggyalázta az oláh hadsereget. Le akarta beszélni az újoncokat a bevonulásra. Az állam felforgatására törekedett, ami papi hitvallásával ellenkezik. A legsúlyosabb büntetés kiszabását kéri. Elnök nem engedi meg, hogy a védő válaszoljon az ügyész beszédére. Ellenben a vádlottnak megadja a szólás jogát, de miután a vádlott nem tud oláhul, s az elnök nem tolmácsoltatja a nem oláh beszédeket a vádlott kénytelen elállni a szótól. Ezzel be is fejeződött a tárgyalás. Ítélet: öt évi börtön, tízezer lej pénzbüntetés. Súlyosbító körülmény, hogy sok panasz van ellene, és sokat foglalkoztatja a vizsgálóbírót. Súlyosbító körülmény még, hogy a főügyész vádlott felfüggesztését kérte, de a püspök nem tiltotta el a lelkipásztorkodástól. Tilos a tárgyalás lefolyását nyilvánosságra hozni. A tilalom megszegése 3-6 hónapig terjedő börtönbüntetés.
1934-es gyergyócsomafalvi történet
Szándékosan részleteztem a törvényszéki tárgyalást és előzményeit. Mert jellemző példa az oláh igazságszolgáltatás bemutatására. Koholt vád. Oláh tanfolyamot rendezett az újoncoknak, hogy könnyebben boldoguljanak a katonaságnál, s ráfogják, hogy lebeszélte őket a bevonulásról. Csak a vád tanúit hallgatták ki. A védelem tanúit megidézik, de nem hallgatták ki. A védőügyvéd nem beszélhet. A vádlott csak egy kérdésre felelhet, hogy bűnösnek érzi magát vagy nem. Később előadhatná védelmét, de nem tolmácsolják a nem oláh beszédeket. És megszületik az ötévi börtönbüntetés! A bíró nem ismer igazságot. Csak a magyart, az ellenséget látja a vádlottban. Kéjelegve, kegyetlen örömmel súlyt le rá. Hatvanhárom éves embert öt évre elítélni halálbüntetés. De erre is dolgoznak. Irtani, pusztítani a magyart. Bíró, ügyész, szolgabíró, tanító, jegyző, adókivető, őrmester, csendőr, rendőr, miniszter, mind abban utazik. Tizenöt év óta! És mi 15 év óta nézzük a megszállott magyar föld vergődését, kínszenvedését. Vagy talán nem is nézzük már. Elcsépelt unalmas dolgok. Okosabb valami új, izgalmas mozielőadást nézni. És azután zenés vendéglőbe vacsorára menni. ők egységesek a magyar gyűlöletben. Letolvajozzák, leköpik egymást, de ha magyar ügyről van szó, öszszefognak. Bennünk hiányos a mindenekelőtt és mindenekfelett álló nemzeti érzés. Az a nemzeti érzés, mely minden korláton áttör és vad, kegyetlen is tud lenni.
Mi elnézők, engedékenyek vagyunk. Olykor közönyösek is. Sőt, vannak, akik ellenséggel való barátkozást hirdetnek és gyakorolnak. Mint Pál Mihály a csomafalvi züllött vendéglős. Pál Mihállyal azt tartják, hogy fő az üzlet, a haszon. Önzők és lelkiszegények. Sejtelmük sincs, hogy milyen érték a nemzet életében Török Ferencek bátor helytállása és szenvedése.”
