*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Magyarországon az illetékesek megpróbálnak rendet tenni a külföldi és belföldi árudömpingben, megpróbálják szabályozni a termékmegjelöléseket. Egy tervezet született, amelynek érvénybe lépése esetén a megjelölt termékeket három csoportba sorolják: egyik a legalább 95 százalékban magyar alapanyagból készülő áru, a másik a legalább 50 százalékban magyar alapanyagú, végül a harmadik kategóriába azok a termékek kerülnének, ahol az alapanyag, nyersanyag lehet külföldi, de magyar feldolgozású. A törvénytervezet értelmében a három termékkategóriát a göngyöleganyagon és (vagy) az árucímkén jól felismerhető ábrákkal, színekkel jelölnék meg, hogy könnyen felismerhetők legyenek a vásárlók számára.
Romániában egyelőre nincs a magyarországihoz hasonló rendszabály a külföldi és belföldi termékek megjelölésére, de történtek már hasonló kezdeményezések. Egy tervezet viszont arra kötelezné a bevásárlóközpontokat és nagyáruházakat, hogy kereskedelmi felületükből legalább 10-10 százaléknyit a belföldi termékeknek fenntartsanak. Ez idáig csaknem 2700 áruféleség kapta meg a hagyományos román, illetve romániai termék minősítést, köztük van jó néhány székelyföldi termék is. Számos áruféleségnél azonban az import uralja a piacot. Románia évente 3-4 milliárd euró értékben importál élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket, ez az évi kereskedelmi forgalomnak csaknem 65-70 százaléka, a zöldségek és gyümölcsök esetében olykor eléri a 80 százalékot is. Az ország 9,4 millió hektárnyi termőfölddel rendelkezik, a megmûveletlen termőföldek összkiterjedése csaknem 3 millió hektár. Csaknem egymillió hektár külföldiek kezében van, sok külföldi vásárolt földet vegyesvállalat révén. A természetadta lehetőségek dacára az élelmiszeriparban nincs akkora termelői kapacitás, ami az importot visszaszorítaná, ráadásul a román termékek jelentős hányada minőségben sem versenyképes.
Általános jelenség az, hogy a temérdek külföldi és jóval kevesebb belföldi áruféleségek között nehéz a vásárlónak eligazodni. Az árucímkék használatánál a fogyasztóvédelmi szabályok dominálnak, kötelező a román nyelvû termékismertető és ez paradox módon palástolja, ködösíti az importáru eredetét. Sok külföldi gyártó már eleve román szövegû göngyöleganyagba csomagolja a román nevû árut, sok esetben utólag ragasztanak román nyelvû címkéket a göngyölegre, a vásárló pedig az apróbetûs azonosítók alapján nagyon nehezen tudja megállapítani már az üzletben azt, hogy belföldi vagy külföldi termékkel van-e dolga. A nagyáruházak és bevásárlóközpontok országos szövetségének egyik vezetője kijelentette, vannak szerződéseik román gyártókkal, őstermelőkkel, akár a teljes kereskedelmi felületük 80-90 százalékát is átengednék a belföldi termelők és eladók áruinak, ám ők nem tudnák sem mennyiségi, sem minőségi szempontból biztosítani a folyamatos áruellátást. Emellett a külföldi termékek hátrányos megkülönböztetése megsértené a szabadpiac elveit és versenyszabályait, mondja az illetékes. Az is tény, hogy számos külföldi cég Romániában olcsón megvásárolja a román alapanyagot, nyersanyagot, majd a kész terméket importáruként behozza, és 4-5-szörös áron eladja a romániai lakosságnak, amelytől a nyersanyag származik! Egyik legegyszerûbb példa erre az áfonya, amelyet olcsón megvesznek az erdészetektől, közbirtokosságoktól, ömlesztve kiviszik, majd mutatós csomagolásban, lekvárként, dzsemként egy részét – nyilván, nem az egészet – viszszahozzák. A nyereségük tetemes!
A romániai gyártók és őstermelők leginkább regionális szinten tudják áruikat népszerûsíteni, eladni. Országszerte – Székelyföldön is – nagyon népszerûek a hagyományos termékeket bemutató helyi, regionális vásárok.
