*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Romániában magyar embernek, Cseke Attila egészségügyi miniszternek jutott az a szerep, hogy a gyorsétkezdei termékek, készítmények megadóztatásának a tervezetét bemutassa. Hivatalba iktatása után alig két-három héttel, tavaly január elején, az egészségügyi reformok egyik várható lépéseként ismertette a „fast-food-adót", amit aztán közvitára bocsátottak.
A gyorsétkezdék tulajdonosai, működtetői riadalommal fogadták a hírt, szerintük a különadó 20-40 százalékos áremelkedésekhez, 35-36 ezer közélelmezési alkalmazott elbocsátásához vezetne. Az egészségügyi minisztérium cá-
folja ezeket az adatokat, indokolatlannak ítéli a riogatásokat. A 2010. március 1-jei, majd a meghosszabbított határidőig sem készültek el a törvény alkalmazási normatívái, ezért a román kormány egy évvel elhalasztotta a „fast-food-adó“ bevezetését, így idén nyáron kerülhet ismét napirendre.
Szakértői csoportok dolgoznak az élelmiszerek, ételféleségek, termékek osztályozásán, az adó alá eső áruk listájának
véglegesítésén. Célpontba kerültek az erősen hízlaló zsíros ételek, édességek vagy valami más okból egészségtelennek minősített élelmiszeráruk, szénsavas üdítők. Nem menekülne meg az adóztatás alól a „hambi“, vagyis a hamburger sem (Magyarországon például a hasonló törvénytervezetet „Hamburger-adóként“ emlegetik). Nem adóztatnák például a pizzákat, számos húsféleséget, a tejet, tejtermékeket, a shaormát, a gyümölcsöket, zöldségeket, gabonaféléket, az ásványvizet. A lista nagyon hosszú lesz az adózandó és az adómentes áruk esetében is.
Az adó összege a célzott termék eladási értékének legfennebb 0,01-0,1 százalékáig terjedne. Becslések szerint Romániában körülbelül 700 ezren vásárolnak, fogyasztanak rendszeresen, szinte napi rendszerességgel olyan termékeket, amit meg lehet találni a gyorsétkezdék étlapján. Ebben benne vannak azok is, akik csomagban kérik, tehát nem a gyorsétkezdékben fogyasztják. Cseke Attila miniszter úgy véli, a „fast-food-adóból“ az egészségügyi minisztérium évente 700-800 millió eurós bevételhez jutna, amit reformokra, fejlesztésekre fordíthatnának. A „fast-food-adó“ gyakorlatilag úgy működne, mint a káros szenvedélyekre (cigaretta, szeszes italok) kivetett illeték. A cél az egészségesebb táplálkozási szokások ösztönzése, ugyanis folyamatosan növekszik a túlsúlyosak és a kóros elhízásban szenvedők száma.
Romániában már 2008-tól érvényben van az a törvény, amely tiltja azt, hogy iskolai étkezdékben, üzletekben vagy iskolák közvetlen közelében „fast-food“ termékek bizonyos fajtáit árusítsák. A tiltással párhuzamosan dolgozták ki a tej-, kifli-, alma-, és mézprogramot, hogy ezáltal is segítsék a kisiskolások egészséges táplálkozását.
