*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Az utóbbi időszakban meglepően gyakoriak a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet felmérései (illetve az intézet által rendelt felmérések) arról, hogy a lakosság hogyan emlékszik vissza az 1989. december 22. előtti időszakra, a 20-25 évesek és fiatalabbak az információik alapján hogyan vélekednek a diktatúráról, a szocialista-kommunista rendszerről. Nemcsak az ilyen felmérések gyakorisága a meglepő, hanem (részben) az eredményeik is.
A legújabb felmérés szerint a megkérdezetteknek csupán 23 százaléka látja úgy, hogy a diktatúra idején rosszabb volt az élet, 14 százalék semmi különbséget nem észlelt az életszínvonalában a rendszerváltás után, 50 százalék pedig azt vallja, jobb volt az élet Romániában az 1989. december 22-i fordulat előtt. Emellett 61 százalék úgy véli, a szocialista-kommunista rendszer elvileg jó elgondolás volt. Nicolae Ceausescuról jól vélekedik 25 százalék és mindössze 15 százalék azoknak az aránya, akik szerint az ex-diktátor ártott az országnak. A megkérdezettek 38 százaléka úgy véli, jó megoldás volt a második világháború után bevezetni Romániában a kommunista rendszert, 35 százalék ennek ellenkezőjét vallja. 21 százalék szerint a kommunizmusnak jó hatása volt a jelenre.
A megkérdezettek 41 százaléka azt mondta, jók az ismeretei arról, hogy milyen volt a szocialista-kommunista rendszer, 46 százalék (nyilván, a fiatalok) viszont azt mondta, hézagosak az ismeretei vagy szinte semmit sem tud a diktatúra évtizedeiről. Arra a kérdésre, hogy (a fiatalok) milyen forrásból olvastak, hallottak a diktatúráról, a következőket válaszolták: 44 százalék a klaszszikus sajtóból (újságok, rádió, tévé), 20 százalék az internetről, 15 százalék az iskolában, 15 százalék a főiskolán, 15 százalék az idősebb családtagoktól, 15 százalék könyvekből és filmekből. Némelyek nyilván több forrást is megjelöltek. A megkérdezettek 19 százaléka azt válaszolta, hogy nem érdekli a téma. Az idősebbeket megkérdezték, mitől szenvedtek leginkább az 1989. december 22. előtti rendszer idején. A válaszok: 17 százalék a hírzárlatokat kifogásolja, azt, hogy nem lehetett szabadon hozzáférni az információkhoz, 15 százalék a korlátozott szólásszabadságra panaszkodik, az anyagi jellegű kifogások aránya csak 8 százalék. További 7 százalék szerint a művi vetélések tiltása rossz emlék, 9 százalék pedig a vallásgyakorlás gátolását említi elsődlegesen a kommunizmus káros hatásai között.
Egy másik felmérés során ugyancsak kommunizmusról kérdezték a bukarestieket. A fővárosiak 21 százaléka a munkahelye megtartásának érdekében hajlandó lenne beiratkozni a Román Kommunista Pártba, hogyha az újjáalakulna és hatalomra jutna, 3 százalék feltételek nélkül beiratkozna az RKP-ba, míg 10 százalék azoknak az aránya, akik fontolóra vennének egy ilyen lehetőséget. Másfelől viszont 61 százaléka határozottan elutasítja azt, hogy RKP-tag legyen vagy ilyen pártot támogasson. Azok közül, akik szerint a kommunizmus jó hatással volt az ország múltjára, kb. 65 százalék a gazdaságot említi, 28 százalék a kultúrát és a nevelést, oktatást.
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
Falusi csehóban egy elég részeg fickó kutat a zsebében. Megkérdezi a barátja: – Komám, mit keresel ilyen izgatottan a zsebedben? – Csak azt szeretném tudni, szomjas vagyok-e még.
