*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Néhány héttel ezelőtt Szlovákiából felröppent egy megdöbbentő hír, ismertettek egy felmérést, amelynek tanúsága (feltételezései?) szerint világmárkaként, nemzetközi hírűként ismert élelmiszerek, ízesítők, üdítő italok, élvezeti cikkek, ínyencségek minősége és összetétele nem ugyanaz minden országban, hanem – és itt a szenzáció – a kelet-európai államokban silányabb, spórlósabb. Mifelénk ezt úgy mondják: hígabb a leves.
A román sajtót is egy ideig élénken foglalkoztatta, de nem keltett különösebb szenzációt a Szlovákiai Fogyasztók Szövetségének a tanulmánya. Több újság úgy közölte a hírügynökségi beszámolót, mintha a „leleplező minőségellenőrző felmérés“ éppen Bukarestben készült volna. (A tanulmányban vannak is utalások romániai helyszínekre.) Némi meglepetést legfennebb az keltett, hogy megbízhatóbbnak hitt közkedvelt világmárkák élelmiszeripari termékei szerepelnek a szlovák árulistán. Terméknevek említése nélkül, sokan azonosulnak a szlovákiai minőségellenőrzéssel, tényként nyugtázzák azt, hogy az olcsó és gyenge áruk, különféle hamisítványok importja, piaci jelenléte hétköznapi dolog Romániában. Ami nyilván nem azt jelenti, hogy a román gyártmányú termékek mind kiválóak, és hogy itt nincs hamisítás. A kávét és a hentesárut a leggyakrabban hamisított (töltelékanyagokkal kevert) áruféleségek közé sorolják a román szakértők.
„Elmaradottabb országoknak silányabb termékek“ – írja az egyik bukaresti hírportál, a szerző szerint a szlovák tanulmány vészharang a román élelmiszerkereskedelem számára, és sürgős rendszabályozásra van szükség a jó minőséghez való egyenlő európai jog szavatolásának érdekében. „Ezek hülyének néznek“ – olvasható egy másik sajtóbeszámoló főcímében, az alcím pedig „világcégek mega-szélhámosságának“ nevezi az áruminőséggel történő játékot. „Selejtet nyeletnek velünk“ – állapítja meg egy harmadik román sajtókommentár, a lap megkeresésére a Román Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője azt tanácsolja, meg kell várni az Európai Bizottság vizsgálatát és határozatát a Szlovákiában felmerült áruminőségi kifogásokkal kapcsolatban. „A románok kólája rosszabb az európainál?“ – teszi fel a költői kérdést az egyik újságíró, egy jelentéktelen kispárt vezetői pedig felhívásban kérik az ország lakosságát, bojkottálják, mellőzzék az olyan termékeket, amelyek ugyanazon márkanevek alatt nem egyformán jó minőségűek mindenütt. Egy nemzetközi gyorsétkezdelánc bukaresti kirendeltségének az alkalmazottja elmondta, a Románia uniós tagfelvételét megelőző időszakban a konyhára olyan nyugati nyersanyagok érkeztek, amelyek göngyölegén az állt, hogy az EU határain belül tilos az áru kereskedelmi forgalmazása. Egy idős szakértő szerint a romániai élelmiszerárusításban meglehetősen súlyos a helyzet, a külföldi szállítók legtöbbje úgy tekint az országra, mint ahol az emberek „buták, de sokan vannak és szegények“, ennek címén inkább gyengébb minőségű dömpingáru a kelendő, mintsem a sokak számára megfizethetetlen vagy csak ritkán megvehető márkás és ténylegesen kiváló minőségű termék.
A fenti bírálatokkal és lesújtó véleményekkel ellentmond a legjelentősebb romániai élelmiszergyártó és forgalmazó cégeket tömörítő szakmai és érdekvédelmi szövetség elnöke, Sorin Minea, aki pártfogolja a szlovák listán szereplő márkanevek képviselőit, és az ő állaspontjukat megerősítve leszögezi, az ugyanazon terméknél észlelt különbségek a receptből adódhatnak, hiszen a gyártók figyelembe veszik annak a régiónak az étkezési szokásait, ízléseit, ahová a terméket szállítják, ezt pedig előzőleg szakmailag tesztelik. Sorin Minea úgy véli, nem minden egyértelműen rosszabb minőségű, ami eltér a másiktól, azonos termékek esetében. „Hogyha csak ízbeli különbségek vannak, akkor nincs semmi gond, a lényeg az, hogy az áru jó minőségű legyen“ – mondotta Minea, és egy ismert szalámival (Angst) példálózott, amely szerinte minőségileg kiváló, de nem egyforma az íze Bukarestben és Erdélyben.
