*** Az Új Kelet hetilap 24 oldalából nyolc polikrómiás, 16 oldal pedig a fekete használata mellett piros színfolttal jelentkezik.
*** Az Új Kelet nyomtatásban jelentkező heti tévéműsor-melléklete tartalmazza az m1, m2, Duna Tv, Magyar ATV, Hallmark, TV2, RTL Klub, Viasat3, Hálózat Tv, Pro TV, Antena 1, TVR 1, Acasa, Prima, AXN, Eurosport és a HBO televíziók műsorkínálatát.
*** Reklámárainkat igény és pénztárca szerint állítottuk össze. Fehér-fekete, színfoltos vagy színes árajánlatunkért keresse ügyfélszolgálati irodánkat: tel.: 0266-364.680, e-mail: ujkelet@knet.ro
*** A nyomtatott újságunk belsejében jelentkezô tévéműsor-melléklete hetente 8 B4-es formátumú, külön kezelhető oldalon jelentkezik, ezen kívül az m1 és a HBO csatornák a 24 oldalas Új Kelet Műsor+ oldalán kapnak helyet egy teljes B3-as méretű újságoldalon.
*** A minden csütörtökön jelentkező, Új Kelet belsejében hetente megtalálható, tévéműsor-melléklet az adott csütörtökre következő dátumtól számított egy héten át érvényes műsorkínálatot közli.
*** Magán jellegû apróhirdetése szövegét feladhatja sms-ben is. Írja meg most, és küldje el a 0723-258.529-es hívószámú mobiltelefon készülékre.
*** A nyomtatott Új Kelet értékesítési ára szabadeladásban 2 lej, az elôjegyeztetô megrendelôktôl példányonként 1,50 lejt kérünk el.
CímlapBeszámoló Tényleg mérföldkő lesz a tizedik kongresszus? Az új RMDSZ-elnök szerint új fejezet kezdődik
*** 2009. október 1-jétől SZABADELADÁSBAN 2 lej, MEGRENDELŐKNEK példányonként 1,50 RON-BA kerül az ÚJ KELET!
*** A 24 oldalas színes hetilapunk Gyergyószentmiklóson a Kelet Info Média Csoport ügyfélszolgálati irodájában fizethető elő, mely a Virág negyedi 41-es tömbház E lépcsőházában fogadja ügyfeleit munkanapokon 9-17, szombaton 9-13 óra között.
*** Az Új Kelet számára létkérdés, hogy Önök VEGYÉK A LAPOT!
Tényleg mérföldkő lesz a tizedik kongresszus? Az új RMDSZ-elnök szerint új fejezet kezdődik
2011. március 10. csütörtök 14:01
A gazdasági válság közepén, a politikumból kiábrándult és általában minden hatalmi közeggel szemben ingerült, türelmetlen, már-már ellenséges közhangulatban került sor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tizedik kongresszusára. (Nagyvárad, Szakszervezetek Művelődési Háza, 2011. február 26-27). Olyan időszakban kellett tehát az RMDSZ több mint 21 éves és a Markó-éra 18 éves történetét értékelni, amikor bármelyik hangzatosabb eredményre valahogy így válaszol a népkórus, az elégedetlenek hangja: igen, de a bérek, a nyugdíjak, a különféle szociális juttatások csökkentek, igen, de az életszínvonal görbéje lefelé mutat, igen, de a munkanélküliség növekedett, igen, de a csüggedés már erősebb a reménynél...
Az RMDSZ annak a román kormánynak a tagja, amelyet most szinte mindenért okolnak, pedig lehet, hogy csak rosszkor van rossz helyen – az ország élén. De ha az egészből kivesszük a kis részt, a román kormányból az RMDSZ-t, akkor is találnak támadófelületeket az elégedetlenkedők, hiszen nincs autonómia, nincs önálló magyar állami egyetem, nincs kisebbségvédelmi törvény (a „kritikusok“ szerint nem is kell), fejletlen, elszegényedett a Székelyföld, aggasztó az identitásvesztés a szórványban, és a többi, és a többi. A közhangulattól függetlenül, az RMDSZ-kongresszusra annak rendje s módja szerint sor került, és a sokáig fennmaradó, évek múlva is konkrétan számonkérhető végső üzenete a megújulás, a szövetség felfrissülése az alapoktól a csúcsig, az általános tevékenység élénkítése, a következő választásokon való sikeres szereplések. Ám alighogy ezek a célkitűzések (álmok?) elhangzottak, ismét megszólalt a szkeptikusok hangja, miszerint az RMDSZ tisztújítása inkább a folytonosságot (a Markó-vonal folytatását), mintsem a megújulást, frissülést, a belső reformokat sugallja és ígéri. Ezt azonban éppen az új elnök cáfolja a terveivel, nyilatkozataival.
Befutó a fő esélyes
Sportnyelven szólva a papírforma érvényesült azzal, hogy Kelemen Hunor ügyvezető elnök, Románia művelődési és örökségvédelmi minisztere lett az RMDSZ országos elnöke. Elődje, Markó Béla 1993 eleje óta volt elnök. (A brassói kongresszuson egy ideig Tőkés László is elnökjelölt volt, de visszalépett, s Markó Béla a „házigazda“ Madaras Lázár ellen győzött fölényesen. Sosem tudhatjuk meg, mi lett volna, ha Tőkés László vállalja az elnökséget. Örök ellenzékiként ő sem tudna sokkal többet felmutatni, példa erre, hogy az elmúlt 21 évet szinte végig ellenzékben töltő Nagy-Románia Párt eredmény-összesítése majdnem nulla, jelenleg már nem is parlamenti párt.). A váradi tisztújítás talán csak az arányaiban meglepő sokak számára: Kelemen Hunor 371 szavazat, Eckstein-Kovács Péter, az államfő kisebbségügyi tanácsadója, volt RMDSZ-szenátor 118, Olosz Gergely, Háromszék parlamenti képviselője 47. Az RMDSZ leghevesebb bírálói, köztük a Fidesz számos politikusa éppen a fordított sorrend szerint látott volna, látna nagyobb esélyt az RMDSZ alapos megreformálására, ám ez az ő szempontjuk, a kongresszusi küldöttek többsége másként látja.
A Kelemen Hunor győzelmi esélyét nem is annyira a három jelölt helyszíni összehasonlítása erősítette, hiszen a kissé „amerikai stílusban“ lebonyolított jelölés (egyfajta előválasztás) során már kiderült, hogy a többség kit támogat. Hogy ez a végeredményben is tükröződik, azt jelenti, az RMDSZ területi, megyei szervezeteiben elég jó az összhang és összetartás, nem sokan szavaztak az előzetes állásponttal ellentétesen.
Színes vendégkoszorú
Az RMDSZ tizedik kongresszusán képviseltette magát a magyarországi és romániai politikai élet elitje, a két kormány és a két parlament. Jelen volt és nyilván beszédet mondott Semjén Zsolt, a magyar kormány miniszterelnök-helyettese, a Fidesszel választási szövetségben és kormánykoalíción lévő Kereszténydemokrata Néppárt (KDMP) elnöke, Emil Boc román kormányfő, valamint a két ország parlamenti pártjainak vezetői, tisztségviselői: Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) magyar országgyűlési frakció vezetője, Balogh András, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alelnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) alelnöke, Crin Antonescu, a romániai Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Cãtãlin Avramescu, a román államelnök tanácsosa, aki a Traian Bãsescu üzenetét tolmácsolta. Az Európai Néppárt (EPP) elnöke, Wilfred Martens videófelvételen üdvözölte az RMDSZ-kongresszust, Markó Bélát egyenesen az európai politika meghatározó személyiségének titulálva.
Dicsérő és oktató beszédek
Emil Boc román kormányfő, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnöke nagyon hízelgően szólt az RMDSZ-ről, egyebek között elmondta, hogy „a professzionalizmus, a következetesség és az adott szó betartása tette és teszi az RMDSZ-t hitelessé, megbízható kormánykoalíciós partnerré“. Emil Boc megköszönte a szolidaritást, a kitartást és kiállást, amit az RMDSZ tanúsított kormánypartnerként a legnehezebb időszakokban.
Victor Ponta PSD-elnök, a Szociál-Liberális Szövetség (USL) társelnöke egy egész sor hangulatkeltő élcelődés közben és után kifejezte reményét, az RMDSZ a románok többségéhez hasonlóan belátja, hogy az ország rossz irányba halad, és még idejében társul egy majdani USL-kormányzáshoz. Crin Antonescu PNL-elnök, az USL társelnöke úgyszintén utalt arra, hogy a jelenlegi kormányt már csak a lakosságnak kb. 15 százaléka támogatja, és az RMDSZ-nek ott lenne a helye a másik 85 százalék legitim képviselői mellett, között. Mind Victor Ponta, mind Crin Antonescu kiemelte az RMDSZ vezetőinek példaadó tevékenységét, egyikük sem zárta ki azt a lehetőséget, hogy a következő kormányban számítanak az RMDSZ partnerségére.
Traian Bãsescu államfő a tanácsosa révén tolmácsolta üzenetét, kiemelve az RMDSZ megbízhatóságát, és azt a bátor szerepvállalást, hogy az elmúlt és a még tartó nehéz időszakban az RMDSZ választhatott volna a kormányszerepnél üdvösebb megoldást, a pálya széléről kiabálva, de ehelyett a munkát, a cselekvést választotta, még annak politikai értelemben vett erodáló kockázataival is.
A Fidesz részéről Pelczné Gáll Ildikó alelnök mondott (olvasott fel) beszédet, ami nem volt a hallgatóság többségének az ínyére, mert burkolt és kevésbé burkolt bírálatokat fogalmazott meg az RMDSZ iránt, sőt, némelyek úgy értelmezték, hogy a Fidesznek elvárásai vannak az RMDSZ-szel szemben, szeretne bizonyos irányvonalat megszabni. „Alkalmuk lesz dönteni a sodródás, az alkalmazkodás és a tudatos jövőépítés között“, mondotta Pelczné Gáll Ildikó, rámutatva, hogy az RMDSZ-nek pontosítania kell, kik a szövetségesei, milyen velük a viszonya, újra kell értelmezni a Fideszhez kötődő kapcsolatát is. Az „előadás" nemtetszést keltett, bizonyos részeit morajlás kísérte, voltak hurrogások, a végén pedig visszafogott taps.
Semjén Zsolt mellőzte a kritikus és kioktató hangnemet, inkább a magyar-magyar és magyar-román kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt. Elmondta, Magyarország támogatta és továbbra is támogatja Románia csatlakozását a schengeni övezethez. Szólt az egyszerűsített honosítás folyamatának jelentőségéről, kiemelve, hogy nem lesz A és B kategóriájú magyar állampolgár. A magyar-magyar kapcsolatokról úgy vélekedett, egy magyar nemzet van, a tagjainak nagy része az anyaországban él, másik jelentős aránya a szomszédos államokban, ezen kívül nagy számban élnek magyarok, a magyar nemzet tagjai-részei szerte a világon, számos országban. A magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes vázolta, hogy felélesztik a 8-9 éve szünetelő MÁÉRT (Magyar Állandó Értekezlet) eszmecseréit, rendszeressé teszik a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF) a találkozóit, emellett megalakult a nemzeti összetartozás parlamenti bizottsága, amelynek az a feladata, hogy az anyaországi törvényhozásban minél erőteljesebben jelenjen meg a határon túli magyarság.
Balogh András (MSZP) a beszédében elengedett egy célzatos fricskát, miszerint az RMDSZ bizonyította, nincs szüksége tanítómesterre. A szónok azt ígérte, a megújulásban lévő MSZP ezentúl sokkal nagyobb figyelmet szentel a határon túli magyarságnak.
Bizakodó új elnök
Kelemen Hunor nemigen foglalkozik (ez idáig nemigen foglalkozott) azzal, hogy benne valakik látják-e vagy sem az RMDSZ reformjának, megújulásának a letéteményesét, garanciáját. Kampánybeszédeinek, nyilatkozatainak és programjának tanúsága szerint bízik abban, hogy – jelmondatát idézve – új fejezet kezdődik az RMDSZ-ben. Általa, az ő vezetésével gazdaságélénkítő intézkedéseket sürget a Szövetség. A kongresszusi határozatok egyikének értelmében az RMDSZ-nek és új elnökének az a szándéka, hogy rekordidő alatt közvetlenül vagy virtuálisan (a média útján vagy más eszközök révén) el kell jutni minden romániai és erdélyi magyarhoz, tudatosítani kell a magyar identitás, a magyar származás és nemzetiség, a magyar nemzethez való tartozás felvállalását. Ez mindig igény, ám idén az elkövetkezendő bő félévben rendkívüli fontosságú, mert népszámlálás lesz Romániában. Az RMDSZ az új elnök vezetésével kampányt indít a magyar identitásfelvállalás fontosságának tudatosításáért. Másik kongresszusi határozat javasolja és nemzetközi fórumok elé terjeszti, hogy a nemzeti közösségek védelmét emeljék az európai politika (Európa Tanács, Európai Parlament, Európai Unió) szintjére. Határozott a kongresszus arról is, hogy ezután minden év november 15., Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésnapja, a Magyar Szórvány Napja lesz.
Kelemen Hunor a kongresszus utáni nyilatkozataiban leszögezte, sokaktól eltérően ő nem látja borúsnak az RMDSZ és a Fidesz, illetve Fidesz-KDNP-kormány közti kapcsolatok javulásának a lehetőségét, hiszen az RMDSZ-nek és a Fidesznek sok a közös célja, általánosságokban és magyar kérdésekben is több, ami összeköti annál, ami elválaszthatná. Hasonlóképpen jó kapcsolatokat remél Kelemen Hunor a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (noha Tőkés László nem titkolja csalódottságát, hogy nem más, hanem Kelemen Hunor lett az RMDSZ új elnöke). Az új elnök nem támogatja azokat az RMDSZ-en belüli törekvéseket, hogy a román politikában partnert kell váltani, át kell állni a Szociál-Liberális Szövetség oldalára. Az RMDSZ-elnök kijelentette, a Boc-párttal egyelőre érvényes a koalíciós és partnerségi egyezség, annak felbomlása akkor esedékes, ha a partner megszegi az RMDSZ-nek tett ígéreteit.
Kelemen Hunor elsődleges feladatai és tervei közé sorolja azt, hogy meg kell találni ismét az összhangot az RMDSZ és a romániai, erdélyi magyarság között, az RMDSZ-nek vissza kell térnie választóihoz, a fontos döntéshozások előtt konzultálni kell a választókkal, lényegesen csökkenteni kell az RMDSZ-képviselet és a választók között kialakult távolságot. Sokszínű RMDSZ-t ígér az új elnök, aki köztudottan nem támogatja egy új erdélyi és romániai magyar párt alakítását. A Román Parlamentben és a Boc-kormányban elsődleges cél a kisebbségvédelmi törvény elfogadása fél éven belül, míg a régiók átszervezésének tervezetét jövőben szavaztatnák meg, a tervezet szerint a Székelyföld (Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye egy része) önálló fejlesztési régiót képezne.
Klikk ide, és add tovább a HÍRT szeretteidnek,
barátaidnak, ismerőseidnek bárhol élnek a világon,
de szívügyük Gyergyó, Csík, a Székelyföld!
Mosolyszüret
Az újonc először megy haza szabadságra. Az anyja észreveszi, hogy nagyon szótlan. Elkezdi faggatni: – Adnak eleget enni? – Nekem elég. – Jól bánnak veled? – Eléggé. – Nem szoktak szidni? – Engem nem, csak magát.
